XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR - A sámánok éjjele

XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2017.07.24.
 Hétfő
Ma Kinga, Kincső napja van.
Holnap Kristóf, Jakab napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2013. 10. 24. 08:55     


A sámánok éjjele
Rafael Taish-sal tavaly december közepén találkoztam először. A hotel meghívta annak a hat közösségnek a tagjait, amelyikkel szoros kapcsolatban áll: ezekbe a kis acsuár falvakba látogatnak el a külföldi turisták, és ugyancsak ezeknek fizetnek részesedést a látogatók, amiért voltaképpen megzavarják a vadászterületüket.

Rafael Taish-sal tavaly december közepén találkoztam először. A hotel meghívta annak a hat közösségnek a tagjait, amelyikkel szoros kapcsolatban áll: ezekbe a kis acsuár falvakba látogatnak el a külföldi turisták, és ugyancsak ezeknek fizetnek részesedést a látogatók, amiért voltaképpen megzavarják a vadászterületüket. Rafael „európai” ruhát viselt, mint mindenki más, kockás ing és farmer volt rajta, az arcán épp csak jelzésszerű festés. Kellő távolságból le is fényképeztem, mert megfogott a tekintete. Később tudtam meg, hogy ő Rafael, Wayusentsa közösség híres-hírhedt sámánja…


GALÉRIA ITT!!!!

 

A múltkor már említettem, hogy az acsuárok körében elevenen él a jó és a rossz sámán legendája. Karácsonykor a diákjaim éppen ezt a történetet adták elő a turistáknak: az angolra fordított összekötőszövegből kiderült, hogy vannak jó, és vannak ártó sámánok. A gonosz sámán távolból is képes elátkozni valakit, és ha az illető netán meghal, a közösség tagjainak jogában áll bosszút állni, vagyis a rossz sámán lényegében szabad préda.

 

Egy alkalommal Suwában jártunk. Miután olvastam a könyvet, amit egy amerikai fotós írt az ott élőkről, majdnem mindenkit barátként üdvözöltem, hiszen előtte már láttam a fényképüket, olyan gyerekekét is, akik mostanára tanítványaim lettek. Különösen a közösség alapítójának özvegye, Veneranda tűnt ismerősnek. Felemlegettük vele Lucy-t, a könyv szerzőjét, és persze Waltert, Veneranda férjét, a neves idegenvezetőt, aki Lucy-t a könyvírásra késztette. Veneranda szentül hiszi, hogy Waltert Rafael ölte meg azzal, hogy halálos átkot küldött rá. Walter kórházban halt meg; a család csak a betegség utolsó napjaiban vitte orvoshoz. Ott azt mondták, malária volt a halál oka, de Veneranda hajthatatlan.  – Megölte az egyik unokám is – mondta ott jártamkor. – Elátkozta őt is, nem lehetett segíteni a kislányon – tette hozzá.

 

Rafaelt akkor láttam újra, amikor januárban felvitt motoros kenuval Wayusentsába, hogy megnézzem, tudnék-e huzamosabb ideig egy acsuár közösségben élni. Nem két-három hetet tölteni ott, mint a korábbi önkéntesek, hanem akár fél évet is. Nos, nem tudnék, de ez egy másik történet.

 

Rafael nem sokat szólt a két órás út alatt, utána is inkább csak hallgatagon ült, amikor a közösség háromhavonta esedékes gyűlésén az ott lakók megbeszélték ügyes-bajos dolgaikat. Kiderült, hogy Rafael a hotelben dolgozó egyik motorcsónak-vezető apósa, és így az egyik tehetséges tanítványom, Olger nagyapja. – A közösséget Rafael és a testvére alapította vagy harminc éve – mesélte hotelbéli kollégám. – Nagyon sokan félnek tőle, mert úgy tartják, hogy nagy a tudása és még nagyobb a hatalma – tette hozzá Eduardo.

 

Lassan fél éve már, hogy elhagytam a dzsungelt, de a szóbeszéd azért eljut hozzám. Hogy Veneranda fiai évek óta bosszúra készülnek, és egy munkatársam a hotelben csak azért szegődött egy másik sámán mellé, hogy kitanulja az idős sámán varázslatának fortélyait, és bosszút állhasson Rafaelen.

 

Mikor ilyesmi jut a fülembe, úgy érzem magam, mint Márquez regényének valamely mellékszereplője: az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája vészjóslóan emlékeztet erre a helyzetre.

 

De tenni nem tudok semmit: hallomásra alapozva nem szólhatok senkinek anélkül, hogy valaki mást bajba ne kevernék. Az acsuár belügyekbe pedig – mint aminek ez is minősül –, még az ecuadori rendőrség sem avatkozik be.

Gyakran eszembe jut a két órás út felfelé a folyón, ahogy ülünk a keskeny kenuban: Rafael hátul, két unokája, Olger és Pablo középen, én meg elől. Egy folyami delfin a csónakhoz olyan közel jött föl levegőért, hogy megérinthettem volna a fejét. Sokáig figyeltük, ahogy tőlünk egyre messzebb ki-kiemelkedik a vízből. A rózsaszín folyami delfinek sokáig élnek, mert az acsuárok szent állatként tisztelik őket.

 

A sámánok azonban nem szentek…

 

Békés Erzsébet

 

 


További hírek

  Elszállítják a szemetet a Rákospatak utcai MÁV területről
2017. 06. 13. 10:11 14keruleti-hirhatar.hu
  Mindig van esély
2017. 06. 01. 10:42 14keruleti-hirhatar.hu
  Napsütés, vidámság, játék - gyereknapi rendezvények
2017. 05. 26. 06:46 14keruleti-hirhatar.hu
  Új alpolgármestere van Zuglónak
2017. 05. 25. 10:54 14keruleti-hirhatar.hu
  Karácsony Gergely: nemcsak kormányváltásra, rendszerváltásra van szükség
2017. 05. 20. 16:58 14keruleti-hirhatar.hu
  Megújul az Örs vezér terén a P+R parkoló, hétfőtől tilos lesz a parkolás
2017. 05. 18. 17:45 14keruleti-hirhatar.hu
  Tűz volt egy Fogarasi úti házban
2017. 05. 15. 18:23 14keruleti-hirhatar.hu
  Integrált játszótér épülhet a Mogyoródi úti sporttelepen
2017. 05. 15. 09:36 14keruleti-hirhatar.hu
  Hűtlen kezelés, vagyoni kár – lezárult a Papcsák időszak vizsgálata Zuglóban
2017. 05. 10. 11:28 14keruleti-hirhatar.hu
  Lesz fizetős parkolás Zuglóban is
2017. 04. 29. 18:30 14keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport