Az elmúlt egy évben bizonyára sokan értesültek a médiából arról, hogy az Országgyűlés megváltoztatta az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseit és „eltörölte az öröklési és ajándékozási illetéket”. Ez az állítás ilyen formában sajnos nem igaz, azonban kétségtelen, hogy az öröklési és az ajándékozási illetékekre vonatkozó szabályok jelentősen megváltoztak, ezzel sokak számára lehetővé téve az illetékmentes vagyonszerzést. Rövid cikkünkben a médiahírekből kimaradt konkrét szabályokat foglaljuk össze pontosan és közérthetően.

2010. év augusztus 16-tól hatályosan az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénybe a következő rendelkezések kerültek:

„Mentes az öröklési illeték alól: … az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész.”

„Mentes az ajándékozási illeték alól: … az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék.”

Ez azt jelenti, hogy ezzel a változtatással kizárólag az egyenes ági rokonok egymás közötti – öröklés vagy ajándékozás útján történő – vagyonszerzése vált illetékmentessé. Természetesen  felmerül a kérdés, hogy ki minősül egyenes ági rokonnak? Alapesetben az ükszülő – dédszülő – nagyszülő – szülő – gyermek – unoka – dédunoka – ükunoka láncolat egyes „személyei” minősülnek egyenes ági rokonnak. Szerencsés esetben a fenti sor – mindkét irányba – tetszés szerint bővíthető azzal az alapszabállyal, hogy egyenes ági leszármazói viszony ott áll fenn, ahol az egyik fél – közvetve vagy közvetlenül – a másiktól származik. Az illetékmentesség körébe tartoznak még az örökbefogadási kapcsolaton alapuló viszonyok is, de nem tartoznak ide a mostoha- és a nevelt gyermekekkel, valamint mostoha-és nevelő szülőkkel összefüggő viszonyok.

A házastársak, élettársak, nagynénik, nagybácsik, testvérek – azaz az úgynevezett oldalági rokonok - nem tartoznak az „ingyenes öröklés és ajándékozás” körébe. Tehát a közöttük fennálló ajándékozási és öröklési jogviszonyok tekintetében a fentiek alapján nem illeti meg őket illetékmentesség, hanem rájuk a korábban is hatályos illetékszabályok lesznek alkalmazandóak.

Már korábban is létezett egy olyan kedvezmény, amely szerint a házastársat, a mostoha- és nevelt gyermeket valamint a mostoha- és nevelőszülőt, mint örököst az általa megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió Ft-ig nem terhelte öröklési illeték-fizetési kötelezettség. Ez a kedvezmény továbbra is fennáll.

Fontos azonban tudni, hogy öröklési szerződés alapján már visszterhes vagyonszerzés következik be, ami után visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetni rokonsági foktól és értékhatártól függetlenül.

Mindebből látszik, hogy a vagyonszerzéshez kapcsolódó illeték mértékének meghatározása nem is olyan egyszerű kérdés. Az illeték mértékének meghatározásánál több körülményt és feltételt kell figyelembe venni, ami az Olvasó figyelmét könnyen elkerülheti. Ezért a „mennyi lesz az illeték” kérdés megválaszolása minden esetben jogi szakkérdés. Természetesen e cikk nem minősül teljes körű, felelős ügyvédi tájékoztatásnak, azonban arra alkalmas, hogy a Kedves Olvasó az öröklés és az ajándékozási illeték világával és alapvető jogi koncepciójával megismerkedhessen.

Konkrét ügyben kérem mindig keressen fel szakembert! Természetesen ügyvédi irodánk is áll rendelkezésére!