|
|
|
Tweet |
|
|
|
Nem jó irányba halad Románia és Magyarország kapcsolata
Korodi Attila az RMDSZ korábbi környezetvédelmi minisztere, a szövetség egyik legfiatalabb, mindössze 34 éves politikusa. A Politika- és Közigazgatás-tudományi Intézetben diplomázott és mesterfokozatot szerzett stratégiai menedzsment, nemzetközi projektek menedzsmentje szakon, és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok doktori képzőjében az Európai Unió fenntartható fejlődéséről írt. Négy nyelven beszél felsőfokon, 2009 óta a Román Parlament Külügyi Bizottságának elnöke.
Márványi Péter interjúja
- Mit gondol ennek az egész történetnek a lehetséges hatásairól a magyar-román kétoldalú kapcsolatokban? Március 15.-e óta gyakorlatilag a bukaresti diplomácia mindenre reagál és mindenre nagyon élesen reagál.
- Nem látom jó irányba haladni a két ország közötti viszonyt, mert rengeteg olyan cselekvés van mind a két fővárosban, amely többnyire a közvéleménynek szól, és nem a pragmatikus, közös építkezésnek. Magyarul: ha Romániáról beszélünk, a külügy az ellenzéki pártok kívánságára reagál, és nem arra, hogy mit jelent a külpolitika, és mit jelent a normális viszonyrendszer. Magyarország viszonylatában meg úgy gondolom, hogy ott is van mit építeni. A diplomáciát nem a sajtó előtt, a közvélemény formálásával is, de az íróasztalok mellett és a tárgyalóasztalok mellett kell lefolytatni. Tehát Magyarország még rengeteget tud segíteni az erdélyi magyaroknak, hogyha ezek a tárgyalások megsokszorozódnak, és Budapestről nagyon konstruktívan, pragmatikusan képviselik azt, ami egy józan gondolkodásmód. Ami a sajtóban történik, azzal csak egy probléma van: hogy az csak arra jó, hogy a petárdát eldobja.
- A miniszterelnök-helyettesi nyilatkozatról lehet szó…
- Nem, itt több mindenről. A magyar kormány a román-magyar viszonyt a maga módján érzi és érti. Én is voltam olyan tárgyalódelegációban a parlament elnökével, ahol nagyon jól és könnyedén tudott tárgyalni a román féllel. De sokszor megismétlődnek olyan nyilatkozatok, amelyek mintha csak a sajtóig szeretnének eljutni. Tehát nem a diplomáciai utakat keresik…
- Lennének diplomáciai utak? Lenne esély arra, hogy a budapesti kormány valamilyen csatornarendszeren keresztül például mégiscsak befolyásolja, milyen döntés születik Bukarestben a közigazgatási felosztásban?
- Azt gondolom, hogy Bukarestben sose utasítanak vissza olyan akár magyar kormányfő megbízottat, vagy elnöki kabinet megbízottat vagy bármilyen diplomáciai megbízottat, aki oda jön, hogy akár 1-1 témában a véleményét elmondja, és párbeszédet akar keresni ebben. Párbeszédet indítottak a román fél részéről is, de ezt menedzselni kell.
- Van itt egy ilyen furcsa ellentmondás, amiről szó esett itt az SZKT-n is: Felsőbb szinten a román-magyar kapcsolatokat nagyon pozitívnak ítélik, miközben sorra történnek a gyomrozások, öklözések, nagykövetek behívása, mérges külügyminisztériumi nyilatkozatok stb.
- Főleg a román oldalról ez a folyamatos „milyen jó a román-magyar viszony” szöveg csak arra való, hogy ők is érzik: talán egy kicsit elszaladt az a típusú magatartás, amellyel a magyar ügyeket kezelik. És akkor ezzel próbálják korrigálni. De a minél többször elmondott „milyen jó a viszony” azt mutatja, hogy gondok vannak.
- De egyébként mi a kifutása ennek az egész történetnek? Ha az RMDSZ ki kell, hogy lépjen a koalícióból, mert a koalíciós partner továbbra is a 8+2 megyés verziót támogatja. Hogyan alakulnak akkor a bilaterális kapcsolatok?
- Itt a 8+2 megyés támogatás azt jelenti, hogy ezt fel is vállalja közigazgatási döntéssel az RDMSZ. Tehát azért itt politikai álláspont léteznek, csak éppen nem a kormányprogram. Azzal nincsen probléma. A bilaterális kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy kevés az a következő negyedévre megszervezett fórum, ahol a román és a magyar fél találkozik. A magyarországi külpolitikai bizottságnak azt javasoltam, hogy legalább mi félévente találkozzunk, amin minél több tagja a bizottságnak részt vesz.
- Mégis arra vagyok kíváncsi, hogy ha megtörténne az RMDSZ kilépése a koalícióból, ez alapvetően befolyásolná-e a kétoldalú kapcsolatokat?
- Szerintem befolyásolná, és most lehet, hogy egyesek azt gondolják, hogy jó irányban. Nem: rossz irányba befolyásolná. Mert ezt követne jónéhány olyan közigazgatási döntés román oldalon, amely nagyon mély szintre süllyesztené az erdélyi magyarság közjogi támogatottságát, intézményrendszerének a támogatottságát Romániában.
- Tehát a jó diplomáciai kapcsolatok azok még mindig fékei lehetnek a rossz belső intézkedéseknek?
- Igen, a jó diplomáciai kapcsolatok fékei lehetnek, viszont ezekhez erőfeszítéseket kell tenni folyamatosan.
- Végül: vannak olyan vélemények, amelyek szerint mivel a budapesti kormány viszonylag egyértelműen az RMDSZ magyar konkurenciáját támogatja, lehet olyan logika a mostani események mögött, hogy kvázi „hagyjuk az RMDSZ-t kivérezni” ebben a bonyodalomban, annál egyszerűbb lesz majd a konkurens magyar politikai erő támogatása, és dominánssá válása a romániai magyar politikában…
- Én nem merem elhinni, hogy ilyen gondolkodás van. Mert ha ilyen van, annak nem egy politikai alakulat issza meg a levét, hanem másfél millió erdélyi magyar, és nagyon gyorsan.
|
|
|
|