XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR - Nem dönti el a magyar kisebbség a romániai elnökválasztás eredményét

XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2019.02.22.
 Péntek
Ma Gerzson napja van.
Holnap Alfréd napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2014. 10. 30. 06:17     


Nem dönti el a magyar kisebbség a romániai elnökválasztás eredményét
Hétvégén elnökválasztás lesz Romániában. Talán most először fordul elő a rendszerváltás óta, hogy – ha csak nem húznak elő valamit a kalapból -, akkor egészen simának látszik Victor Ponta jelenlegi miniszterelnök menetelése a Cotroceni Palotába. A bőség zavarával küszködik az ország, 14 jelölt közül lehet választani. Most először van viszont két magyar jelölt. Az egykori RMDSZ-es államelnökjelölttel, volt szenátorral, Victor Ponta tanácsadójával Márványi Péter beszélgetett.

- Az elnökválasztás azért testhezálló téma Frunda Györgynek, mert volt elnökjelölt, nem is egyszer. Mi a legfontosabb különbség a mostani politikai körülmények, és azok között, amelyeken ön is részt vett?

- Hatalmas a különbség. 1996-ban és 2000-ben politikai célokról beszéltünk. Az én kampányomban a szlogenek, a célkitűzések ilyenek voltak, mint hogy vízum nélkül Európába, mert akkor még útlevéllel és vízummal jártunk, és lebontani a románok és magyarok közötti „berlini falat”.


- Utóbbi azért mintha most is aktuális lenne.

- Csak most már nem beszélnek erről. És a harmadik programpont volt egy demokratikus kormánykoalícióba bejutni. Így jutott be először 70 éve magyar párt román kormányba. Háromból kettő és felet „lőttem le”: a vízumot sikerült megoldani két év alatt, nagyon sokat segített a kampány a román magyarellenesség lebontásában, tudniillik egy olyan emberrel találkoztak, aki sok mindenben úgy gondolkodott, mint ők, a románok, és elmondott egy valós történetet a magyarokról, amit a románok nem ismertek. Például nem tudták azt, hogy a magyarokkal sokkal ritkábban háborúztak a románok, mint a bolgárokkal vagy az oroszokkal, törökökkel, görögökkel. Azt, amit Ceausescu felépített 64-től 89-ig az ellen mentem teljes mellbedobással. Én akkor már az ET tagja voltam, volt ott egy romániai raportőr, jelentéstevő, Gunnar Jansson, finnországi svéd, hihetetlenül sokat tanultam tőle. Hajókapitány volt, igazi férfi. Ő hitt és tett a demokráciáért, a jogállamért, kisebbségi jogokért, és azt mondta, nem lehet háborúzni, ha eredményt akarsz elérni. Közös nevezőt kell keresni, és úgy befolyásolni a többséget, hogy egy olyan demokratikus pártot válasszon meg, akivel ki tudsz egyezni. És pont ez történt.


- Hogyan alakult akkor és most a romániai magyarok viszonya az elnökjelöltséghez?

- 1996-ban majdnem egymillió szavazatot kaptam. Kelemen Hunor öt évvel ezelőtt 380 ezret.


- És lehet, hogy most még kevesebbet kap majd, mert két magyar jelölt van.

- Én azt hiszem, hogy a kettő együtt nem fogja elérni a 400 ezret. De nemcsak ezért, Szilágyi nem számít. Akkor volt egy tétje a szavazásnak. 60 napos volt a kampány, végigmentünk Erdélyen keresztül, Csíkszeredában ki kellett hangosítani, az emberek álltak esőben, hóban és hallgatták, hogy mit mondok. Ott annyira fáradt voltam már, hogy elaludtam a színpadon a székben, és amikor beszélnem kellett, megbökött Hajdú Gábor miniszter, felálltam és úgy mondtam, mintha mi se történt volna. Kérdésekre válaszoltunk, mindenhol volt egy poén. Megjátszottam húszszor, hogy hogyan viszem ki a szent román földet a hátamon az országból, mindenki röhögte. A legjobb plakátom volt, a legjobb klippem. A klipp arról szólt, hogy egy román és egy magyar paraszt mennek kaszálni, és egy választási plakáton eszik a szalonnát és a hagymát. Azóta se volt ilyen szellemes. És ezt egy félig román, félig magyar ember készítette el nekem, Marius Tabacu.


- Eltelt 15 év, és még rosszabb pozícióban vannak a magyarok, még inkább felhabzott a magyarellenesség, még inkább úgy tűnik, hogy nagyon nehéz egyről a kettőre jutni.  Még azt is nehéz megvédeni, ami eddig sikerült.

- Ezt nem így látom, ellenkezőleg: a magyar közösség, főleg a fiatalok azért maradnak távol a politikától, azért közömbösek, máskor még ellenségesek is, kiábrándultak, mert a magyarok nem annyira elnyomottak, mint 96-ban, legalábbis a közömbösségnek ez az egyik magyarázata. Akkor kirúgtak az állásodból, mert magyar voltál, vagy román cég nem alkalmazott magyart. Akkor nem lehetett kiírni magyarul a város nevét. 96-ban nem lehetett a tanácsban magyarul beszélni, a Bolyai nem volt magyar iskola, 96-ban a magyar egyházak nem kapták vissza tulajdonaikat. Mindezek megtörténtek, és mindezek ma már normális dolgok. Még sok célt kell elérni. Vásárhelyen például magyar kar kell, tovább kell lépni.

 

De visszatérnék, ha megengedi, a kampányra. Most nincsenek ilyen célok, én azt látom. A román politikusok mocskolják, szidják egymást, és az igazságszolgáltatás keményen beletenyerel a kampányba. Nem normális az, hogy a kampányban letartóztassanak vezető politikusokat. Olyasvalakit, akiről ugyanezt a dolgot tudták 2-4 évvel ezelőtt, akkor miért pont most tartóztatták le? Nyilvánvaló, hogy vannak politikai célok. Erről szól a politika, a kampány: a pofról nagyobb pofont adjon vissza.

 

Általában a kampányban nem látok vitát arról, hogy mi lesz a feladata a román államelnöknek, mi a hatásköre, és mit fog tenni hatáskörén belül? Nem látom azt, hogy ha lesz egy többség kormányon, mit akar elérni alkotmánymódosítással, hogyan akarja befejezni. A román államelnök dönti el a külpolitikát, de mit akar a külpolitikában csinálni? Románia nincs benne még a Schengen zónában, vízumkötelezettség van az Egyesült Államokkal és Kanadával szemben: ezeket törölni kell például, de minderről egy szót sem hallunk. Vezető politikus, miniszterelnök részéről megértem taktikailag, és ez nagyon hasonló az Orbán féle politikához Magyarországon, mikor ezelőtt négy évvel úgy nyerték a választásokat, hogy majdhogynem semmit nem mondtak, mert annyira rossz volt a helyzet. Ugyanez lesz itt is. Ha nem találnak ki valamit ellene, Ponta meg fogja nyerni, minimum 10 százalék előnyt ad neki minden közvélemény-kutatás.

 

Magyar részről ott a két jelölt. Kelemen Hunor egy új stratégiát választott, nagyon kevés emberrel találkozik, inkább interneten, facebookon közvetít, amit az erdélyi magyar közösség nem fogad el. Itt el kell menni és szóba kell állni Mari nénivel és Pista bácsival. Mondani kell, hogy mit tegyek a tehénnevelésben, akkor is, ha ez nem az elnök dolga. Hogy miért akarok ott lenni a kormányban, hogy el fogom azt érni, hogy Székelyföldön nem lesz autópálya, de legyenek gyors utak, hogyan fogom segíteni a parasztot, hogy több pénz jöjjön hozzá Európából, stb. Én sajnos úgy látom, hogy ez a kampány nem tud sikeres lenni. Túl szofisztikált, túlzottan csak a fiatalokat célozta meg, azzal, hogy interneten próbálnak nekik üzenni valamit, vagy nagyvárosi találkozókon véleményformálókkal, hogy vigyék tovább a szót, de ez nem fog működni. Szilágyi Zsolt mondja a magáét: föderáció, autonómia, stb., ezt már a magyarok sem veszik komolyan, legalábbis nem ebben a formában, ahogyan elmondják. Általában úgy volt hiteles egy közvélemény-kutatás, hogy tudtuk az RMDSZ-nek adunk 5-6 százalékot, mert ott a helye, most 2-2,5- százalékot kap. Szilágyi Zsolt csak 0,5 százalékot. Ide jutottunk. Most ez így fog elmenni, és utána mit csinálunk? Mert utána az RMDSZ-nek ugyanott kell lenni a koalícióban és folytatni kell, mert ha nem, akkor fogunk oda jutni, amit Ön felvezetett, hogy veszíteni fogunk a jogokból. De eddig nem veszítettünk. És ne feledjünk el egy fontos dolgot. A 2012-es választások után másfél évig az RMDSZ nem volt kormányon, ennek ellenére a szocdem kormány otthagyta Király Andrást a tanügyminisztériumban államtitkárként; kisebbségi törvényjavaslat és döntés nem született úgy meg, hogy ez az ember ne mondta volna el a véleményét. És legtöbbször figyelembe is vették. A diszkriminációellenes ügynökség élén Asztalos Csaba van, és kitűnő munkát végez. És amit Ponta megígért az RMDSZ kongresszusán, amikor megválasztották 4 évvel ezelőtt Kelemen Hunort, hogy ha az RMDSZ nem lesz kormányon, nem nyúlnak a kisebbségi jogokhoz, mert ezek elnyert jogok: ezeket betartotta.

 

- Kérdés, mit csinál a magyarság a második fordulóban?

- Előreláthatólag két jelölt marad ott, Ponta és Iohannis. Johannisnak kisebbségi komplexusa van, ismerjük a magyar történelemből.


- Németként románabb akar leni a románnál.

- Amikor megnevezték jelöltként, elmondta első interjújában, hogy ő német származású, de ő nem ment el, mert Románia az ő hazája, ő románnak érzi magát, és a gyereke román iskolába jár, és román felesége van. És akkor megkérdezték, hogy számít-e Angela Merkelre? Azt mondta, hogy Németország pont olyan, mint bármelyik másik európai ország, és úgy fogja kezelni. Hibákat követett el, mert tudni kell azt, hogy Románia akkor élt jól, amikor német királya volt Ő is románabb lett a románnál, de egy olyan király volt, aki hozta magával az egész sleppet, és fel is építette Romániát. És ha Johannis okos lett volna, azt mondta volna, hogy ugyanazt fogom csinálni, mint a német király, erre kellett volna építeni. Azzal, hogy ő románabb próbál lenni a románnál, abszolút szürke a beszéde, majdnem nem is beszél, nem tud egy mosolyt hozni, nem tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Nem mozdította meg az embereket. Itt is van egy szocdemellenes hangulat, de azt fel kellett volna vinni. De ő maximált egy adott szinten és ott van. Ponta is elérte a csúcsot, csak épphogy 10 százalékkal feljebb van. És a kettő közötti bizonytalanok nem fognak elmenni szavazni.


- Például a magyarok.

- Egy ilyen beszéd után a magyarok nem zárták a szívükbe Johannist.  Nem szeretik Pontát se, és akkor nem mennek el szavazni. Ami véleményem szerint hiba. Az RMDSZ vezetőségének, Kelemen Hunornak, mint elnöknek kötelessége az első fordulóban kiállni, és azt mondani: magyarok szavazzunk Pontára vagy Iohannisra, de valamit kell mondani. A szövetség elkövette azt a hibát az első két évben, hogy azt mondta, mindenki csinálja lelkiismerete szerint. Ez volt a székely tüntetéssel, a Basescu felfüggesztéssel, ez volt a vásárhelyi találkozóval, csakhogy ez rossz: ha pártelnök vagy, akkor meg kell adni az irányt.


- De mit mondjon a pártelnök? Ha azt mondja, hogy szavazzatok Pontára, az beleütközik abba, hogy a romániai magyarok nagy része elfogadta az a Ponta-képet, amit a romániai magyar sajtó nagy része is sugall róla, hogy magyarellenes.

- Ilyen esetben egy vezető politikusnak az a szerepe, hogy megmondja az igazat, vagy oda vezesse az embereket, ahova gondolja. Miért is magyarellenes? Én láttam, hogy kitámadták a pártjában, hogy túl magyarbarát, ahogy a magyarok kitámadták, hogy nacionalista. Ismerem Pontát, és nem nacionalista. Nem tud sovén lenni, nem tudja a másikat gyűlölni azért, mert más nemzetiségű. Az a fiú, aki 18 évesen Rómában mosogatott, hogy fenntartsa magát, és utána Párizsban tanult, egy kozmopolita világban nőtt fel, az nem nacionalista. Őt hátulról egy irányba vezetik, ez igaz, de nem magyarellenes.


- A rejtély: Melescanu. Mit akar? Ki ő most? A titkosszolgálatokat képviseli vagy valaki mást?

- Akkor miért Melescanu és miért Tariceanu? Mert ugyanaz a logika. Véleményem szerint mind a kettőben a logika az, hogy lecsípjünk szavazatokat Iohannisról, és ezáltal megerősítsük Pontát.


- A másik nagy kérdéskör, ami most romániai magyar körökben nagyon él, de tulajdonképpen az egész román-magyar kapcsolatrendszernek egy izgalmas kérdése, és Frunda György ez ügyben is egykori főszereplő, a PER, illetve a FPER-tárgyalások ügye. Tulajdonképpen hogyan indult el ez az egész? Most is részese a tárgyalásoknak?

- Igen.


- Szóval ki indít el egy ilyen folyamatot, honnan jön az ötlet? Kinek az ötlete volt ez?

- Ez összetett kérdés. Elsősorban nagy tisztelettel és barátsággal emlékszem Livia Praxra, aki meghalt, erdélyi magyar zsidó volt, máramarosi, és nagyon sokat köszönhetünk neki. Éppúgy ahogy Allen Kassoff, aki 83 évesen nagyon friss, és most ő vezette ezt a tárgyalást. És azt mondta: láttam, hogy volt egy jó fejlődés, és azt mondta, nézzük meg, hogy most mit akarnak a magyarok, mennyire nyitottak a románok. Ezelőtt két és fél hónappal szervezett egy első PER-találkozót Brassó-Pojánán. 


- Akkor hadd kérdezzem finoman: aggódtak az amerikaiak, mert a magyarok előjöttek az autonómiával?

- Nem. Az amerikaiaknak a térségben több helyütt volt próbálkozásuk, nemcsak Romániában: Szerbiában az albánokkal, Oroszországban és Moldovában is, de a legsikeresebbek, legeredményesebbek itt voltak. Tudniillik ami meg fog maradni a történelemben, hogy e zűrzavaros világban, amikor még nem lehetett tudni, merre megy a világ a kilencvenes évek elején, a romániai magyarság a békés utat választotta. És ennek az útnak a kiválasztásában a PER-nek volt fontos szerepe. Kilencvenben, amikor először leültünk tárgyalni Bukarestben, utána Svájcban, utána Neptunon, ez volt a cél. Ott voltam a tárgyaláson, mikor Chebeleu, Iliescu volt külügyi tanácsadója háborús hangnemet ütött meg, fenyegetőzött, hogy nem olyan nagy dolog kivinni a katonaságot, és lőni. Volt olyan, hogy fel kellett függeszteni a tárgyalásokat olyan feszültség volt köztünk. Nem volt diadalmenet, de jó volt az eredmény. És nekünk, kisebbségnek, magyaroknak megalapozott egy reálpolitikát, ami eredményes volt. Ha most elsétál Vásárhely utcáin, elmegy a piacra és megkérdezi a kofákat vagy az orvost, az ügyvédet, a mérnököt, ha egytől tízig skálán kell osztályoznia, menyire van megelégedve a kisebbségi létével, biztos, hogy mindenki 5 fölött mondja. Egyesek nyolcast fognak mondani, e körül lesz az átlag. Hogy ezt hogyan viszem tovább. A PER-nek az amerikai politikában szerepe van, hogy diplomatikusan  fogalmazzak, ezt tovább akarja vinni.


- Tehát a mostani tárgyalássorozat egyértelműen amerikai kezdeményezés volt?

- Igen, tudomásom szerint igen. Meghívták a PSD-t, a PDL-t, a Liberális Pártot, csak Dan Diaconescut nem.  És mindenki ott volt. Elhívtak véleményformáló román újságírókat Hurezeanut és Piereanut, akik nagyon ismertek, ott volt Razvan Ungureanu is, és a magyarok, a régiek közül ott voltunk Borbély Laci és én, sajnos Tokay Gyuri nincs olyan állapotban, hogy el tudjon jönni, és ott voltak a székely megyék egyikének, Kovászna megyének a vezetői: Tamás Sándor és Antal Árpád. Ne felejtsük el, akkoriban Tőkés László kezdeményezésére pár szavazaton múlott az, hogy elessen ez a vonal, és minket kirúgjanak – ez kevésbé fontos, mondjuk – de ezek a fiatal fiúk, akik most az autonomista mozgalom zászlóvivői, hogy ott legyenek és érveljenek, ez egy fontos lépés. Tehát nem arról beszélünk, mint a kilencvenes években, hogy magyar nyelvhasználat, hanem autonómiáról és stratégiákról beszélünk, hogy miért jó egy külön régió, ami véleményem szerint nem fog menni, és nem jó, hanem az a jó, ha 16 régió alakul hasonló hatáskörrel, ami fog menni, és amiről szintén beszéltünk. Ez azt bizonyítja, hogy a neptuni tárgyalások jók voltak, hogy bölcs volt akkor a döntés, és most tovább viszik.


- Pontosan ez az érdekes: akkor egyértelmű volt, hogy ott valamit meg kell oldani, de most mire juthat az RMDSZ ezzel? Mi az, amivel előjön majd, hogy nekünk ezt meg azt sikerült kiharcolni. Merthogy ha az RMDSZ nem tud valami komoly eredménnyel zárni, akkor megint nemzetáruló lesz, mint ahogy már most nemzetárulónak mondják, mert megismétli Neptunt.

- Az engem nem zavar. Az, aki engem nemzetárulózik, és az IQ-ja 75 alatt van, addig nincs baj. És addig, amíg 90 százaléka az embereknek előre köszön, –  két héttel ezelőtt a Stephan dóm előtt Bécsben egy magyar és egy román család, akiket nem ismertem, köszöntek, hogy Frunda úr tiszteletem, igyunk meg egy kávét, – addig nincs olyan nagy baj. Az erdélyi magyarság azért tisztán látja a dolgokat. Nem lehet bevinni őket az erdőbe, de megpróbálják, azt mondják, hogy tájba simulók voltunk, nemzetárulók voltunk, de az emberek ezen már túl vannak, és ami fontosabb, hogy a legmagyarabb magyarok, akik a legszélesebb autonómiában és státuszban gondolkodnak, leülnek tárgyalni, mert rájöttek, hogy ezt kell csinálni. Csak úgy lehet eredményt elérni.


- De mi lesz az eredmény?

- Pontosan ez. Romániában két dolgot módosítani kell, ez biztos, alkotmányt és autonómiatörvényt. Ebben tud segíteni ez a tárgyalás: elérjem azt, amit beleviszek az alkotmányba. Mert lám, az alkotmánymódosító tervezetet elutasította az alkotmánybíróság, beletenyerelt, beleszólt politikai döntésekbe, amire nem hivatott. Meg kell egyezni, és elmondani, mit és értünk autonómián. Most az a valóság, hogy ha autonómiáról beszélek, magyar magyarral nem tudja megoldani a kérdést. Szilágyi Zsolt egyet mond, Izsák Balázs mást mond, Kelemen Hunor harmadikat mond, és valószínűleg én egy negyediket mondok. És mind a négyen meg vagyunk győződve arról, hogy nekünk van igazunk.


- De meg lehet-e a románokat itt és most, ezeken a tárgyalásokon győzni arról, hogy az autonómia nem olyan veszélyes, megvalósítható, stb.?

- Igen. A románoknak pont annyira kell az autonómia, mint nekem, magyarnak. A különbség az, hogy ott, ahol együtt élünk, románok és magyarok, ott van egy plusz probléma, amit meg kell oldani, az intézményesített együttélést.


- Két kérdés: igaz-e,. hogy a PER úgy általában inkább a románok oldalán áll? Keményebb megfogalmazásban románbérenc? És a másik: vajon az amerikaiak támogatják a magyar autonómiatörekvéseket?

- Nem tudok erre igennel vagy nemmel válaszolni. Nem az a hivatása a PER-nek, hogy egyiket vagy másikat támogassa. Én úgy láttam ezeken a tárgyalásokon, hogy próbáltak segíteni, vitathatatlan, hogy a PER segített a magyarságon, hogy elérje a célokat. Volt, amikor azt mondta, túl éhesek vagyunk, és túl sokat akarunk, túl nagyot akarunk falni, ilyen is volt. De az amerikaiaknak a szerepe mindig az volt, hogy közvetítsenek, hogy megértessék a másik féllel azt az álláspontot, amit te képviselsz. Nem lehet azt mondani, hogy a PER románbérenc, erről szó sincs.


- És akkor kijöhet-e mindebből egy olyan autonómiakoncepció, amire azt mondja az RMDSZ, hogy az amerikaiak a hátunk mögött vannak?

- Az amerikaiak ezt nem mondják. Azért van itt egy civil szervezet, hogy ne mondhassuk azt, hogy az amerikaiak támogatják. Ez civil szervezet, amelynek semmi köze nincs hivatalosan az amerikai külpolitikához, vagy kormányhoz, ez egy szaktudós csoport, amelyik megmondja, hogy az ő véleménye szerint mi a jó, de a politikai nem áll mellette. Ezt sugallják. Tulajdonképpen e mögött lehet egy olyan amerikai elképzelés, hogy: próbáljuk már stabilizálni megint ezt a térséget? Most nekik nagyon fontos, hogy Kelet-Európában a határmenti NATO-államok stabilak legyenek, például hogy Romániában nehogy megint etnikai balhék keletkezzenek, úgyhogy le kell csillapítani a feszültségeket annak érdekében, hogy egységes komoly NATO-országok állhassanak itt szemben az orosz terjeszkedéssel.

Ezzel csak az a baj, hogy nincsen feszültség. Hol van ilyen? 90-ben volt, amikor tüntettünk, és amikor egymást szidtuk, meg lefestették a magyar városneveket, stb. Romániában azt látom, hogy a szélsőséges pártok kikerültek a parlamentből. Az amerikaiak láthatnak feszültségeket, nézik a tévéket, és azt mondják, már megint minden vitaműsorban a magyarokat szidják. Van egy rosszabb hírem. Itt már figyelembe se veszik a magyarokat. Ponta szidja Basescut és fordítva, tehát román szidja a románt. Mondok egy édes sztorit: otthon néztem a román-magyar meccset, tudtam, hogy a miniszterelnök is nézi a mecset, és a szünetben felhívtam, mondom: te mi van ottan, támadják a magyarokat? Mire ő: Mit beszélsz hülyeséget? Román öli a románt. Ez így van. Itt nincs feszültség. Az tény, hogy Amerika stabilizálni akarja az egész régiót, és Romániára odafigyel, mert itt lesz egy amerikai bázis, és véleményem szerint az romániai szempontból győzelem, hogy idehozták. És én, mint romániai magyar, sokkal inkább biztonságban érzem magam itt Erdélyben, ha az amerikaiak itt vannak. Gondoljon vissza az elmúlt 50-70 évre, mit jelentett a németeknek, hogy ott voltak az amerikaiak? Katonailag és politikailag egyaránt?


- Akkor ez a stratégiai helyzet nincs összefüggésben a PER tárgyalásokkal?

- Nincs. Véleményem szerint egyáltalán nincs. 


- Utolsó izgalmas kérdéskör: mi lesz Ponta után a PSD-ben, és mi lesz Frunda Györggyel? Ha nagy valószínűséggel Ponta elnök lesz, ki lesz akkor a vezető kormánypárt vezetője, és mennyire követi az eddigi politikát magyar szempontból? Frunda György megmarad-e a miniszterelnök tanácsadójának vagy továbbköltözik Cotroceni-be?

- Azt majd meglátjuk a választások után. Az engem aggaszt, hogy a PSD-n belül elindult a hatalmi harc. A múlt napokban három embert felfüggesztettek, Sovát, Sebastian Ghitat, és Vangheliet. Ez egy jelzés a párt felé, és annak ellenére, hogy megszületett kedd este a döntés, szerda reggel Dragnea és Sebastian Ghita kijelentették, hogy csapatban akarják vezetni a PSD-t. Amit nem illett volna, ez más, mint amit Ponta mondott. Én azt nem tudom kizárni, hogy Tariceanu legyen a miniszterelnök, azt hiszem, hogy ennek lenne nagyon komoly alapja.

Például el lehet kerülni a harcot a miniszterelnöki posztért. Igen. Én azt hiszem, hogy Ponta és Tariceanu jobban együtt tudnának működni, mint mások.

 

- És a magyarok is együtt tudnak működni Tariceanuval?

- Mi Tariceanuval nagyon jól vagyunk.


- Ha ez a verzió nem jön be, akkor Dragnea lesz a miniszterelnök?

- Nem hiszem. Ponta megígérte, hogy nem lesz szocdem a miniszterelnök, és azt hiszem, ezt be fogja tartani. Az is benne van a pakliban, hogy George Maior lenne a miniszterelnök, aki a hírszerző szolgálat igazgatója, és amikor valami díjat kapott, kitüntetést Temesváron, anélkül, hogy valaki kérdezte volna, mondta, hogy ő a választások után az első napon benyújtja a felmondását, és majd az ország elnöke eldönti, hogy együtt tud-e dolgozni vele vagy sem. Ami nagyon jól hangzik. De hogy e mögött mi van, azt majd meglátjuk.


- Magyar szempontból a Tariceanu féle megoldás lenne a legjobb?

- Tariceanu kimondottan magyarbarát, egy úriember, egy igazi liberális.

 


További hírek

  Szeptembertől jelentősen változik a Pilis-völgyben a buszközlekedés
2018. 08. 30. 13:00 hirhatar.hu
  Millióan rajonganak a nemlétező lányért
2018. 06. 27. 09:33 hirhatar.hu
  Verspiknikre várják a zuglóiakat szombaton
2018. 04. 13. 11:32 14keruleti-hirhatar.hu
  Továbbra is Tóth Csaba Zugló országgyűlési képviselője
2018. 04. 13. 11:31 14keruleti-hirhatar.hu
  Kizárása ellenére sem áll le a fideszesekkel összeborult zuglói ex-LMP-s jelölt
2018. 04. 07. 14:49 14keruleti-hirhatar.hu
  Véghajrá Zuglóban retró kampánybusszal
2018. 04. 06. 13:58 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem csak kampány: A baloldal jelöltje felkeresi a civileket is
2018. 04. 03. 18:37 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem volt elég a zuglói fideszesnek az eddigi botrány – négy év burkát vizionál, ha nem nyerne
2018. 04. 01. 12:17 14keruleti-hirhatar.hu
  Újabb bizarr történet Zuglóból – fideszes segítséget kapott az lmp-s jelölt
2018. 03. 28. 15:16 14keruleti-hirhatar.hu
  170 milliós csalás: Zuglóban kapták el a nemzetközileg körözött „vállalkozót”
2018. 03. 28. 12:16 14keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport