. Ma Norbert napja van.

Zugló

 

Zugló a népszerű neve a főváros 14. kerületének. Még a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként. Közepes méretű városrészről van szó, amely mintegy 120 ezer ember otthona. Zuglót Pest „zöld kerületének” vagy „Pest tüdejének” is nevezik a helyiek, csak itt mintegy két és fél millió négyzetméter zöldfelület van.  Sok olyan középület is található itt, melyek országos kulturális és sportcélú feladatot látnak el. Itt található például a főváros egyik legnagyobb parkja is, a Városliget.

 Határai: a Stadionok metróállomás, Dózsa György út, Vágány utca, Tatai utca, Dévényi út, Szuglói körvasútsor, Rákospalotai körvasútsor, Kerepesi út.

 

Közlekedése

 

Zugló Pest középső részén található, viszonylag közel a belvároshoz. Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád-híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, Thököly út és a Kerepesi őt mentén, a gödöllői HÉV-vonal révén pedig az agglomeráció is jól megközelíthető, így például Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Gödöllő.

 

A kerületben két vasútállomás is található, Rákosrendező és a Zuglói Vasúti Megálló. Mindkettőről a Nyugati Pályaudvarra futnak be a vonatok. Rákosrendezőről észak felé, a Zuglói megállóról dél-kelet felé ágaznak el a vasútvonalak.

 

 

 

Története

 

A mai Zugló helyén volt a Rákos mezeje, ahol a középkorban a magyar országgyűléseket tartották, és itt emelték Magyarország kormányzói méltóságába Hunyadi Jánost 1445-ben. A Rákospatak mellett rákászok, a Városliget területén pedig vadászok tanyáztak. A XX. század hajnalán pedig itt, a Rákosmezőn született meg a magyar aviatika.

 

1842-ben építették József nádor elhunyt lánya tiszteletére a Hermina kápolnát, tulajdonképpen ettől datálódik a Herminamező és vele együtt Zugló története. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával városrésszé vált és szép lassan benépesült, de csak a 19. században. A Hermina út környékén ekkor jelentek meg az első villák, majd beépült az Ajtósi-Dürer sor, a Thököly út, a századfordulón pedig a Bosnyák tér és környéke. A Városliget a milleniumi ünnepségek alkalmára épült ki, 1906-ban épült a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum, később pedig a Vajdahunyad vára és a Hősök tere.

 

Európában másodikként épült még a századforduló előtt a Milleniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Sugárirányú úthálózata már egy átgondolt városfejlesztés eredménye, így köti össze a főváros központját, az úgynevezett „alvó városrészekkel” és az agglomerációval.

 

A XIV. kerületet 1930-ban alakították ki. A második világháború után több lakótelep épült, és 1980-ban nyílt meg az ország első, nyugati stílusú plázája, a Sugár.

 

 

 

 

 

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A Mi Hazánk Mozgalom a halálbüntetés visszaállítását követeli annak érdekében, hogy ki lehessen végezni a Deák...
Bővebben >>