Karácsony Gergely elmondta: a Városliget megmentését az önkormányzati választás egyik fő tétjének tartja. Úgy fogalmazott: a fővárosi Közgyűlésben kezdeményezni fogja, hogy a testület tárgyalja újra a projektet, de tisztában van azzal is, hogy a Fidesz kétharmada nagyon kreatívan képes jogszabályokat alkotni. Egyszer már a Papcsák Ferenc által benyújtott törvénnyel kivonták a Városligetet az építésügyi szabályozás alól, gyakorlatilag világossá téve, hogy a meglévő jogszabályok alapján ezt a beruházást nem lehetne megvalósítani, ezért könnyen lehet, hogy a polgári engedetlenség eszközéhez kell nyúlni azért, hogy megvédjék a Városligetet.

"Akár a saját testünkkel is megvédjük ezt a közparkot, és ezt akarjuk megüzenni a fideszes városvezetésnek. Ezért október 10-én mindenkit várunk egy élőláncra a Városliget körül” – mondta Karácsony Gergely, hozzátéve, az eseményről minden információ megtalálható a Facebookon.

Tóth Csaba, az MSZP országgyűlési képviselője felidézte, hogy kétszáz évvel ezelőtt egy ügyvéd, Toporczi Horváth Jakab vagyonát jótékonysági célokra ajánlotta fel, csak annyit kért, hogy biztosítsanak egy sírhelyet az akkor Városerdőcskének nevezett Városligetben. Mint mondta, egy másik ügyvéd, Zugló polgármestere, Papcsák Ferenc tavaly decemberben beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely alapján a Városligetet 99 évre ingyenes vagyonkezelésbe adták. Kijelentette, azért dolgoznak, hogy a Városliget megmaradjon kiemelt közparknak.

Falus Ferenc a baloldal főpolgármester-jelöltje arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek csak a Nemzeti Galéria Várból való kiköltöztetése a fontos, a múzeumi negyed csak ürügy. Mint mondta, a királyi várba múzeum, és nem Orbán Viktor való.

A sajtótájékoztató után egy lufiból készített felkiáltójelet engedtek fel 40 méter magasra, hogy a budapestiek láthassák: a legmagasabb épületek valóságos felhőkarcolónak látszanak a Ligetben.

A 14. kerületi Hírhatár azon kérdésére, mennyire bízik abban, hogy sikerül jobb belátásra bírni Orbán Viktort, Karácsony Gergely azt válaszolta: nekünk az a dolgunk, hogy ne a Fidesz fejével gondolkodjunk, hanem a szerint cselekedjünk, ami a helyes.

„Zugló polgármester-jelöltjeként azt gondolom, hogy akár még Zuglóban is lenne helye ennek a beruházásnak, Rákosrendező például egy kiváló terület arra, ahol lehet ilyen nagyberuházásokat megvalósítani, ráadásul közel van az Állatkerthez, a Szépművészetihez.

A főváros és Zugló lakossága elleni merényletnek nevezte a Városliget beépítését Garay Klára. A városvédő, szintén baloldali jelölt Zugló 1-es körzetében kérdésünkre úgy fogalmazott, a főváros levegője a Hungária körgyűrűtől beljebb olyan mértékben szennyezett, hogy itt évente 180 napon keresztül szívunk olyan levegőt, amely veszélyes az egészségünkre.

A városvédő szerint ehhez még hozzájön az is, hogy odatelepítenének olyan intézményeket, amelyek buszforgalmat, autóforgalmat generál, ezt a helyzetet tovább rontja. Lakosság elleni bűnnek nevezte azt is, hogy a vonat miatt – itt jár Zuglón keresztül a szolnoki vasútvonal – a Dózsa György úton, a Hungária körúton akkora a zajterhelés, hogy a Ligetbe 200-300 méterrel beljebb kell menni, hogy az ember ne a rettenetes városi zajt hallja. Ha ide még plusz másfélmillió ember jár majd ide, plusz kisföldalatti megálló lesz, plusz vasúti megálló lesz, akkor itt ez a terhelés is megnő. Ezeket egészségkárosodás nélkül a lakosság nem viseli el – mondta Garay.

A Múzeumi Negyed Városligetbe telepítésének jogi vonatkozásai is vannak. Az önkormányzatiság elvét sérti, hogy a kormány arra utasítja a fővárost, hogy a Városliget tetején ne legyen érvényesek a Magyarországon hatályos jogszabályok.

Nincsenek hatástanulmányok a projekttel kapcsolatban, ezek várhatóan év végére készülhetnek el. Így azt sem tudni, valójában mennyi fát kell kivágni a Ligetben. Garay Klára azt mondta, „nincs pontos fakataszter és máris vágják a fákat a Ligetben”, de nem tudjuk, mennyit vágnak ki. Számításai és a térképek alapján 1000-1500 fa esik áldozatul az építkezésnek.

Igaz ugyan, hogy Baán László, Városligetért felelős kormánybiztos többször elmondta, hogy pótolják majd a kivágott fákat, így alapjában véve a zöldfelület nagysága nem csökken. Erre Garay Klára azt mondja, ha a mélygarázs fölött 80 centiméter talaj lesz, és azt bevetik fűvel, az már zöldfelület. Ha egy kivágott 100-200 éves platán helyére gyeprácsot telepítenek, az semmiképp nem egyenértékű.

A legfiatalabb fák a Városligetbe a hetvenes években kerültek, azok is már 50 évesek, ha azok helyére facsemetéket ültetnek, az csak 50 év múlva lesz akkora, mint a mostaniak. A fák kivágásával éppen az a probléma, hogy minden egyes elveszített fát csak 50 év múlva lesz pótolva. Ami még a tragédiája a projektnek, hogy a Városligeti építési szabályzat szerint nem kell alkalmazni az országban mindenhol érvényes zöldfelület-számításokat. Ha annyira jó ez nekünk, akkor miért nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak a Liget beépítésére, mint mindenhova máshova? – tette fel a kérdést Garay Klára hozzátéve: a jogszabályokat módosíthatjuk, de a természeti törvényeket nem. Ezekkel egy dolgot tehetünk: alkalmazkodunk.