A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bejutott a román törvényhozásba. És bár meghívást kapott a csaknem 60 százalékos nyertes Szociálliberális Uniótól, az még nem dőlt el, hogy kormányerő lesz-e ismét a következő években. Frunda György volt szenátorral Márványi Péter beszélgetett akkor, amikor még nem voltak eredmények. Frunda György nem jutott be a parlamentbe. A furcsa román választójogi törvény szerint ugyanis hiába kapott csaknem 40 százalékot, és hiába nyert fölényesen a többi jelölttel szemben, mégis kimaradhatott. A választási rendszert egy későbbi interjúban elmagyarázzuk.

Frunda György az egyik legsikeresebb szenátora volt az RMDSZ-nek. Facebook oldalán olvasom román barátai, politikustársai sajnálkozását. Smaranda Enache, a neves emberjogi aktivista külföldről hívta meg máris, hogy vegyen részt mellette egy aktív civil mozgalomban, amely éppen az abszurd választási törvény módosítását kellene kidolgoznia.

- Amikor Frunda Györggyel beszélgetünk, akkor még nem tudni azt, hogy megvan-e a szentárság vagy nem.

- Nyáron 28800 szavazatot kaptam, mint polgármester-jelölt, és ez a leadott szavazatok 38 százalékát tette ki. Ezelőtt 4 évvel szenátorjelöltként ugyancsak 28800 szavazatot kaptam, de akkor az kitette a leadott szavazatok 49,6 százalékát. Akkor a jelenlét 50 százalék fölött egy kicsivel. Most ez alatt van. Tehát az én rációmban ez azt jelenti, hogy nekem kb. ugyanannyi szavazatom van, de mivel a jelenlét kisebb volt, nagy esélyem van, hogy újra szenátor legyek.

- De engem végül is most nem is egyszerűen a szenátori hely érdekel, hanem a magyar szavazók gondolkodása, amit le lehet esetleg mérni. Most egészen őszintén, és lehet, hogy kicsit durván hangzik: a Nyárád meg a Küküllő völgyében és beszélgettem emberekkel, és volt, aki azt mondta, lehet, hogy az a baj az RMDSZ-szel, hogy ugyanazokat az arcokat választják meg, teszik elénk megválasztásra, mint 1990-ben.

- Lehet, hogy van ilyen megközelítés is. Én nem tudom, milyen volt a Nyárád-mente, azt tudom, hogy milyen volt Vásárhely, vásárhelyi jelölt vagyok. Vitathatatlan, hogy Maros megyének és Marosvásárhelynek vannak azok a szenátorai, képviselői, akik tényleg 1990-től dolgozunk ott, és akik adott pillanatban vezettük közelebbről vagy távolabbról az RMDSZ-t. De annyira erős egyéniségek vagyunk, hogy amikor a jelölés történt, nem is volt ellenjelöltünk, egyikünknek sem. Se Markó Bélának, se Borbély Lacinak, se nekem, se Kerekes Karcsinak, se Kelemen Atának. A baj az, hogy az RMDSZ-en kívül volt magyar jelölt. Az EMNP-nek pedig az volt a célja, hogy mi ne jussunk be a parlamentbe.

- Tehát nem is arról volt szó a részükről, hogy ők bejussanak.

- Szó se volt erről.

- Ők se gondolták komolyan?

- Nem, ők egészen pontosan tudom, hogy azt akarták, hogy mi ne jussunk be, és részben sikeresek, mert biztos, hogy sikerült lecsípni tőlünk szavazatokat. Ezelőtt 4 évvel az RMDSZ 6,4 százalékot kapott a szenátusba, 6,2 százalékot kapott a képviselőházban, most egy százalékkal kapunk kevesebbet. Az az 1 százalék az EMNP-nek ment, ha ezt az egész erdélyi magyarságra kivetítjük, az több 15 százalék a mostani adatok alapján. Ez nagyon komoly figyelmeztető jel. Az RMDSZ újra kell, hogy gondolja a magyar politikáját, mint mondtam a sajtóértekezleten, mert a Néppárt tényleg ebből megpróbál megerősödni, megpróbál ellenünk tenni, populista lesz. Látta a kampányban, hogy hol föderációról beszéltek, hol autonómiáról beszéltek, hol független Erdélyről, tehát bármiről csak az emberek szavazatát megkapják. Azzal támadtak, hogy mi ott vagyunk 20 éve, de senki nem látott egy programot. Nekik nem volt választási programjuk. Nem tárgyaltak például arról, hogy hogyan nézzen ki az autonómia. De nem mondták, hogy mi az. Például véleményem szerint ugyanazt az autonómiát kell megadni akármelyik déli megyének, mint a Székelyföldnek, tehát csak úgy tudjuk kiépíteni. Másrészt viszont gazdasági területen, oktatási, egészségügyi területen, szociális területen egyetlenegy ötletük sem volt, nem is beszéltek róla.

- Vannak olyan feltételezések, hogyan fog kinézni a következő 4 év: egy meggyengült RMDSZ küszködik valahol Bukarestben, koalícióban vagy azon kívül, teljesen mindegy, ennek a meggyengült RMDSZ-nek kevesebb lesz az esélye, hogy vívmányokat harcoljon ki vagy megtartson, és ezzel tulajdonképpen megássa a saját maga sírját, 4 év múlva jöhet a Néppárt.

- Na ne! Egyelőre ma voltak a szavazások, várjunk egy kicsit. Az RMDSZ van annyira bölcs és erős, nem szabad fentről kezelni a dolgokat, és nem szabad közös nevezőre hozni a Néppárttal. Az RDMSZ-nek megvan a több mint 80 százalékos támogatottsága a magyarságon belül. Az RMDSZ komoly eredményeket mondhat magáénak: az anyanyelv-használatban, iskolakérdésben, egészségügyi kérdésekben, tulajdon visszaszolgáltatásban, európai szinten, ezt nem lehet letagadni, ezt nem lehet egy szintre hozni a Néppárttal. Az RMDSZ-nek persze meg kell újulni, erősödnie kell, meg kell oldania a kérdéseket, és ne feledjük el, hogy olyan kérdések előtt vagyunk, mint alkotmány-módosítás, a régiók létrehozása, amelyek meg tudják erősíteni vagy gyengíteni tudják az RMDSZ-t. Rajtunk múlik.

- Abban a pillanatban, ahogy megvannak a százalékok, beindulnak a latolgatások a lehetséges hatalmi felállásról, és az RMDSZ lehet, hogy megint szóba kerül. Frunda György jó ideje mondja azt, illetve még a PDL-RMDSZ közös kormányzás alatt mondta, hogy az RMDSZ-nek inkább a szociáldemokratákkal kellene összefognia. Most is osztja ezt?

- Nem, én nem ezt mondtam. Én azt mondtam, hogy lépjünk ki a kormánykoalícióból azért, mert a Demokrata-Liberális Párt megszüntetett több százezer munkahelyt a közigazgatásban, azért, mert levágta a fizetéseket, nyugdíjakat, de ezzel párhuzamosan nem tudott gazdaságélénkítő döntéseket hozni. Én ezért kértem, hogy az RMDSZ lépjen ki a koalícióból, mert nem biztos, hogy átlépjük az 5 százalékos küszöböt. Én ezt mondtam ezelőtt másfél évvel, és majdnem igazam volt.

- Most mi lesz?

- Épphogy átléptük, és ezért meg kell gondolni, hogy kivel és hogyan lépünk koalícióra, de az enyhén tüskés kérdésére válaszolva: nekem, mint magyar nemzetiségű szenátor, nekem abszolút mindegy, hogy mi a partnerem, a román partnerem neve. Engem az érdekel, hogy demokratikus párt legyen és elfogadja  mi kéréseinket. Mi voltunk koalícióban a szocikkal is, a liberálisokkal is, és a parasztpárttal is. Igaz, az egyik 19, a másik egy híján húsz. Egyik sem szeret jobban, mint a másik. Itt erőről, politikáról van szó. Nem attól függ, hogy kivel vagyunk koalícióban, hanem attól függ, hogy mit érünk el.

- Igen, csakhogy úgy tűnik, hogy most mintha a román közélet rátért volna egy olyan sínre a magyarokkal kapcsolatban, amit egyébként az RMDSZ vezetői nagyon keményen hangsúlyoztak is, hogy: vissza az eddigi vívmányokkal. Valamennyi román párt, úgy tűnik, hogy ezt a fajta programot osztja, elég nehéz lesz az RMDSZ-nek közös hangot találni.

- Nem hiszem. Különben én ezt nem hallottam senkitől, hogy azt mondta volna, hogy le akar vágni oktatási jogokat a magyaroktól. Nézzük csak meg az USL-t. Ugyebár megbuktattak egy kormányt, azért többek között, mert a kormány létre akarta hozni a magyar karokat a MOGYÉ-n.  Mit csinált egy fél évre rá? Leült és tárgyalt a román és a magyar tagozat vezetőivel, és egy hétpontos megoldás jött létre, megegyezés jött létre, amely nagyon nagy mértékben kielégíti a magyar elvárásokat. Nem hiszem, hogy érdeke az USL-kormánynak az, hogy konfrontációt hozzon létre a magyarsággal, nem érdeke sem belpolitikában, sem külpolitikában. Nem azt mondom, hogy fel fognak ajánlani plusz jogokat, de biztos vagyok benne, hogy tárgyalni fognak velünk, és biztos vagyok abban is, hogy az RMDSZ-nek megvan a tudása ahhoz, hogy ne veszítsünk jogainkból, sőt, hogy építsünk jogokat.