XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR - Erdélyi párt Erdélyben?

XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2019.02.22.
 Péntek
Ma Gerzson napja van.
Holnap Alfréd napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2016. 02. 04. 17:35     


Erdélyi párt Erdélyben?
Magyari Nándor László kolozsvári egyetemi tanárral, szociológussal Márványi Péter beszélgetett.

- Néhány évvel ezelőtt, egy ugyancsak meglehetősen kemény választási periódusban Smaranda Enache volt az első, aki egy interjúban azt mondta nekem: az lenne az RMDSZ számára kivezető út, ha erdélyi párttá alakulna. Aztán másfél évvel ezelőtt Sabin Gherman ígérte, hogy heteken belül erdélyi pártot alapít. Most megint itt vagyunk egy választási periódus előtt, és megint az a kérdés, hogy létezik-e erdélyi politika, van-e esélye egy erdélyi pártnak Erdélyben?

- Kb. 4 és fél éve írtam egy akár programatikusnak is tekinthető szöveget azzal kapcsolatban, hogy szociológiai vagy politológiai értelemben minden feltétele megvan annak, hogy egy ilyen transzetnikus erdélyi párt létrejöjjön. Részletesen ki is fejtettem, hogy miféle háttérre gondolok, de tekintve, hogy én nem vagyok mozgalmár, nem tehettem mást, csak ajánlottam azoknak, akik érdeklődtek a téma iránt. Sokan egyetértettek abban, hogy egy ilyen erdélyi pártra szükség lenne, de lényegében igazi mozgalom, vagy párt, még nem alakult, ha nem tekintjük azokat a csoportokat, amelyek a szociális médiában ebbe az irányba hatnak, vagy legalábbis vitáznak és gondolkodnak efelől.

 

Azt gondolom, hogy továbbra is megvannak azok a feltételek, amelyek mellett egy ilyen, etnikumok fölötti erdélyi párt létrejötte nagyon is valószínűsíthető, de nyilván nem az idei választásokra, hiszen ahhoz már késő lenne, és kellenek még a keretfeltételek mellett azok a konkrét történések is, amelyek ilyen irányba mozdítják el a dolgokat. Itt elsősorban arról van szó, hogy talán nincs is ma olyan elemző, aki ne tartaná valószínűnek, hogy az őszi választásokon az RMDSZ nem éri el az öt százalékos küszöböt, ami azt fogja jelenteni, mert van vigaszág, hogy négy megye eredményei alapján mégiscsak tudna képviselőket és szenátorokat juttatni a parlamentbe, viszont: ennyi. Amit ma szórvány megyéknek nevezünk, elég pontatlanul, hiszen igazándiból maradvány közösségeknek kellene neveznünk, azok képviselet nélkül maradnak. És ez nagyon fontos fejlemény; én azt hiszem, ténylegesen lesz esély arra, hogy ezekben a megyékben elinduljon egy ilyen mozgalom, és az RMDSZ helyén vagy nyomdokain, szervezési infrastruktúráján alapulva, összeállva román politikai kezdeményezésekkel, egy ilyen regionális párt létrejöjjön.

 

- Igen, ez a másik érdekes kérdés: tulajdonképpen ki kezdeményezné ennek a pártnak a létrehozását?A román-magyar viszony meghatározója egy konfrontatív állapot, a médiában szinte csak arról lehet szó a román-magyar relációban, hogy egyfelől milyen sérelmek érik a magyarokat, másfelől hogy milyen veszélyek leselkednek magyar részről a románok vagy a román nemzetállam iránt. Szóval ebben a helyzetben van-e bármiféle reális esélye egy transzetnikus pártnak?

- Azt mondom, hogy van. Egyrészt a nagyon mai magyarországi politikai kurzus, illetve annak a nemzetállam melletti elkötelezettsége nem túl jó dolgokat ígér a határon túli magyaroknak. Előbb-utóbb azért észre kell venni, hogy ilyen alapon nem lehet Erdélyben politizálni. Azt mondani, a kettős mércével élve állandóan, hogy a magyar nacionalizmus védekező, és amit Orbán Viktor Európa ellenében, mint nemzetállami koncepció képvisel, az rendben van, de ha a románok teszik ugyanezt, akkor elfogadhatatlan – ez egészen biztos hosszú távon nem működhet. Azt hiszem, hogy lesznek magyar politikusok, értelmiségiek, akik látják ezt, és egyre inkább látni fogják.

A román nacionalizmust úgy szoktam nevezni egy amerikai szerzőre hivatkozva, hogy egyfajta „laissez faire” nacionalizmus. Nincs ma már egy egységes falanxként működő nacionalista párt vagy blokk, vagy szerveződés, nincs a román parlamentben sem, és nem is látszik, hogy ilyesmi megerősödne.

 

Másrészt egyre nagyobb számban vannak, ez egészen biztos, bár nem tudjuk a pontos arányokat, vegyes házasságok. Nyilván, aki vegyes házasságban él, annak is vannak politikai opciói, és valószínűsíthető, hogy ők ilyen regionális identitás alapján alakítják ki a politikai opciójukat, és ez lenne a transzszilván összefogás alapja és lehetősége, ez az egyre bővülő lakosság.

 

- Világos, de az is kétségtelenül igaz, hogy magyar részről vannak reális kisebbségi problémák, nyelvhasználatban, identitásban, oktatásban, stb. A kérdés az, hogy egy etnikumközi párt, amelyik román kezdeményezéssel alakul, tud-e választ adni egy magyar párt helyett a magyar kisebbségi ügyekre?

- Itt az lesz a vízválasztó, hogy ha nem sikerül az öt százalék az RMDSZ-nek, akkor nagy területeken, Máramarostól Hunyadig, és Brassótól Kolozsvárig kimaradnak a magyar képviseletből az emberek. Pontosan ez lesz az a terület, ahol igenis lehetséges egy újfajta párt-kezdeményezés. Tehát igazándiból nem kell feltétlenül román alapításúnak lennie: éppen azok az értelmiségiek és politikusok, akik helyzetüknél fogva kimaradnak a parlamentből, merthogy olyan megyében élnek, ahol a 20 százalékot nem fogják elérni, azok fognak kezdeményezni egy újfajta pártot. Én ezt látom a legvalószínűbb forgatókönyvnek. És hát persze az RMDSZ nyilván ezt nem fogja követni: nagy valószínűséggel székelyföldi nacionalista párttá fog válni, amelyik ott fogja az érdekeit képviselni, abban a régióban fog igazán működni, nem tud átfogni képviselet nélkül egy egész erdélyi régiót.


- Az nem elképzelhető forgatókönyv, amitől azért elég sokan tartanak  magyar oldalról, hogy inkább a nagy román pártok nyitnak majd amolyan „magyar szakosztályokat”, kis egységeket, és ebbe csempészik bele a magyar szavazókat is? Például azon az alapon, hogy a magyar szavazók állítólag még mindig rokonszenveznek Iohannisszal.

- Ez is elképzelhető forgatókönyv, de én azt hiszem, hogy jövőre, ha látjuk majd a parlamenti választások eredményeit, akkor van esély arra, hogy egy ilyen vegyes párt alakuljon. Ne felejtsük el, hogy a magyar politikum minden egyes kérdést etnikai keretben értelmezett a maga számára, és ez egyre kevésbé tartható. Egyre több a regionális jelentőségű probléma, ami meghaladja ezt a keretet, és amit nem lehet ebben a keretben megoldani. Azt, hogy mit tehetnek a magyarok, befolyásolja egy nagyon sajátos, különleges földrajzi eloszlás is: lényegében a legmagasabban kvalifikált értelmiségi és városi réteg tulajdonképpen a Székelyföldön, a tömbmagyarságon kívül van. Ezek az „autonómiázások”, amik területi alapon a Székelyföldre koncentrálnak, ezt nem akarják tudomásul venni.


- Kolozsváron van a magyar értelmiség java?...

- Nemcsak Kolozsváron. Nagybányán például ma már alig vannak magyarok, de azok a magyarok, akik ott élnek, hagyományosan műszaki értelmiségiek, de értelmiségiek. Ugyanez van Temesváron is. Hiába, hogy szórvány kisebbség, de igencsak befolyásos értelmiségiekből áll.


- Akkor ez lehet a magyarázata annak, hogy az erdélyi pártkezdeményezések kapcsán értelmiségiek neve bukkan fel, de magasabb polcra jutott politikusok neve alig?

- Én azt hiszem, hogy a nagypolitika részeseinek is lesz ebben szerepük, hiszen ne felejtsük el: a román politika hallatlan méretű változások előtt áll. A Szociáldemokrata Párt meg akar és meg kell, hogy újuljon. Valószínű, hogy eddig semmilyen erdélyi politikája nem volt, tehát nyilvánvaló, hogy akar valamit Erdéllyel kezdeni. Másrészt, ha az a másik, álliberális konglomerátum (Az új Nemzeti Liberális Párt, PNL – a szerk.), amelyik se nem jobboldali, se nem liberális, mégis annak nevezi magát, képtelen összeszedni magát, és igazán megszerveződni, ez megint annak kedvez, hogy regionális alapon fejlődhetnek ki román politikai pártok. Ma a párttörvény értelmében három ember alakíthat egy pártot, ez is kedvez az új pártoknak.

 

Nyílt titok, hogy a kolozsvári politikai elit rég átlépett azon a megosztottságon, ami az országos román politikában létezik. Bizonyos értelemben a magyar politizálás is átlépett ezen, már négy évvel ezelőtt is átjárás volt az EMNT és az RMDSZ, illetve az RMDSZ és az MPP között, és tudtak egyezségeket kötni.


- A kérdés innentől az, hogy amennyiben megalakulnak ezek a román erők, egy erdélyi szociáldemokrata és egy erdélyi jobboldali erő, a magyarok tömegestől fognak rájuk szavazni a következő választásokon? Vagyis valóban transzetnikus jelleget is ölthetnek az új formációk?

- Elképzelhető az átszavazás, ez néhány hónap múlva is észlelhető lesz, eddig is lehetett tudni. Tudniillik megint abszurd helyzetek adódnak. Kolozsváron most magyar polgármester-jelölt is lesz, volt négy és volt nyolc éve is, teljesen értelmetlenül. A kolozsvári magyarok igazából nem vesznek részt abban, hogy esélyes jelöltre adhassák a szavazatukat. Sokkal logikusabb lenne előzetes egyezséget kötni egy román jelölttel, amelyik felvállalna valamennyit azokból a programpontokból, amiket a kolozsvári magyarság fontosnak tart, és azt megtámogatni a választásokon.


- A szlovákiai Most-Híd példája mennyire értelmezhető Romániában, Erdélyben?

- Mint modell. Mindig negatív kontextusban kerül elő, de azért szinte mindig előkerül  mindenfajta találgatásban.


- Másfelől a bukaresti politika feltehetően idegesen fogadja majd egy intenzív erdélyi politizálás felbukkanását. Eddig Bukarestben, Romániában a hegyeken túl, elsősorban a magyaroktól féltették Erdélyt, most pedig már az erdélyiektől kellene félteni Erdélyt…

- Egészen biztos. Csak az is elég világos, hogy az elnök szebeni, a miniszterelnök besztercei, és a helyettese kolozsvári: most jobb a lehetőség arra, hogy az úgynevezett bukaresti erő hatalmának, ami állandóan ilyen-olyan politikai manőverezéssel uralni tudta eddig a politikai mezőnyt, véget lehessen vetni.


- De ha jól értem, azért a mostani választásokon ez még nem lesz működő modell, nem lesz meghatározó.

- Nem, most még nem. Viszont a választások eredményének függvényében jövőre valóban elindul egy ilyenfajta szerveződés.


További hírek

  Szeptembertől jelentősen változik a Pilis-völgyben a buszközlekedés
2018. 08. 30. 13:00 hirhatar.hu
  Millióan rajonganak a nemlétező lányért
2018. 06. 27. 09:33 hirhatar.hu
  Verspiknikre várják a zuglóiakat szombaton
2018. 04. 13. 11:32 14keruleti-hirhatar.hu
  Továbbra is Tóth Csaba Zugló országgyűlési képviselője
2018. 04. 13. 11:31 14keruleti-hirhatar.hu
  Kizárása ellenére sem áll le a fideszesekkel összeborult zuglói ex-LMP-s jelölt
2018. 04. 07. 14:49 14keruleti-hirhatar.hu
  Véghajrá Zuglóban retró kampánybusszal
2018. 04. 06. 13:58 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem csak kampány: A baloldal jelöltje felkeresi a civileket is
2018. 04. 03. 18:37 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem volt elég a zuglói fideszesnek az eddigi botrány – négy év burkát vizionál, ha nem nyerne
2018. 04. 01. 12:17 14keruleti-hirhatar.hu
  Újabb bizarr történet Zuglóból – fideszes segítséget kapott az lmp-s jelölt
2018. 03. 28. 15:16 14keruleti-hirhatar.hu
  170 milliós csalás: Zuglóban kapták el a nemzetközileg körözött „vállalkozót”
2018. 03. 28. 12:16 14keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport