XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR - FOLYTATÓDIK-E AZ ISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSA?

XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2019.04.22.
 Hétfő
Ma Csilla napja van.
Holnap Béla napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   /Rate& Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2011. 06. 15. 22:10     


FOLYTATÓDIK-E AZ ISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSA?
2012-től az összes alapítványi iskolára nehéz idők várnak. A Nemzetgazdasági Minisztériumban ugyanis felvetődött az alapítványi iskolák finanszírozásának megszüntetése. Vannak viszont alapítványi iskolák, amelyek tartanak attól, hogy ugyanúgy járhatnak, mint az Óbudán működő gimnázium. Zugló és Rákospalota határán van egy iskola, amely a Meixner Ildikó által kidolgozott módszertanon alapuló, kudarckerülő, mégis eredmény-centrikus oktatási szemléletet honosított meg falai között. A családias intézménybe főként azokat a tehetséges gyerekeket várják, akik nem érzik otthon magukat az iskolák teljesítmény-központú közegében, fejlődésük szempontjából azonban fontos, hogy a maguk gyorsabb, egyéni tempójában haladhassanak. Ungár Ágnessel, a Meixner Alapítványi Iskola igazgatójával Bánhidi Emese beszélgetett.

Nonprofit gazdasági társasággá alakítja a kormány az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítványt. Az átalakítás célja a hatékonyabb feladatellátás feltételeinek biztosítása. A szaktárca azt ígéri: nem bántja majd az iskolát. Horn György, az intézmény pedagógiai vezetője nem érti, hogyan válik az állam tulajdonossá egy olyan iskolában, amelynek a fenntartásához 15 éve nem ad pénzt. 

 

 

A hír megrázta az alapítványi iskolák szinte mindegyikét. Ugyanis 2012-től az összes alapítványi iskolára nehéz idők várnak. A Nemzetgazdasági Minisztériumban felvetődött az alapítványi iskolák finanszírozásának megszüntetése. Vannak viszont alapítványi iskolák, amelyek tartanak attól, hogy ugyanúgy járhatnak, mint az Óbudán működő gimnázium.

 

Zugló és Rákospalota határán van egy iskola, amely a Meixner Ildikó által kidolgozott módszertanon alapuló, kudarckerülő, mégis eredménycentrikus oktatási szemléletet honosított meg falai között. A családias intézménybe főként azokat a tehetséges gyerekeket várják, akik nem érzik otthon magukat más iskolák teljesítmény-központú közegében, fejlődésük szempontjából azonban fontos, hogy a maguk egyéni tempójában haladhassanak. Ungár Ágnessel, a Meixner Alapítványi Iskola igazgatójával Bánhidi Emese beszélgetett.

 

- Félnek?

 

- Ami az alapítványi iskolák támogatásával kapcsolatban felmerült félelem, az valós. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete több ízben összeült ez ügyben, és komoly félelem van attól, hogy iskolák megszűnhetnek. Az alapítványi iskolák hiánypótló szerepet töltenek be a közoktatásban. A mi iskolánk egy olyan akaratból született, ami komoly módszertani háttérrel rendelkezik. Olyan pedagógusok akarata hozta létre az iskolát, akik valamilyen dolgot fontosnak tartanak. Tehát nem egy állami intézménybe kerülnek főiskoláról pedagógusok, hanem itt van egy koncentrált pedagógiai akarat.

 

 

- Mi?

 

- Egyrészt a Meixner módszertan. Másrészt az integrációban való hit. Mivel mi ugye befogadjuk a sajátos nevelési igényű gyerekeket, elsősorban beszédfogyatékosokat, mert a módszertan arra ad nekünk biztosítékot, hogy őket tudjuk ellátni szakmailag jól. Ez egy családias iskola. Persze kicsi, de általában ez az alapítványi iskolák többségére igaz, hogy valamilyen erő hívta létre, valamit akarnak képviselni, amit hiányolnak az állami iskolából. És ezért gondoljuk azt, hogy nagyon veszélyes az, ha az alapítványi iskolák finanszírozása és a léte bizonytalanná válik. Ennek az iskolának a történetében is az van benne, hogy a kerületben a problémás gyerekek nagy részét szeretik ide irányítani. Ennek sokáig egyáltalán nem tudtunk ellenállni, merthogy nagyon sok ilyen gyereket fogadtunk be, ami veszélyeztette az integráció lehetőségét. De ez a mai napig zajlik ez a folyamat, hogy a bajba jutott gyerekeket a kerületből szeretik ide irányítani, mert tudják, hogy itt van egy olyan szakmai ellátottság, amit nem tudnak az állami iskolákban megoldani, mert nincs rá se pénz, se pedagógus.

 

- Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete levelet írt a miniszterelnöknek, amiben kérték az AKG-t érintő döntés visszavonását. Önök tudnak-e bármit tenni, hogy megelőzzék, hogy abba a helyzetbe kerüljenek?

 

- Az elmúlt időszakban két ellenőrzésünk is volt: egy kormányhivatali és egy fővárosi. Az egyik például kifejezetten a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátottságát vizsgálta. Mi abban reménykedünk, hogy ha mi ezen az ellenőrzésen pozitív mérleggel kerülünk ki, tehát ha az derül ki, hogy mi valóban arra költjük a pénzt, amire kapjuk, akkor nem történhet baj. Azt reméljük, hogy ennek van létjogosultsága, és hogy ezt belátják. Igazából nem tudom, milyen lépéseink lehetnének, amíg konkrét fenyegetettséget nem érzünk. Tehát most az iskolánk konkrét fenyegetettséget nem él meg.

 

- Ez az ellenőrzés kvázi rutinellenőrzés volt?

 

- Igen, bár sejtjük, nem véletlen, hogy másfél hét alatt zajlott le kettő. És az ellenőrök mondták, hogy nagyon sok munkájuk van most. A művészeti iskolánkat is ellenőrizték, és a fővárosi pénz elköltését is, amit a sajátos nevelési igényű gyerekekre veszünk föl. Egyik héten csütörtökön volt az első, és a következő héten szerdán már jött a második ellenőrzés. Most vagy fogást akartak találni, vagy nem tudom, de pozitívan állunk hozzá.

 

- Mekkora a költségvetésük és mekkora támogatást kapnak?

 

- A havonta a befolyó állami pénz éppen a pedagógusok bérének és járulékának kifizetésére elég. De fönn kell tartani az épületet, az intézményi beruházásokra kellene pénz, szállítói tartozásaink vannak, és most a pedagógusainknak semmiféle plusz juttatást nem tudunk adni. Nagyon szűkösek a kereteink, mert pár éve még tudtunk adni jutalmat, cafeteriát, közlekedési hozzájárulást, ez gyakorlatilag megszűnt. Itt tényleg ugyanazért a bérért dolgoznak a pedagógusok mint bármely állami iskolában, tehát plusz juttatások nélkül igyekeznek mégis minőségi munkát végezni.

 

- Nagyságrendileg egy ilyen kis iskolának az éves kötlségvetése mennyi?

 

- 80-100 millió körül van. Itt havi ötmillió forintról beszélünk, ami befolyik támogatásként és ennyi ki is fizetünk bérekre és járulékokra.

 

- Az ellenőrzésen túl még nem keresték minisztériumból Önöket?

 

- Nem. Jegyzőkönyvet kaptunk az ellenőrzésről, az pozitív volt, mindent rendben találtak. Az iskolának a Meixner Alapítvány a fenntartója, tehát valószínűleg elsőre őket fogják megkeresni, nem minket.

 

- Nem érzékelik-e azt, hogy szülők elbizonytalanodtak volna?

 

- Nagyon jó kérdés. De egyáltalán nem érzékelek ilyet. Van vándorlás az iskolából, de jönnek is gyerekek. Április közepén volt a beiratkozás, és olyan magas létszámmal indítjuk az első osztályt, amilyennel még sose. A most negyedikes osztályban sokkal több a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, mint a most induló első osztályé. Van egyfajta civil akarat, hogy ebbe az iskolába hozzák a gyerekeket. Nemcsak azért akarják idehozni a gyerekeket, hogy ezek a sajátos nevelési igényű gyerekek jobb ellátást kapjanak, hanem azért is, mert azt gondolják, valami olyasmit tud adni ez az iskola, amit nem ad meg más állami vagy önkormányzati fenntartású iskola. Évről évre több a gyerekünk.

 

- Mennyi a maximum létszám, amennyit befogadnak?

 

- Van egy számított létszám, meg egy valós létszám. Mi most 26 gyerekkel indítjuk ősszel az osztályt, de van benne olyan gyermek, aki háromnak számít, mert autista szakértői véleménye van.

 

- Gondolja, hogy ennek van valamiféle elvi támogatás üzenete?

 

- Én azt gondolom, hogy igen. Ez a kerület amolyan „elfekvő” iskolája volt, ide kerültek előbb-utóbb a kerületben problémássá vált gyerekek, akár beszédfogyatékos, akár magatartászavaros gyerektől is próbáltak úgy megszabadulni, hogy vigyék a „volt Tóth Istvánba”, a Meixner Iskolába. Látom ezt a folyamatot, már csak azért is, mert a kerületben tanítottam előtte, és találkoztam itt olyan gyerekkel, akivel korábban probléma volt az önkormányzati iskolában, és most hozzánk jár. És a XV. kerületi gyerekek aránya évről évre nő. Ennek az iskolának „rossz híre” volt a kerületben, pontosan azért, mert a problémás gyerekeket hozták ide, ezért a környékről nem jártak ide gyerekek. Volt gyerekünk Veresegyházról, meg a XII. kerületből, a XVI. Kerületből, de nem volt jelentős a XV. Kerületi gyerekek aránya. Most abszolút a környékről szippantja be a gyerekeket az iskola, tehát nagyon XV., XIV. és még a IV. és XVI. Kerületből vannak zömmel diákjaink.

 

- Kezdenek kiszivárogni az új oktatási koncepció bizonyos részei. Korábban a liberálisabb oktatási politikai meghatározott egy minimumot, és az iskolákra bízta, hogy azt hogyan teljesítenek. Most úgy tűnik, hogy nemcsak a minimumot akarják meghatározni, hanem a „hogyant” is, annak teljesítését is.

 

- Ennek abszolút két oldala van. Lehet ennek pozitív meg negatív vetülete is. Mert egyrészt igaz az is, hogy túl nagy volt a szabadság. A módszertani szabadság, ami magában foglalja azt a lehetőséget, hogy nem mindenhol volt minőségi oktatás. Elég, ha a tankönyvek sokaságára gondolunk. Erre van rálátásom, mert magam is egy tankönyv társzerzője vagyok. Az alapítványnak is van módszertana, hiszen a Meixner Ildikó tankönyve most már 20 éve meghatározó olvasókönyv. Jelenleg 17 olvasókönyv van a piacon. Ami meglehetősen sok, és nem is túl jók. A liberális oktatáspolitika idején koncepció arra, hogy meghatározzák, mi a kritériuma annak, hogy valami taneszköz legyen, nem volt ez egy rossz irány. Nem vagyok ennek szakembere, csak azt látom, hogy ez a dolog nagyon kettős. Egyrészt kell egy iránymutatás valóban, sokkal szorosabb iránymutatás, de az szakmailag megalapozott legyen. Másrészt viszont az is igaz, hogy nem lehet a pedagógust nem értelmiségként kezelni. Nem lehet azt mondani, hogy a pedagógusnak mondjuk meg, mit, miért, hogyan. Van igény a pedagógusokban arra, hogy tessék nekem megmondani, hogy ezt hogy is kell csinálni, mert akkor szívesebben megyek be és csinálom. Ugyanakkor nem lehet receptkönyet adni, mert abban a pillanatban nem működik. Minden gyerek, minden csapat, minden időjárás meghatározó. Merthogy azt szoktam mondani, az sem mindegy, hogy aznap milyen idő van. Az nyilván nem fog működni, hogy megmondjuk: ma a középiskolákban el kell kezdeni a Toldi Harmadik énekét.

 

- Ha mondjuk nemcsak a tankönyvekre gondolunk, hanem mondok egy másik példát. Ha mondjuk ezt kötelezően bevezetik, akkor mi van?

 

- A hittan kötelező bevezetése már sérti a szabad vallásgyakorlás jogát. Mert a szabad vallásgyakorlás magában foglalja azt is, hogy nem gyakorlok bármilyen vallást. Tehát kötelezővé tenni a hittant nagyon nehéz lesz ebben az országban. Tudom, hogy most fölmerült az állam és az egyház az két külön dolog, válasszuk szét, de ugyanakkor törvényileg tegyük lehetővé a hittan oktatását. Nem tudom, mi rejlik emögött, tehát hogy mit jelent ez a kijelentés valójában és igazából a koncepciót se látom, hogy miért van erre szükség? Jelen pillanatban hittan oktatásra bármelyik intézményben van lehetőség. Nálunk is van. De fakultatív. Nyilván más egy egyházi fenntartású iskola, ahova többségében azért mégis valamiféle vallási elkötelezettség miatt vitték a gyerekeket, azt ugyanúgy tiszteletben kell tartani. Mi azt gondoljuk, hogy az integráció az a leghatékonyabb tanítási módszer, és ilymódon tudjuk biztosítani a toleranciát, ami valamiféleképp összecseng a szabad vallásgyakorlással is, másrészt pedig azoknak a gyerekeknek a felkarolását és optimális fejlesztését, akiknek erre szükségük van, és akik adott esetben szegregált körülmények között nem teljesítenének ilyen jól.

 

- Baj van-e a magyar oktatással? Kell-e reformálni?

 

- Biztos, hogy mindig kell tenni valamit. Biztos, hogy vannak bajok. Legnagyobb problémának a folyamatos bizonytalanságot érzem. Gyakorlatilag a rendszerváltás óta azt éli meg a magyar pedagógus, hogy új kormány jön és a második, amihez hozzányúlnak az az oktatás.

 

- Az első mi?

 

- Az egészségügy. Igazából minden oktatási koncepció, amivel eddig találkoztam amióta pedagógus vagyok, megvan a maga igazságtartalma. Csak az a baj, hogy amikor váltás van, akkor azzal mindig pont szembe megyünk. Volt ugye olyan időszak pár évvel ezelőtt, amikor egy nyolc osztályos általános iskolában négyféle tanterv szerint kellett tanítani. Ennek nem lehet kitenni a pedagógusokat, hogy nem tudjuk, mihez igazodjunk. Ez a jó vagy az a jó, akkor most innentől kezdve másként kell gondolkodni a gyerekről. És meg kellene hallgatni talán azokat, akik a mindennapi életben ott vannak. Most is volt ilyen kezdeményezés, hogy a pedagógusok mondjanak véleményt a készülő oktatási törvényről. Nem biztos, hogy ezt december utolsó napjaiban kell megtenni. Aztán az sem jó, hogy olyan hirtelen váltások vannak, amilyen például a szöveges értékelés története. Nem volt kifutása a dolognak, hogy egyáltalán megtanuljon a pedagógus társadalom szövegesen értékelni. Nem jutottunk el odáig, hanem azonnal rácsaptuk az ajtót, hogy ez kudarc. Ez nem működik. Meggyőződésem, hogy működött volna. Ezért mi továbbra is szövegesen értékelünk.


További hírek

  Szeptembertől jelentősen változik a Pilis-völgyben a buszközlekedés
2018. 08. 30. 13:00 hirhatar.hu
  Millióan rajonganak a nemlétező lányért
2018. 06. 27. 09:33 hirhatar.hu
  Verspiknikre várják a zuglóiakat szombaton
2018. 04. 13. 11:32 14keruleti-hirhatar.hu
  Továbbra is Tóth Csaba Zugló országgyűlési képviselője
2018. 04. 13. 11:31 14keruleti-hirhatar.hu
  Kizárása ellenére sem áll le a fideszesekkel összeborult zuglói ex-LMP-s jelölt
2018. 04. 07. 14:49 14keruleti-hirhatar.hu
  Véghajrá Zuglóban retró kampánybusszal
2018. 04. 06. 13:58 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem csak kampány: A baloldal jelöltje felkeresi a civileket is
2018. 04. 03. 18:37 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem volt elég a zuglói fideszesnek az eddigi botrány – négy év burkát vizionál, ha nem nyerne
2018. 04. 01. 12:17 14keruleti-hirhatar.hu
  Újabb bizarr történet Zuglóból – fideszes segítséget kapott az lmp-s jelölt
2018. 03. 28. 15:16 14keruleti-hirhatar.hu
  170 milliós csalás: Zuglóban kapták el a nemzetközileg körözött „vállalkozót”
2018. 03. 28. 12:16 14keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport