„Ilyen szerencsétlen, élhetetlen országot még nem láttam, ahol előbb cselekszenek, és aztán vakarják a fejüket” – nyilatkozta lapunknak egy nevét vállalni nem akaró zuglói pedagógus.

A szakember szerint el lehetett volna kerülni a mostani beiratkozási hisztériát, ha a kormány előre gondolkodik. Vagyis, ha már kötelezővé tették 6 évesen a beiskolázást, akkor fel kellett volna mérni az óvodákban, hány 6 éves van, és hány olyan gyerek van, aki már esetleg a 7 évet is betöltötte, és idén mindenképp iskolába kell mennie. Ezek ismeretében már azt is láthatták volna, hogy meg kell emelni az osztálylétszámokat, és nem arra várni, hogy megszülessen a törvény, amely ezt engedélyezi. A pedagógus szerint a bajt az is tetézi, hogy a beiratkozást is előbbre hozták.

Talán a legnagyobb probléma a lakcím-kártyával való visszaélés. Ugyanis visszaélésnek számít, ha valaki csak azért jelenti be gyerekét például egy zuglói családhoz, mert azt akarja, hogy a gyerek oda járjon iskolába. Azt azonban, hogy a gyerek valóban ott lakik-e, senki nem vizsgálhatja. Ezrről egy csütörtöki tévéhíradó-riport is beszámolt. Az okmányiroda csak annyit tesz, hogy bejegyzi a változást, de hogy azt a kártya tulajdonos, hogyan és mire használhatja, azt már nem. A jegyző szintén nem vizsgálhatja, mert az okmányiroda nem is tartozik már a polgármesteri hivatalhoz, az okmányügyeket január óta a járások intézik. Az iskola és a Klebelsberg Intézet szintén nem vizsgálhatja azt, hogy életvitelszerűen ott lakik-e az illető gyermek a kerületben. Ezt a kiskaput használja ki rengeteg szülő már évek óta. Ezért is fordult nyílt levélben a tankerületi vezetőhöz és a polgármesterhez, valamint a zuglói képviselőtestülethez a Zuglói Szülők Közössége, amelyről április 11-én már beszámoltunk.

Az egyetlen igazgató, aki vállalta, hogy válaszol kérdéseinkre, a Munkácsy Mihály Általános iskola vezetője volt. Losonczi Júlia elmondta, náluk nincs gond, mindenkit felvettek, aki körzetes. A rajzos osztályba képességfelmérő alapján lehetett bejutni, a matematika osztályba pedig határozottan csak körzetesek pályázhattak. Az igazgatónő úgy látja, hogy néhány szülő volt csak, akiket nem sorsoltak ki, végleges adatokat azonban még nem tud mondani, mert mindenki azt várja, lesz-e törvény, amely megengedi a létszámtúllépést.

- Az iskolák zöme tudja, hogy kik azok a gyerekek, akik nem kerültek be és oda szeretnének járni, megerősítették valamilyen formában, és mi is azt ígértük nekik, hogy amennyiben a kormány engedélyezi a létszámtúllépést, akkor megpróbáljuk azokat a gyerekeket fölvenni az iskolába – mondta az igazgatónő, aki általában is optimista, úgy gondolja: minden zuglói gyereknek lesz helye valamelyik zuglói iskolában.

Nem megy-e a létszámemelés a minőség rovására?

- Szakmai szempontból természetesen jobb lenne, ha kisebbek lennének az osztálylétszámok, de az az igazság, hogy ez már gyakorlat. A Munkácsy Mihály iskolában az elmúlt években is már ilyen magas osztálylétszámmal indítottunk, szerencsére nagyon jó napközis nevelőink vannak, akik együttműködnek a tanítóval, és segítenek. A gyerekeink 99 százaléka hatodik osztályig itt marad délután a napköziben, és megpróbálunk mindenféle módon segíteni nekik abban, hogy aki esetleg lemaradó, annak megpróbálunk külön foglalkozást biztosítani, ami a felzárkózást segíti.

- Vannak-e tanterem problémáik?

- Két osztály indítunk, nem kívánunk, nem is tudunk többet indítani, mi abban nem gondolkodunk, hogy az érdeklődés miatt még egy osztályt indítsunk, mert nincs hozzá megfelelő termünk. Így maximum plusz 5-5 fővel tudjuk emelni idén az elsősök számát a Munkácsyban, ha a jogszabályok ezt megengedik majd.

- Utólag fognak módosítani akkor a létszámokon?

- Igen, ha ez lehetséges lesz.

A zuglói iskolák többségében kérdéseinkre nem akartak válaszolni, de szülőktől természetesen vannak információink arról, mekkora a káosz. A Hunyadi János általános iskolába mindenkit fel tudtak venni. A Hermann Ottóban úgy tudjuk, hogy 100 fő fölött volt a körzetesek száma a 81 helyre, és információink szerint itt ragaszkodtak ahhoz, hogy sorsoljanak, kit vesznek fel, és ha változik a létszámplafon, akkor újabb sorsolás lesz. Itt nem tudtak tehát minden körzetest felvenni, de természetesen az adatok nem véglegesek.

A helyzet tehát több mint zűrös, de nem reménytelen Zuglóban.

A zuglói tankerületi vezetőnek folyamatosan csörög a telefonja, így mi is csak egy perc erejéig tudtunk beszélni vele. Szatmári Edit a Hírhatárnak elmondta: azon dolgoznak, hogy minden gyereknek legyen helye a kerületben, és biztos benne, hogy sikerülni is fog. Ide azok a szülők jelentkeznek, akiknek már megvan az elutasító határozatuk a körzetes iskolától, tehát jogorvoslatért csak a tankerületi vezetőhöz fordulhatnak.

- Az adatok feldolgozása már megtörtént, a további lépések folyamatban vannak, kis türelmet kérek még, végleges konkrét, eldöntött adatokat még nem tudok mondani- mondta Szatmári Edit, de azt ígérte, minden elsősnek lesz helye.

Arra a kérdésre, hogy számítanak-e a létszámemelésre, a tankerületi vezető nem akart válaszolni, hallgatásából azonban egyértelmű volt, hogy maga is leginkább abban bízik.

A kerület „specialitása” egyébként megintcsak az ad hoc vezetést támasztja alá. Zuglóban ugyanis 2011-ben egy iskolát bezártak. Volt szülő, aki azt mondta, nem lett volna ekkora cirkusz most, ha a József Attila általános iskola most is működne. A bezárás indoka az volt, hogy mindössze 135 gyerek jár oda, és nincs kihasználva. Ebben az iskolában 3-4 osztályt is indíthattak volna. Hogy miért nem nyitották meg idén újra? Azért, mert az önkormányzat öt évre bérbe adta az intézmény épületét egy tánciskolának.

Bánhidi Emese