XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR - Párhuzamosok találkozása a nem is olyan végtelenben? (1.)

XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2019.04.25.
 Csütörtök
Ma Márk napja van.
Holnap Ervin napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   ;/Rate Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2014. 10. 03. 06:07     


Párhuzamosok találkozása a nem is olyan végtelenben? (1.)
Rendkívüli a helyzet: két magyar párt egy-egy jelöltje indul a romániai elnökválasztáson, ami a magyarság megosztottságának eddigi talán legkézzelfoghatóbb példája.

Ugyanakkor bármerre megy az ember a magyarok lakta vidékeken, érezhető az emberek vágya, hogy a magyar politika valamilyen módon ismét találja meg az összefogás hangját, különösen, mert a magyarellenesség Romániában talán a diktatúra bukása óta nem volt olyan erős, mint most. A most következő két interjú a jelöltállítási harc hevében készült, mégis vannak a beszélgetésben izgalmas közös pontok, amelyek azt mutatják: Marosvásárhelyet, amelyet a román-magyar etnikai feszültség frontvárosaként is emlegetik, a helyi magyar pártvezetők nem akarják a magyar-magyar feszültségek frontvárosává tenni. Portik Vilmossal, az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei elnökével Márványi Péter beszélgetett.

 

- Az elmúlt időszak egyik legnagyobb meglepetése volt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt is bejelentette, külön elnökjelöltet indít. Lehet-e ez t másképp felfogni, min hadüzenetnek az RMDSZ ellen?

- Nem kellene, hogy az legyen. A komplementaritásra kellene hogy törekedjen a két magyar párt, a két magyar jelölt: a vesztes biztos tudatával amit nem mond el az egyik, azt elmondja a másik, és fordítva. De ehelyett inkább rivalizáltak még az aláírásgyűjtésben is.


-Voltak olyan hírek, miszerint a néppártiak úgy gyűjtöttek aláírásokat, hogy nem azt mondták, hogy a Néppárt elnökjelöltjének gyűjtenek, hanem hogy „a” magyar elnökjelöltnek.

- Az RMDSZ elnökjelöltjének a szlogenje az, hogy „a magyar jelölt”, az EMNP elnökjelöltjének az, hogy „az erdélyi magyarok jelöltje”, mindkettő ezzel a szófordulattal kampányol, közelít a választókhoz. Én azt hiszem, nagyon sok olyan vád, ami elhangzott, főleg a vidéki környezetben hangozhatott el. A vidéki emberek a pártok közötti szembenállást sokkal inkább zsigerileg élik meg. Egy városi környezetben sokkal inkább toleránsabbak a néppártosok az RMDSZ-essel és fordítva, faluhelyen ez kicsit úgy néz ki, hogy mi vagyunk a virtusosabbak, a keményebben, sokkal inkább érzelemdúsabban élik meg ezt a versengést, és ezekből jönnek ki ilyen mondatok, hogy az egyik tisztességes módon szólította meg a választópolgárokat, míg a másik bezzeg nem. Azt hiszem, olyan helyeken hangzottak el ilyen vádak a Néppárttal szemben, ahol a néppártos aktivisták megelőzték az RMDSZ-es aktivistákat.


- Az nem lehetséges, hogy az emberek a romániai magyar társadalom egyszerűen azért lesz kevésbé aktív a választásokon, mert már megint azt látja, hogy széthúzás van összefogás helyett?

- Alapvetően egyetértek ezzel. Főleg marosvásárhelyiként nem is szabad másképp gondolkodni sem néppártosnak, sem RMDSZ-esnek. Meg kell találni a közös hangot, főleg itt, Maros megyében, mert elveszítettük a megyei tanácselnöki széket is. Mi akkor is erre törekedtünk, amikor a legutóbbi választások voltak, sajnos nem jártunk sikerrel. Feltett szándékunk, hogy a következő választásoknak így fussunk neki: közös nevezővel, közös koncepcióval és közös konstrukcióval. Tartok tőle, hogy az RMDSZ-en belül vannak még olyan régi vaskalapos véleményvezérek, akik ennek nem feltétlenül örülnek, akik inkább azt keresik, hol tudnák a néppártos kezdeményezéseket, a Néppárt fiataljait bizonyítottan a választásokon legyőzni. De azt is látom, hogy nagyon sok olyan fiatal új vezető is van Maros megyében, aki hajlandó, képes elgondolkodni azon, hogyan lehet közösen nekifutni a választásoknak.


- Node akkor mégis miért indít a Néppárt önálló jelöltet? Esély nincs arra, hogy bekerüljön a második fordulóba, de arra van esélye, hogy gyengítse az RDMSZ-t.

- Én az előbb az együttműködésről Maros megye és Marosvásárhely tekintetében beszéltem. Országosan nézve: egy párt azért jön létre, hogy a választásokon megméretkezzen, jelölteket állítson, a választópolgárok igényeit megjelenítse. Én azt hiszem, hogy oda kellene eljutni, föl kell ismerni, hogy együtt erősebbek vagyunk, mint külön-külön. De ehhez a nagyobbik fél kell felismerje azt, hogy a kisebbik fél sem mellőzendő. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy valakikről azt mondjuk, hogy ők buták, gyengék, nem alkalmasak, ezt nem engedheti meg magának senki sem a magyar közösségben.


- Igen, csak közben a kisebbik fél azt mondja a pártelnök szavaival, hogy a nagyobbik jelöltje: nem a magyarok jelöltje, hanem Bukaresté, a kormányé, ami azért eléggé súlyos vád.

- A választási kampányokban, illetve azokat megelőzően szoktak élesen fogalmazni. Én nem biztos, hogy személy szerint osztom ezt a véleményt, de meg tudom érteni. Ha megnézzük az elmúlt néhány hét történéseit a politikában, akkor az RMDSZ elnöke azt mondta, hogy ki kell lépni a kormányból. És a szervezetnek a válasza erre az volt, hogy ő kiléphet, de az RMDSZ marad kormányon. Azt követően az szövetség elnöke, aki mind a mai napig egyébként ott van a miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri pozícióban, javaslatot tett arra, hogy az ő helyét ki töltse be az RMDSZ berkeiből. És valahogy úgy adódott, hogy a bukaresti hatalom ezt nem hagyta jóvá, nem engedték meg, hogy azt a személyt nevezzék meg, akit az RMDSZ elnöke megjelölt. Ez azt mutatja, hogy valóban Bukarestnek az embere.


- Vagy legalábbis azt, hogy bizonyos kényszerhelyzetekben nem tudott mást csinálni, mint amit diktált a partner.

- Pontosan ezt jelenti, hiába van az RMDSZ, a magyarság képviselőjeként magát aposztrofáló szervezet kormányon, nem tudja érvényesíteni a legalapvetőbb akaratát. Egyrészt nem tudja érvényesíteni az RMDSZ elnöke a saját szervezetével szemben az elképzelését akkor, amikor azt mondja, hogy kilépünk a kormányból, és a szövetség azt mondja, hogy te mehetsz, de mi maradunk. És nem tudja érvényesíteni az akaratát úgy sem, hogy a szervezetéből kiválasztott embert abba a pozícióba juttassa, ahonnan ő vissza akar lépni. Ez nagyon világosan azt mutatja, hogy meg van bénulva a bukaresti érdekek közepette, nincs mozgástere semennyi.


- Ennyire keményen, durván, belemenősen magyarellenes hangulat talán még egy választási kampányban sem volt, mint most. A romániai magyar pártokat terroristáknak minősítik, összekapcsolják a magyar miniszterelnököt az orosz államfővel, és aztán az RMDSZ-szel vagy a Néppárttal: azt állítják, hogy a romániai magyarok Putyin embereiként próbálják destabilizálni Romániát.

- Kétségkívül van most egy elég erős magyarellenes hangulat, főleg a médiában, a közbeszédben, ami a médianyilvánosságban kap teret. A hétköznapi emberek életében ez egyáltalán nincs jelen. Ugyanakkor minden országos választási kampányt megelőzően és minden kampányban mindig voltak olyan politikai alakulatok a román térfélen, amelyek elővették a magyar kártyát. Akár úgy is fogalmazhatnék, hogy a félelemkampány a románoknak is jó, meg a magyaroknak is jó. Az RMDSZ is tud ebből profitálni.


- Ebből a helyzetből?

- Az RMDSZ általában tudott abból profitálni, és a kampányait is mindig arra hegyezte ki, hogy mi történik akkor, ha nem jutunk be valahova. Nekünk ott kell lenni, mert ha nem vagyunk ott, akkor összedől a világ. Nem vonom kétségbe, hogy problémás helyzetet eredményezhetne, de ideje lenne a szövetségnek, és egyáltalán a magyar politikai alakulatoknak másfajta retorikát megfogalmazni. Egy ilyen helyzet, amikor az RMDSZ-t terrorista szervezetnek minősítik, az olyan szempontból válik az RMSZ javára a választások során, hogy egyfajta szimpátiát, kiállást generál az erdélyi magyaroknak a lelkületében. Ezt végeláthatatlan ideig lehet csinálni, de hamis. Valahogy a kampány során mindig előjönnek ezek a helyzetek, és valahogy a szövetségnek ez mindig hasznos. Hogyha a magyar szolidaritásra hegyezik ki a kampányüzeneteiket, akkor ezek a dolgok egymásra találnak.


- Igen, de hát ez a magyarellenes hullám ugyebár mégiscsak a románok hulláma, ők váltják ki, tőlük ered. Ezért a szövetséget felelőssé tenni nem lehet.

- Én egy szóval sem tettem az RMDSZ-t felelőssé ezért, csak azt mondom, hogy ezek a helyzetek szerencsésen állnak össze. Mindig olyankor, amikor ezeket az üzeneteket jól el lehet sütni. Kicsit nehéz elhinni, hogy e mögött a magyarellenes hangulat mögött, ami általában mindig a választási kampányok előtt kerül felszínre, semmilyen sarkallásra sugalmazás nincs. Ezt kicsit nehéz nekem elhinni.


- Azt mondja, hogy az RMDSZ próbál gerjeszteni magyarellenes hangulatot annak érdekében, hogy a magyarok nagyobb számban jöjjenek szavazni?

- Nem, én ezt nem mondom, hogy ilyet szervezetten csinál. De hogy igyekszik olyan politikai lépéseket megtenni a választási kampányok előtt, amelyeknek a reakciója a románok részéről erősen magyarellenes lesz, ehhez azért nem kell túlzottan nagy stratégia.


- Ami a magyarellenes hullámot illeti: sokan mondják, hogy ez több mint szokásos kampánymozgás. Az elmúlt egy-másfél évben elég határozottan kirajzolódtak folyamatok, amelyek mintha azt céloznák, hogy nem csak az RMDSZ-t, hanem magát a romániai magyarságot lehessen visszaterelni valami 89 előtti állapotba, hogy ne lehessen meghatározója, ne legyen tényezője a romániai politikai életnek. És még azt a nagyon érdekes mondatot is hallottam itt valakitől nemrég, hogy amiért a románok most úgy gondolják, hogy ezt meg lehet csinálni,  és a magyarokat vissza lehet juttatni a kőkorszakba, az éppen az, hogy a románok látják: a magyar politika megosztott, tehát gyengébb, sebezhetőbb, könnyebben kiszorítható a romániai politikai színtérről.

- Huszonöt évvel vagyunk a rendszerváltás után. Az első választásokon 1990-ben meghaladta az egymilliót az RMDSZ-re leadott szavazatok száma, 1992-ben majdnem elérte. Azóta folyamatosan csökken. Ez persze összefüggésbe hozható egyrészt a magyar közösség számszerű csökkenésével, emigrálásokkal, illetve asszimilációval is, mert azért a szórványban sokkal nehezebb, mint volt 1990-ben. És valószínűnek tartom, hogy összefügg az egyre nagyobb és elmélyülő kiábrándultsággal. Mert lehet 25 évről beszélni, hogy azóta nem tudom hány kisebb vívmányt el lehetett érni, de gyakorlatilag az emberek egy olyan globalizált világban, ahol látják, hogy Katalóniában mi az eredmény, majd talán később Skóciában, ahol látják, hogy máshol, kicsit nyugatabbra, akár Magyarországon, sokkal jobban élnek az emberek, mint itt, nem lesznek elegendők azok az eredmények, amelyeket itt felmutatnak. Kelemen Hunor a Forgatag megnyitó ünnepségén hosszú beszédében úgy fogalmazott, hogy 25 éve építkeznek, és az építkezésnek vannak fázisai, alapot tesznek, ácsolnak, tetőszerkezetet csinálnak, stb. és ezeket nem lehet megkerülni. Ugyanakkor ő maga mondta ebben a beszédében, hogy a 25 éves építkezés folyamatában ne kérdezzük meg, mert nem tudjuk, hol tartunk, melyik fázisnál. Senki nem csapott le erre, az újságírók sem kezdték ezt a mondatot ki, de én azt hiszem, hogy nem lehet ilyet kijelenteni. Ha elkezdtünk 25 éve valamit, akkor tudjuk, hogy mi volt a cél. És akkor azt is tudnunk kell, hogy az építkezés fázisaiban most éppen hol tartunk. Ha most az az államelnök-jelölt, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, azt mondja, hogy nem tudjuk, hogy a 25 éves építkezési fázisban hol tartunk, akkor itt az ideje megállni. Meg kell állni, le kell ülni mindenkivel, akár úgy, mint amikor összecsődítik a pápaválasztó nunciusokat, bíborosokat. Mindaddig, amíg nem tudjuk azt a közös nevezőt megtalálni, ami újra megmutatja, hogy merre indulunk el, és nem mértük fel, hol tartunk, addig kár és vétek kizárólag politikai pártok érdekei mentén választásokba bonyolódni. Ami most zajlik, tartok tőle, hogy mind az RMDSZ részéről, mind a Néppárt részéről, leginkább a pártérdekek mentén történik.


- És nem az összmagyar érdekek mentén?

- Nem kifejezetten az összmagyar érdekek mentén történik az, hogy nem tárgyalunk egymással. Ugyanakkor mindig a nagyobbik fél tudja tenni a legnagyobb gesztusokat, a nagyobbik az, amelyik hátra tud lépni annyit, hogy a másik, a kisebbik fél úgy érezze, nem hiába munkálkodott. Ami a baj a mostani magyar felállásban, az az, hogy azt mondja mindkét fél: rád nincs szükség, én vagyok a jó. Fel kell nekünk ismerni azt, amit én vásárhelyi modellként fogalmaztam meg: mindkettőnkre, mindhármunkra szükség van, és ha mindenhol megtörténnek a kompromisszumos visszalépések vagy előrelépések, akkor sikerül szerintem egy olyan konstrukciót megtalálni, amivel az erdélyi magyarok szavazókedvét és bizalmát vissza tudjuk adni.


- Ezt kell tenni 2016-ban?

- Tartok tőle, hogy 2016 túl közel van, ahogy én nézem a politikai hozzáállásukat, politikusi attitűdöket, ez 2016-ra sem fog megvalósulni. Persze azt is értem, hogy van bizonyos politikai logika, a marketing szabályszerűségei, amelyeket politológusok szabnak meg, ahhoz, hogy később egy jobb tárgyalási pozícióban legyünk. A mostani választás kifejezetten erről szól.


- De ezek szerint a Néppárt részéről is.

- Mind a két fél részéről, persze. Ha ezt intelligensen, művelten, udvariasan tudja végig csinálni mindkét párt, akkor szerintem az a közösség javát is tudja szolgálni. Ha végre meg tudunk ütni egy olyan konstruktív politikai hangot, amiben nem azt látják a se ide, se oda nem tartozó választók, hogy ezek már megint ütik, szidják egymást, hanem azt látják, hogy van egy konstruktív vita, párbeszéd, és egyik a másikat nem ledarálni akarja, hanem – most mondok egy paradoxont – a másikból a legjobbat akarja kihozni, akkor szerintem vissza lehet nyerni azt a bizalmat. Akkor sem biztos, mert mondom, ebben a globalizált világban azt látjuk, hogy máshol sokkal könnyebb, sokkal jobb, és közben nálunk duplamód szerveződik a politikum. Mert van egy országos politika, amiben jelen kell lenni, és ezen belül polarizált a magyar politikum is. Mi nem tudunk ugyanazzal a logikával politizálni, mint Magyarországon, Németországban stb., hogy van egy politikai színesebb szerkezet, mert ezen belül nekünk először meg kell találni a nemzeti minimumot. Ha ebben megvan az egyetértés, akkor már teljesen mindegy, hogy az alakulatot Néppártnak, Polgári Pártnak vagy RMDSZ-nek hívják, meg tudjuk találni a konstrukciót is, amivel eredményesebbek, hatékonyabbak tudunk lenni. Kicsit idealizált, amit elmondtam, de ha nem hinnék benne, akkor most nem ülnék itt, Önnel szemben.

(Sorozatunk következő részében Brassai Zsomborral, az RMDSZ maros megyei elnökével olvashatnak beszélgetést.)

 


További hírek

  Szeptembertől jelentősen változik a Pilis-völgyben a buszközlekedés
2018. 08. 30. 13:00 hirhatar.hu
  Millióan rajonganak a nemlétező lányért
2018. 06. 27. 09:33 hirhatar.hu
  Verspiknikre várják a zuglóiakat szombaton
2018. 04. 13. 11:32 14keruleti-hirhatar.hu
  Továbbra is Tóth Csaba Zugló országgyűlési képviselője
2018. 04. 13. 11:31 14keruleti-hirhatar.hu
  Kizárása ellenére sem áll le a fideszesekkel összeborult zuglói ex-LMP-s jelölt
2018. 04. 07. 14:49 14keruleti-hirhatar.hu
  Véghajrá Zuglóban retró kampánybusszal
2018. 04. 06. 13:58 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem csak kampány: A baloldal jelöltje felkeresi a civileket is
2018. 04. 03. 18:37 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem volt elég a zuglói fideszesnek az eddigi botrány – négy év burkát vizionál, ha nem nyerne
2018. 04. 01. 12:17 14keruleti-hirhatar.hu
  Újabb bizarr történet Zuglóból – fideszes segítséget kapott az lmp-s jelölt
2018. 03. 28. 15:16 14keruleti-hirhatar.hu
  170 milliós csalás: Zuglóban kapták el a nemzetközileg körözött „vállalkozót”
2018. 03. 28. 12:16 14keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport