XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR - Nincs megoldva a kisebbségi kérdés Romániában

XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2019.11.20.
 Szerda
Ma Jolán napja van.
Holnap Olivér napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2014. 11. 04. 19:37     


Nincs megoldva a kisebbségi kérdés Romániában
Borbély Lászlóval, az RMDSZ politikai alelnökével Márványi Péter beszélgetett.

- A kampány közeledik a tetőpontjához, az RMDSZ-nek úgy tűnik, hogy bizonyos dolgokban olyan nagyon határozottan nincs mondanivalója, hogy például ha a Iohannis-Ponta páros kerül be az elnökválasztás második fordulójába, akkor kit kéne támogatni?

- Igen, ez majdnem mindig dilemma volt számunkra. Ha visszatekintünk, olyan is volt, hogy valakit támogattunk és elveszítette a választásokat. Ilyen szempontból úgy gondolom, hogy pragmatikusan kell megközelíteni ezt a kérdést. Ne legyenek illúzióink. Ha Iohannis és Ponta kerül be a második fordulóba, és valamelyikük szimpatikusabb kellene, hogy legyen. Mondjuk Iohannis, hiszen erdélyi, német származású. Meg kell mondanom, hogy sajnos, mi ismerjük elég jól, és nem igazán volt kisebbségpárti, mint polgármester sem, sőt. Például 2007-ben, amikor Szeben Európa Kulturális Fővárosa volt, és egy nagyon szép Makovecz által tervezett magyar házat akartunk felállítani, nem engedte. Egyszerűen megakadályozta, hogy azt a házat, amit a magyar állam fizetett volna, meg volt beszélve, meg volt tervezve, nem engedte, hogy felállítsuk. Úgyhogy vannak sajnos ilyen rossz tapasztalataink vele. Ezen túl most is elmondta nem is tudom hányszor, hogy a kisebbségek kérdés meg van oldva, nem támogatja a területi autonómiát, tehát ha ő nyerné meg a választásokat, nehezebb lenne Európában ezt a kérdést melegen tartani.


- Abból a szempontból nem vonzó Iohannis, hogy képviselhetne, vagy nem tudom, hogy képvisel-e egyfajta erdélyiséget? Itt most azért egyre hangsúlyosabban lehet érzékelni azt, akár olyan figurák fellépése nyomán, mint Sabin Gherman meg mások, hogy határozottan kirajzolódik, nem először az elmúlt 20-25 évben, egy ilyen Erdély-központú gondolkodás, politikai logika. Nem egyszerűen regionalizáció, hanem Erdély, amely alán intenzívebben fejlődik, fejlődhetne, nyerjen valamiféle önállóbb státuszt.

- Ez a pozitív része a jelöltségének, és tény, hogy az erdélyi románok is, akik látják, hogy Bukarestből irányítják a pénzeket, és kevés erdélyi van most is a bukaresti kormányban. Sokan azt mondják, épp ideje lenne, hogy például erdélyi elnöke legyen Romániának. Éppen ezért vannak dilemmáink. Ezen túl pedig koalícióban vagyunk egy baloldali pártcsoportosulással. Meg kell mondanom, hogy nem vagyunk nagyon elégedettek velük. Nyilvánvaló, látványos eredményeket nem értünk el az utóbbi fél évben. De éppen pár napja listáztuk azokat a megvalósításokat, amelyeket egyértelműen elértünk, és az RMDSZ-hez lehet kötni. Másrészt mindenkinek, nemcsak magyaroknak, többletet jelentett az utóbbi fél évben. És volt pénzügyi amnesztia a nyugdíjasoknak, a kisgyerekeseknek, a közigazgatásban dolgozóknak, ez azt jelenti, hogy egy rosszindulatú értelmezés a számvevőszéknek azt feltételezte, hogy vissza kell fizetniük elég sok pénzt, és ezt a mi kezdeményezésünkre visszautasították. A mi érdemünk, hogy elfogadták, és ez sok ezer embert érint. Azonkívül, ha csak beszélünk az észak-erdélyi autópályáról. Ha valaki azt hiszi, hogy a továbbépítés elindult volna, ha nem vagyunk koalícióban, az téved. Most lejön Aranyosgyéresről Vásárhelyig.

 

- És elindul, tényleg?

- Persze, már a közbeszerzés elindult, megépítik Aranyosgyérestől Vásárhelyig, és már elkezdték építeni Gyalutól Magyarnádasig. Az egy 10 kilométeres szakasz, de benne van a most már hároméves költségvetésben körülbelül évente olyan 80-90 millió euró, hogy tovább haladjon nyugatra. Most jelentette be Szijjártó Péter és Titus Corlatean, hogy azért odafigyelnek erre, hogy Nagylakig is és Borsig is a magyar fél meggyorsítja annak a kis szakasznak a megépítését, amit Makótól és Debrecentől be kell húzni a határig. Tehát itt úgy tűnik, hogy 2016-17-re azért Marosvásárhelytől Budapesti mehetünk autópályán.

 

- Világos, csak a magyar szavazók elsősorban kisebbségi szempontok szerint ítélik meg azt, hogy ki lehet a magyaroknak jó partner, és ki nem, és ez ügyben a Ponta-kabinet, és maga a miniszterelnök most kérdés az, hogy ennek mennyi a realitása, de nem jó hírben áll a magyarok körében.

- Meg kell mondanom, hogy ha érdemben nézzük a dolgokat, Akkor több a pozitívum: például a nép ügyvédjéhez most már lehet magyarul is fordulni, tehát ezt a nyelvhasználatot most vitte át a kormány júliusban, azonkívül ez a sokat emlegetett zászlótörvény, ami olyan szempontból megoldaná a problémát, hogy ha elfogadja bármelyik tanács saját zászlajának, akkor kiteheti bárhol. Ezt már megszavazta a szenátus, és ott van a képviselőházban is, véleményünk szerint év végéig törvény lesz belőle. Itt mindig serpenyőre kell tenni a dolgokat.

 

- Vagy itt Marosvásárhelyen nem lehet elfelejtkezni a MOGYE ügyéről, amelynek megoldására Ponta ígéretet tett, aztán még mindig nincs megoldva.

- Igen, de itt volt az a 7 pontos egyezmény, ami azért nem született volna meg, ha nem jön ide a miniszterelnök. Még nem oldódott meg, de ha nem lesz valamilyen politikai ráhatás, akkor kevesebb az esély, hogy megoldódjon. Tehát itt mindig a mérleg serpenyőjére kell tenni, hogy mi a plusz, és mi a mínusz, mi szól egyik vagy másik jelölt mellett vagy ellene. Még nem hoztuk meg azt a döntést, hogy kit támogatunk, ahogy lejár az első forduló, akkor nyilvánvalóan leülünk, először is szerintem le fogunk ülni a két jelölttel is tárgyalni. Ponta biztos, hogy szóba áll velünk, Iohannis ezt a készségét nem nagyon jelezte, hogy beszélni akar akár velünk, akár másokkal. Egyelőre úgy érzi, hogy ez nem hoz neki a konyhára, ha pártokkal, vagy szövetségekkel tárgyal. Ez egy nyitott kérdés, és a november 2-i első forduló után döntjük el, hogy kit támogatunk.

 

- Mindenesetre volt egy olyan népszerű szöveg is az elmúlt hetekben a romániai magyar sajtóban, hogy akit az RMDSZ támogat a második fordulóban az nagy valószínűséggel veszíteni fog.

- Nem mindig volt így, 1996-ban például Constantinescut támogattuk és megnyerte. 2000-ben Iliescut támogattuk Vadim Tudor ellenében, és megnyerte. Tényleg 2004-ben és 2009-ben szerintem nemcsak a mi szavazatinkon múlott, de tény, hogy koalícióban voltunk a választások előtt épp a baloldallal, és a sors iróniája, hogy 2009-ben még volt is egy közös jelöltünk a miniszterelnöki posztra, Iohannis. Ez a sors fintora a politikában. Én azt hiszem, hogy a legfontosabb, ami most is kiderült a közvélemény-kutatásokból, 82 százalék azt mondja, hogy igenis jó, hogy kormányra léptünk, jó lenne, ha ott maradnánk kormányközelben. Most ennek nyilvánvalóan feltételei vannak.

 

- Maradjon, ahhoz, hogy a koalícióban maradjon az RMDSZ, ahhoz Pontát kéne támogatni?

- Ez is egy nyitott kérdés, de nem hiszem, hogy Ponta nagyon fog örülni annak, ha leülünk vele, s közöljük, hogy nem őt támogatjuk, hanem Iohannist. Akkor nyilván felteszi a kérdést, hogy akkor koalícióban vagyunk vagy nem? Másrészt egy jobboldali pártcsoportosulásnak vagyunk tagjai az EU-ban, ilyen szempontból logikusabb lenne, hogy a jobboldali jelöltet támogassuk. Ez egy nyitott kérdés, de nekünk nagyon megnehezíti majd a dolgunkat, ha Iohannis nyeri meg a választást kisebbségi kérdésekben. Egyértelműen ő ki fogja mondani, hogy ez a kérdés rendben van.

 

- Megtestesíti a megoldást.

- Megtestesíti a kisebbségi akaratot, és sokkal nehezebb lesz nekünk megmagyarázni, hogy miért kérünk mi autonómiát, több jogokat, ő nem nagyon támogatja a kulturális autonómiát se, hiszen itt is azt mondta, hogy ami most van, az a német kisebbségnek megoldja a problémáit és ennyi.

 

- Akkor mondjuk egy olyan kommunikáció képzelhető el az RMDSZ részéről, hogy nem biztos, hogy teljes mellszélességgel felsorakozik Ponta mellett, de az biztos, azt sugallja a magyar szavazóknak, hogy Iohannis rossz megoldás lenne?

- Igen, de itt a magyarság mindig elvárta tőlünk, hogy megmondjuk, akkor most mi legyen. És mondjuk Basescu elég népszerű volt a magyarság körében, főleg 2009-ben, de nem igaz, hogy nem befolyásolta a szavazókat az, hogy mit mondtunk. Az, hogy volt egy bizonyos hangulat, ez tény. Most is különben azt mutatják a közvélemény-kutatások, hogy azért egyértelműen Iohannis népszerűbb a magyarság körében, de más lenne, hogyha mi azt mondanánk, hogy ne őt támogassák a magyarok. Persze teljesen nem tudjuk átfordítani, de ennek tudják partnereink, hogy ennek azért van hatása.

 

- Az idei elnökválasztás annyiban mindenképpen más az eddigiekhez képest a romániai magyarok szemszögéből, hogy két magyar jelölt van. Az RMDSZ-nek az a taktikája, érzésem szerint, hogy leginkább mintha teljesen függetlenítené magát ettől a helyzettől, nem foglalkozik nagyon Szilágyi Zsolttal, a Néppárttal, nem vitatkozik azon, amit ők mondanak. Vitatkozik a románokkal, és nem vitatkozik a magyar ellenjelölttel. Jól látom ezt a taktikát?

- Mit vitatkozzunk a magyar ellenjelölttel? Egy nagy butaság volt, hogy indultak. Az egyetlen céljuk szerintem, hogy valamiképpen a figyelem középpontjába maradtak, hogy van lehetőségük a jelölteknek elmenni tévéműsorokba elmondani a véleményüket, más értelme nem volt. Nem fogunk mi kiállni a román tévébe és elvitatkozni Szilágyi Zsolttal. Értelmetlen volt és veszélyes is. Sajnos a helyzet nem olyan, hogy esélye lenne egy magyar jelöltnek, de mindenképpen, amit a 2012-es parlamenti választásokon csináltak, az kamikázé akció volt, veszélyeztette a parlamenti jelenlétünket. És most is végül ők azt fogják csinálni, hogy bármennyi szavazatot kap majd Szilágyi Zsolt, felmutatják, hogy itt megvolt a választás szabadsága. Itt tudja mindenki, hogy sajnos nem egy tétharc, ennyi és nem több. Pont ezért nem foglalkoztunk vele, mert nincs tétje számunkra. Semmi értelme nem volt, csak az, hogy egy kicsit az imidzsüket építsék és az MPP-vel szemben pontokat gyűjtsenek. Mert úgy látom, hogy a harcuk az MPP-vel van, nem velünk vagy a romániai magyarsággal.

 

- Másik nagyon izgalmas kérdés, hogyan alakítja a magyar közvéleményt az újabb PER-tárgyalás. Mert ha jól láttam az itteni lapokat, nagyon úgy tűnik, hogy ezt az RMDSZ nyakába varrják, mint negatívumot taglalja néhány újság, megszólaló, kommentátor, politikus is. Vagyis hogy ez a tárgyalás, amit a FPER szervezett valamiféle jogfeladás, nemzeti szempontból megengedhetetlen kompromisszum lenne. Egyfajta második Neptun.

- Ugyanazok mondják, akik 24 éve egyszerűen nem tudtak kilépni ebből a bűvkörből.  Tőkés László körülbelül 550-szer elmondta ezt már az utóbbi 24 évben. Miért? És az ő szempontjából megértem, hiszen ő soha nem volt a dialógus híve. És azok a társak, akik mellette voltak, bár az RMDSZ-ben évekig elég fontos szerepet töltöttek be, ezt nem tudták támogatni ezt a típusú politizálást. És azért állt mellettünk a magyarság 90 százaléka, mert azt akarják, hogy tárgyaljunk a románsággal, hogy legyünk ott a parlamentben és a kormányban, mert akkor tudunk a döntéshozatal közelébe kerülni. Ezt ők nem tudták elfogadni. Tehát most is ugyanazok mondják ezt. Érdekes módon két óriási elégtételem van: az egyik, hogy akik az RMDSZ-en belülről még vannak kollégák, akik akkor vehemensen tiltakoztak és ellenünk voltak, mindenki beismerte, hogy hasznos volt és végül az a folyamat, ami beindult, azt jelentette, hogy letettük az asztalra azokat a kéréseket, amiket az RMDSZ fogalmazott meg, nem más, és ezeket lépésről-lépésre később próbáltuk elérni. A másik pedig az, hogy azok is, akik a körön kívül vannak, lásd EMNP, MPP, ott akarnak lenni ők is. Azt mondják, jó, jó, de ne csak az RMDSZ. Ezzel egyrészt legitimálják a PER-folyamatot, és ott akarnak lenni.

 

- És miért nincsenek ott?

- Egyelőre azért, mert addig, amíg az SZNT-nek az elnöke Izsák Balázs azt mondja, hogy mi Bukaresttel együtt csináltuk ezt az autonómiatervezetet. El se olvasta, de már azt mondta, hogy ezt ő nem tudja elfogadni, mert mit tudom én hány cikkelyben eltér az övékétől. Ha elolvasta volna, látta volna, hogy nagyon sok cikkelyben ugyanaz, és a Dél-Tiroli modellel, gondolom nincs neki kifogása, ezt követi ez az autonómiatervezet. Azon kívül lecsatlakozott szerintem teljesen indokolatlanul és egy nagy hiba volt részéről, Szilágyi Zsolt mellé, nekik teljesen más típusú autonómiatervezetük van, ami nem is hasonlít arra, amit Iszák Balázsék kitalálta. Szerintem ő kellene, hogy tisztázza saját magával ezeket a kérdéseket, addig mi nincs mit tárgyaljunk, amíg ők nem tisztázzák, hogy akkor nekik mi is az álláspontjuk, ha azt mondja a miénkről, hogy nem jó, akkor mit tárgyaljunk? Akkor mi legyen a dialógus?

 

Két ilyen találkozó volt az amerikai alapítvány barátai, mert az alapítvány 2012 óta nem létezik, és reményeink szerint lesz februárban is, ahol a regionális nyelvkérdést tárgyaljuk. Azt mondtuk, hogy kezdjük el tárgyalni konkrétan az ügyeket. Különben meglepett engem is, hogy mennyire visszafogottak voltak a román ellenkezések, nem volt olyan nagy felhördülés amire számítottunk. És vannak román politikusok, akik azt mondják, hogy jó fiúk, ez nem egy rossz dolog, ki kellene venni belőle az etnikumot, és akkor még elfogadható is lenne. Kezdjük el a regionális nyelvvel. Mert az ukrán parlament, amikor visszavonta ezt a regionális nyelvtörvényt Magyarország és Románia is, az Egyesült Államok is mondta, hogy vissza kell tenni, hiszen ez volt az egyik oka az oroszoknak, hogy közbeléptek. Akkor miért nem tárgyalhatunk Romániában a regionális nyelvtörvényről? Ezt kezdjük boncolgatni, lesz több ilyen találkozó. Nehogy azt higgye valaki, hogy ez a folyamat meg fogja oldani vagy ez a legfontosabb találkozósorozat. Nem.

 

- Ezt akartam kérdezni, hogy ez mit tud befolyásolni? Akkor ez nem egy parlamenti vita, nem kormányközi értekezlet. Itt egy civil szervezet, mondjuk lehet, hogy némi kormányzati hátszéllel Washingtonból, nem tudom. De mindenesetre egy civil szervezet próbál itt összehozni valamit románok és magyarok között. Mire juthat ez?

- Ez is érdekes, hogy végül hálistennek ennek az ázsiója még jobban megnőtt, hogy milyen fontos ez a folyamat, hogyha azok is, akik kritizálják odafigyelnek, és azt mondják, most nehogy valamiben megegyezzetek nélkülünk. Itt semmi másról nem szól ez a tárgyalássorozat, mint arról, hogy egy nyugodtabb közegben, ott voltak alelnöki szinten a parlamenti pártok képviselői, és voltak ott újságírók is, semmi gond, de nem tették közhírré az elhangzottakat, minden részletet. És nem szól arról a történet, hogy máskülönben, hogy ott a sajtó és akkor mindjárt másként beszélnek a kollégák. Nyugodtan 1-2 nap alatt áttárgyaljuk, megpróbáljuk megérteni egymást, és utána persze kommunikálni azoknak, akikkel kapcsolatban állunk. Valószínű, hogy van valamilyen befolyása, vagy legalábbis letesz esetleg jelentéseket ott Amerikában, ez lehet, de végül azért az nem olyan rossz, én úgy gondolom.  Az USA jobban odafigyel a kisebbségi kérdésekre, és ez így van, kb. egy éve. Magam is elmondtam, hogy foglalkoztat minket a területi autonómia kérdése, felkapta a fejét, rögtön lejegyezte, tehát biztos, hogy főleg most, amikor ilyen-olyan mozgások vannak Skóciában, a katalánokkal, akkor ez a legfontosabb, hogy világosan elmagyarázzuk, hogy mi a román államon belül, anélkül, hogy a területi épségét sértenénk, autonómiát akarunk, és ez egy másfajta megközelítés mint a skótoknál vagy a katalánoknál. És ugyanakkor tudjanak erről, figyeljenek oda, és kérdezzenek rá a román kormányra, hogy akkor ti mit csináltok.

 

- Tehát Washington kezdeményezte, vagy a PER-barátai kezdeményezték ezt a dolgot nem a románok?

- Engem például az az Allen Kassoff hívott fel valamikor tavasszal, hogy nem lenne-e jó újra leülni és tárgyalni, gondolom szerintem nem feltétlenül, hogy ők kezdeményezték, hanem látták az újságokban a hírekben, hogy ez téma, és akkor úgy gondolták, jó lenne leülni, beszélni róla. Én azt hiszem, hogy ez lehetett egy ilyen spontán dolog is. Egy kicsit meg fogja nehezíteni sajnos, hogy az egyik nagyon fontos szereplője ezeknek a beszélgetéseknek Viorel Hrebenciuc szerintem sajnos, én sajnálom különben, de nem ismerem a hátterét a dolgoknak, hogy mi van az ő dossziéjában, most teljesen „véletlenül” előszedték ezt.

 

- Ennek a mögöttese lehet esetleg, pont erre akartam rákérdezni, a PER-tárgyalások lehetnek mögötte vagy egyszerűen a  PSD-t kellett meggyengíteni az elnökválasztási kampány finisében?

- Szerintem az biztos benne van a pakliban, hogy most azért jelent meg, hogy a PSD-t meg akarják gyengíteni, ez egyértelmű. Aztán, hogy mi van a háttérben, nem látok bele. Természetesen az igazságszolgáltatás kell, hogy végezze a dolgát, de ez nem véletlen. Valószínű, hogy meg fog gyengülni ez a folyamat, mert Hrebenciuc kulcsfigura volt, tehát ő volt az a PSD-s politikus, aki több empátiával közeledett ezekhez a kérdésekhez, meg akarta valamilyen módon oldani, fel akart mutatni bizonyos eredményeket mindig. És meglátjuk, mi lesz, ha őt kell nélkülözni.

 

- Ha már a PSD-nél tartunk. Az RMDSZ terveit, koncepcióját, hosszútávú szerepét is meghatárzhatja az, hogy ha Ponta elnök lesz, ami azért valószínű, akkor ki lesz a miniszterelnök, és ki lesz a nagyobbik koalíciós erő elnöke?

- Itt én úgy látom zavar van a PSD-n belül is. Tehát itt a problémájuk egyrészt, hogy a soraikat megritkította ez a „dosariada”, az, hogy előkaptak bizonyos ügyeket, az utóbbi időben több különböző fázisokban keletkezett különböző bűnügyük. Dragnea például, aki a legmarkánsabb, helyettese Pontának. És beindult már a mozgolódás mindenféle hírek röppentek fel. Ez egy nagyon érdekes momentum lesz.

 

- Mármint beindult a mozgolódás, hogy ne Dragnea legyen a pártelnök meg a miniszterelnök.

- Igen. Nagyon nehéz találni olyan embert, akinek nincsenek ilyen problémái, különben Iohannisnak is van egy pere, úgyhogy ilyen most Románia, ami sajnos nem jó. De ez egy nyitott kérdés, gyakorlatilag még a miniszterelnök személye se tudható, vannak itt is mindenféle találgatások, a miniszterelnök azt mondta, hogy valószínű, hogy nem PSD-s lesz az utódja.

 

- Ez mondjuk Tariceanut jelentené?

- Vagy ő, akitől nem lennénk szomorúak, mert mi jól együttműködtünk vele, és egy szerintem jó miniszterelnök lenne, a másik a titkosszolgálatok vezetője George Maior, akinek a nevét pedzegetik, őt kevésbé ismerjük. Itt ez nyitott kérdés, szerintem akkor fog eldőlni, amikor tudjuk, ki az elnök.

 

- De azzal egyetért, hogy az RMDSZ távlati tervei szempontjából meghatározó jelentőségű, hiszen Pontával kialakult egyfajta együttműködés, de ha ő Cotroceniben ül, akkor ez nem biztos, hogy ugyanúgy folyik tovább.

- Meglátjuk, itt miután lejárnak a választások, ha Ponta nyeri meg, akkor valószínű, hogy neki nagyon nagy döntési lehetősége lesz, ő fogja ezt eldönteni. Ő valószínű egy olyan miniszterelnököt akar, aki azért közel áll hozzá, hogy ne legyen konfliktus közöttük. Lesz egy valamilyen új kormány végül, mert például most a mostani koalícióban bene van a liberális pártnak az a része, amelyik Tariceanuval tartott, ezt meg akarják tartani. Szerintem ha Ponta megnyeri, akkor többen átjönnek. Vagy egy másik elképzelés, hogy újra alakuljon az USL, amely megnyerte a választásokat 2012-ben. Ez az elképzelésük, és akkor valahol logikusabb lenne, hogy Tariceanu legyen a miniszterelnök, mert azt mondhatják, hogy újra alakult. A liberális pártot szétverik, és akkor a PDL ott marad egy részével a liberális pártnak, amely el is vesztette a nevét, mert a PDL lemondott róla. Most ezekkel csak spekulálhatunk. De november 16-a után derül ki, hogyan tovább.

 

- Basescu azt mondta, hogy az ő mandátuma december 21-én éjfélkor jár le.

- Így van, ezt ő ki is fogja használni, ő az a fajta politikus, aki elmegy a falig és még tovább, ha lehet, el is töri. Az, amit most csinál a háttérből, az minősíti őt, nem pozitív irányba. Tehát egy elnök az végül, nem így kellene, hogy viselkedjen. Ő nap, mint nap úgy viselkedik, mint egy ellenzéki politikus. Teljes mellszélességgel kiállt egy párt mellett, az Udrea pártja mellett, be is jelentette, hogy belép. Szerintem át fogja venni a pártot, és megpróbál 2016-ban hatalomra jutni. És most az utolsó métereken neki is szerepe van abban, hogy itt, akit tudnak elhiteltelenítenek, megpróbálják az eredményt befolyásolni, és sajnos ez a legaggasztóbb, hogy Romániában nem tegnaptól, de az ilyen típusú politizálásnak van élettere, és ez azt jelenti, hogy az állam alapvető intézményei nem úgy működnek, ahogyan kellene, akár ha a politikusok befolyásolják az igazságszolgáltatást, akár fordítva ilyenkor.

 

- Borbély Lászlónak is van egy ügye.

- Volt, sajnos, de ez lezárult ez év januárjában. A saját bőrömön is tapasztaltam, hogy Romániában sajnos most ez a helyzet. De nemcsak nekem, volt Nagy Zsoltnak is pere, Markó Attilának is, Borboly Csabának is, itt nincs szó arról, hogy nincsenek magyar politikusok célkeresztben. Itt arról van szó, hogy egyesek a mellékvágányra akarnak állítani embereket. Ez többnyire sikerül is, de hálistennek az én ügyem remélem végérvényesen lezárult.

 

 

 


További hírek

  Minden rendben, Orbán megtalálta Aczél elvtárs politikai végrendeletét
2019. 11. 16. 10:49 hirhatar.hu
  „Nettó árulás” – kirakják az MSZP-ből a budafoki kollaboránsokat
2019. 11. 16. 10:49 hirhatar.hu
  Puskás stadionavató: minden és mindenki a papírforma szerint égett le
2019. 11. 16. 10:49 hirhatar.hu
  Zuglóra több mint félévszázada nem látott próbatétel vár pénteken
2019. 11. 13. 11:01 hirhatar.hu
  Nem a DK-s képviselők strasbourgi nemjére
2019. 11. 13. 11:01 hirhatar.hu
  Már Borkai utódját tolja a Fidesz Győrött
2019. 11. 12. 16:35 hirhatar.hu
  DK-tag lett Kálmán Olga – s rögvest a párt által delegált fővárosi alpolgármester munkatársa lett
2019. 11. 10. 16:37 hirhatar.hu
  Pokorni 2.0: Nyilasbűnökkel vádolt nagyapja nevét lekapartatná a turulemlékműről a hegyvidéki polgármester
2019. 11. 10. 10:54 hirhatar.hu
  Kihallgatják a Ripost és az Origo főszerkesztőit a Donáth Annát támadó leszbikus rágalmazás miatt
2019. 11. 10. 10:54 hirhatar.hu
  Végleg eldőlt – Budapest nem lesz többé Orbán játékszere
2019. 11. 08. 12:58 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport