XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR - Párhuzamosok találkozása a nem is olyan végtelenben? (2.)

XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2019.04.25.
 Csütörtök
Ma Márk napja van.
Holnap Ervin napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   ;/Rate Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2014. 10. 03. 06:11     


Párhuzamosok találkozása a nem is olyan végtelenben? (2.)
A romániai elnökválasztás egyben sosem látott választás elé kényszeríti az erdélyi magyar szavazókat: két elnökjelölt is indul, persze az esélytelenek nyugalmával, a román államfő posztjáért.

Ugyanakkor az RMDSZ által nyilvánosságra hozott autonómia-koncepció hatalmas magyarellenes hullámot okozott a romániai román politikában és közvéleményben is. Mi a lényege ebben a helyzetben a kettős magyar indulásnak, vajon van-e esélye annak, hogy a fokozottnak tűnő fenyegetettség mégis megteremti az összefogást, ha lefut a kampány? Az előző részben Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei elnökével olvashattak beszélgetést, most következzék a másik, nagyobbik magyar erő helyi vezetője. Brassai Zsomborral, az RMDSZ Maros megyei elnökével Márványi Péter beszélgetett.

 

- A Néppárt azt mondja, hogy két elnökjelölt jobban mozgósíthatja a magyar szavazókat, kettő több mint egy, ezt is szokták mondani. Kialakulhat egyfajta együttműködés, ha az RMDSZ ezt nem utasíthatja el, ami stimulálja a magyar szavazókat, hogy vegyenek részt az elnökválasztáson.

- Egyrészt vitatnám azt, hogy a kettő több mint egy. A politikai matematikában nagyon jól tudjuk, hogy a kettő kevesebb, mint egy, különösen Maros megyében igaz ez, ahol néppártos és MPP-s logikának lett az áldozata a megyei tanácselnök pozíciója, és veszítettünk a parlamenti képviseletünkön is.


- A polgármesterről nem is beszélve.

- Igen, 12 év után sem sikerült visszaszerezni a város vezetői tisztségét. Tehát ezt elsősorban vitatnám. Ami pedig a mozgósítást illeti, azt gondolom, hogy most már néhány választás után teljesen egyértelmű és világos, hogy a Néppárt valóban mozgósít egy kis százaléknyi szavazótábort, de ezt eddig se megduplázni, se megtriplázni nem tudta, sőt: minden jel arra mutat, hogy csökken az a réteg is, amely eddig bizalmat szavazott, hitt ebben a politikai projektben.


- Tehát a Néppárt morzsolódik, és az RMDSZ erősödik?

- Én azt hiszem, hogy az utóbbi időben a Kárpát-medencei politikai kontextusban azért elég rendesen átrendeződtek a viszonyok. Teljesen egyértelmű, hogy a Kelemen Hunor által vezetett RMDSZ sokkal közelebb került a Fideszhez, és azt hiszem, hogy ez a fajta közeledés a választótáborban, a szavazóbázisban is megfelelően pozitívan cseng le. És hiszem azt, hogy az MPP politikai fordulatát követően azért a politikai összefogás is egyre valószínűbbé válik Erdélyben.


- Az RMDSZ-t román oldalról most már terrorista szervezetként emlegetik, amelyik aláássa Románia stabilitását, együttműködik Moszkvával, stb. Dühödten ellenzi gyakorlatilag szinte minden román megszólaló, politikus vagy véleményvezér az autonómia-koncepciót. Van-e bármiféle igazi realitása, hogy nyugodt légkörben meg lehet beszélni a román törvényhozásban az autonómia kérdését?

- Ebben a pillanatban nem lepődik meg senki, milyen fogadtatása volt ennek az akciónak. Ha ebből indulunk ki, akkor teljesen létjogosult a szkepszis, hogy erről egyáltalán normális körülmények között beszélni lehet. Én mégis azt gondolom, hogy „lassú víz partot mos” alapon, ha egyáltalán elkezdjük ezt a kérdést feszegetni törvényes keretek között, hiszen a parlamenti eszköz az egy lehetőség a szövetség számára, elkezdjük feszegetni megfelelő józansággal és bölcsességgel, akkor előbb-utóbb kifejlődhet egy olyan vita, ami talán egészségesebbnek is nevezhető. Mondanék egy példát erre. Amikor tavaly ősszel a polgári kezdeményezés végett összegyűjtöttünk majdnem 60 ezer aláírást Maros megyében és beterjesztettük a megyei tanácsba azt a határozat tervezetet, amelyik a regionalizáció kérdésben polgári kezdeményezést kezdeményezett volna, ezt sajnálatos módon elutasította ugyanaz a román többségű önkormányzati testület. Mégis azzal, hogy bevittük, azzal, hogy polgármestereink fölvonultak a gyűlésen, szót kértek és kaptak, elindult egy dialógus, egy reményt keltő dialógus Maros megyében, hogy kényes kérdésekről is lehet beszélni. Persze az időzítése ezeknek a kérdéseknek kicsit másképp működik, mint normális demokráciákban.


- Az RMDSZ-nek talán korábban, vagy talán később kellett volna előjönni az autonómia-tervezettel, amikor nem annyira feszült a légkör az elnökválasztási kampány miatt.

- Hogy jól van-e ez időzítve vagy sem, azt nehéz megmondani. De sajnos vannak olyan tényezők az RMDSZ-en kívül, amelyek időnként lépéskényszerbe hoznak minket, gondolok itt például az SZNT sok esetben olyan kezdeményezéseire, amelyekről nem egyeztet sem a szövetséggel, sem mással, de tematizálja a közbeszédet, a politikát.


- De akkor most mi lesz ennek a kényszerhelyzetnek a kimenetele? Lehet, hogy az RMDSZ kiesik a koalícióból?

- Adott esetben akár azt is vállalnia kell a szövetségnek, hogy nem marad kormányzó tényező. Én azt hiszem, hogy ezt valamilyen módon a felszínre kell hozni, és ezt az RMDSZ fel is vállalta, hiszen teljesen nyíltan kezdett el dolgozni rajta.


- De mi lesz akkor a koalícióval?

- Hogy a kormány emiatt megválik az RMDSZ-től vagy sem, azt gondolom, hogy ez a választások után derül ki, és ezért hiszek abban, és tartom fontosnak azt, hogy az államelnök-választáson az erdélyi magyar szavazótábor is megértse, hogy a politikai tőke erősítése fontos szempont. Hiszen nem mindegy, hogy 2-3 százalékkal vagyunk jelen egy ilyen politikai kontextusban, mint az elnökválasztás, vagy a minket illető 5-6 százalékunk megvan, és föl tudjuk mutatni azt a politikai erőt, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a továbbiakban.


- Nagyon érdekes véleményeket hallottam az ügyben, hogy az a hatalmas feszültség, ami most kialakult az autonómiatervezet kapcsán, tulajdonképpen az RMDSZ-nek kedvez, az RMDSZ manipulálta és időzítette így. Mert megint megerősíti a fenyegetettség-érzést a magyarokban, és az ilyen helyzetek jobban inspirálják az embereket arra, hogy elmenjenek voksolni.

- Tény, hogy hasznos lehet ez a hisztéria, ami az autonómiakérdést övezi, mert én azt hiszem, hogy éppen ideje volna tényleg egy kicsit magunkhoz térni és tényleg ráeszmélni arra, hogy a szavazatunkon, a közéleti kérdésekhez való felelősségteljes hozzáállásunkon sok múlik. Ha nem, akkor a környezet olyan, amilyennek látszik valóban: hisztérikus, ellenséges, stb. Hogy ebben van valami manipuláció nem tudom megerősíteni, de kétségtelenül jól jelzi, hogy milyen környezetben folyik mai napig is az érdekvédelmi harc.


- Ha jól értem, akkor mind a két oldalt a félelmek tudják felpörgetni: a románokat felpörgeti a félelem a Putyinnal együttműködő magyarokkal kapcsolatban, akik ugye destabilizálják Romániát, a magyarok pedig attól pörögnek fel, hogy félhetnek a román többségnek a támadásától, szorításától. Nem túl szívderítő a kép.

- Én nem hiszem, hogy a magyarokat félelem motiválná, legfeljebb az ellenséges hangulat, hangnem némileg észhez térít minket, és talán jobban tudjuk zárni a sorainkat. A magyar közéleti gondolkodás általánosan sokat változott az utóbbi időben, és minden jel arra mutat, ha csak Maros megyéből indulok ki, hogy elég rendesen föl tudjuk ismerni az érdekeinket, illetve azt az érdekünket, hogy például politikai tőkével rendelkezve próbáljunk olyan folyamatokat támogatni, indítani, gerjeszteni, amelyek a közösség javát szolgálják. Azt hiszem, hogy inkább sokat józanodott az erdélyi magyar közéleti gondolkodásmód, mintsem, hogy valamiféle félelemben görcsölne be.


- Hogyan alakul most ennek a megyének a sorsa? Marosvásárhelyet frontvárosként szokták emlegetni, Maros megye az etnikai arányaival mondhatni frontmegye. Marosvásárhelyet úgy tartják számon sokan Magyarországon is, meg Erdélyben is, mint az a hely, ahol az etnikai feszültségek a legélesebbek, ahol a románok leginkább elzárkózóak mindenféle kisebbségi törekvéssel szemben.

- Egy biztos: a nemzetiségi kérdés továbbra is egy politikai tőke Marosvásárhelyen. Őszintén megmondom, hogy én ódzkodom attól, hogy ez a magyar politikumra is érvényessé váljon. Viszont tény, hogy a román politikum a nemzetiségi kérdést továbbra is szívesen használja, ott van az eszköztárában kéznél. Viszont ennek dacára egészséges politikai alkukkal mégiscsak sikerül néhány kérdést megoldani. Ilyen például az újonnan létrehozott önálló magyar tanintézet, a II. Rákóczi Ferenc katolikus gimnázium, amit ugyan 3-4 éves politikai alkudozással, de sikerült végre létrehoznunk. Nyilván ehhez kellett az a fajta politikai magatartás, ami az RMDSZ-t jellemzi. Vagyis, hogy nem megyünk bele ezekbe a nemzetiségi vitákba, nem megyünk bele a szélsőséges retorikai csapdákba, megpróbáljuk a helyzetünket a közösség javára előnyössé tenni.


- Hogyan lehetett elérni a gimnázium elindulását?

- A román politikumnak is vannak érdekei. Sokkal megosztottabb, mint a magyar, és még ha elveszítettük is a megyei tanácselnökséget, vagy nem tudtuk visszaszerezni a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, de az RMDSZ mégiscsak megkerülhetetlen politikai tényező mind a helyi, mind a megyei önkormányzatban, és ilyenként a szavazatainkra szükség van bizonyos ügyekben. Egyelőre a román politikum megosztott, és ezért gondolom azt, hogy ódzkodni kell, vagy óvatosan kell kezelni a nemzetiségi kérdéseket, mert joggal tarthatunk attól is, hogy 2016-ra esetleg a román politikum zárja sorait, és majd egy jelölttel indul Vásárhelyen, a megyei tanácselnökségért is.


- Akkor a magyaroknak is zárniuk kellene a soraikat.

- Ez teljesen egyértelmű, ezt ma már Marosvásárhelyen és a megyében senki sem kérdőjelezi meg. Megpróbálták 2012-ben az EMNP és az MPP is, hogy megosszuk a magyar választótábort, az eredmény ismert, én azt hiszem, hogy ezt már senki nem vonja kétségbe, hogy ezt csak összefogással lehet überelni.


- És ennek az összefogásnak mik lehetnek a feltételei? Portik Vilmos megyei néppárti elnök szerint mindig a nagyobbik párt kell, hogy egy kicsit visszalépjen annak érdekében, hogy a kisebbik is olyan pozícióba kerüljön, hogy aztán megszülessen az összefogás.

- Portik Vilmosnak a felvetését teljesen jogosnak tartom. És keressük, ahogy eddig is, és ezután is keresni fogjuk az egyeztetésnek a lehetőségeit. Meggyőződésem, hogy vannak olyan jelek, amelyek biztatóak, ilyennek tartom többek között a Marosvásárhelyi Forgatag nevet viselő magyar kulturális rendezvénysorozatot, amelynek szervezőtestületébe sikerült az RMDSZ-t és a Néppártot egy akolba hozni. És ezt megfelelőképpen értékeli a vásárhelyi magyarság is, és én azt hiszem, hogy ez is egy biztató jel arra, hogy 2016-ra megtaláljuk azokat a közös nevezőket, amelyek a különbségeinket felülírják.


További hírek

  Szeptembertől jelentősen változik a Pilis-völgyben a buszközlekedés
2018. 08. 30. 13:00 hirhatar.hu
  Millióan rajonganak a nemlétező lányért
2018. 06. 27. 09:33 hirhatar.hu
  Verspiknikre várják a zuglóiakat szombaton
2018. 04. 13. 11:32 14keruleti-hirhatar.hu
  Továbbra is Tóth Csaba Zugló országgyűlési képviselője
2018. 04. 13. 11:31 14keruleti-hirhatar.hu
  Kizárása ellenére sem áll le a fideszesekkel összeborult zuglói ex-LMP-s jelölt
2018. 04. 07. 14:49 14keruleti-hirhatar.hu
  Véghajrá Zuglóban retró kampánybusszal
2018. 04. 06. 13:58 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem csak kampány: A baloldal jelöltje felkeresi a civileket is
2018. 04. 03. 18:37 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem volt elég a zuglói fideszesnek az eddigi botrány – négy év burkát vizionál, ha nem nyerne
2018. 04. 01. 12:17 14keruleti-hirhatar.hu
  Újabb bizarr történet Zuglóból – fideszes segítséget kapott az lmp-s jelölt
2018. 03. 28. 15:16 14keruleti-hirhatar.hu
  170 milliós csalás: Zuglóban kapták el a nemzetközileg körözött „vállalkozót”
2018. 03. 28. 12:16 14keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport