Sorozatunk következő részeiben újabb véleményeket olvashatnak a romániai elnökválasztásról, kétféle magyarázatot arról, hogy egyáltalán mi történt. De ez esetben két teljesen ellentétes értékelést bocsátunk közre, a bukaresti román újságíróét, aki szinte eufóriában nyilatkozott Klaus Iohannis győzelme után, sőt, Ponta győzelme esetére polgárháborús veszélyt érzett, és a sokkal szkeptikusabb marosvásárhelyi magyar újságíróét, aki a magyar Iohannis-szavazók örömét sem tudta igazán osztani.

Marius Cosmeanu, az ellenzéki Romania Libera rovatvezetője

- Mi történt tulajdonképpen? Az emberek, a megfigyelők többsége valószínűnek vette, hogy győzni fog Ponta, vagy legalábbis azt, hogy szoros lesz az eredmény. Ehhez képest Iohannis nagyon elhúzott, nagyon magabiztosan győzött.

- Az volt a kulcspont, amikor az emberek rájöttek délután felé, hogy van tétje a választásnak. Előtte sokan nem mentek el, mert azt hitték, hogy Iohannisnak semmi esélye sincs. És akkor az történt, hogy az emberek rohantak estefelé a választókörzetek felé, mert rájöttek, hogy lehet nyerni.

- Miből jöttek rá?

Hát a Facebookból. Látták az exit pollokat 4 órakor, 52-48 volt egy adott pillanatban, ez volt az egyik tényező. Az előző héten azt mondták az emberek, hogy a Facebook csak egy szappanbuborék, és nem lehet választás nyerni a közösségi oldalon keresztül, de úgy néz ki, hogy mégis lehet. A másik az, hogy létezik egy 25 éven keresztül összegyűlt elégedetlenség a román politikai osztály iránt úgy általában, amely olyan, amilyen: arrogáns, balkáni, és ezzel ellentétben van egy elég nagy csoport fiatal és képzett ember, akinek tele van a hócipője. Jó része a Iohannis-féle szavazatoknak szerintem rendszer elleni szavazatok voltak. Nem is annyira Iohannist szavazták, hanem azt, hogy ennek az állapotnak legyen vége.

Az a baj, hogy Románia nagyon ketté van szakadva, több szempontból is. Az első kör után, amikor kiadták a térképet, hogy Erdély kék és az ország többi része piros, nagy vita lett, sokan elkezdtek gondolkodni. A tudatalattiban az is volt, hogy elég veszélyes ez a helyzet, és jó lenne valahogy megoldani, és estefelé, amikor kezdett szoros lenni a verseny, szerintem fent is megbeszélték, hogy ez nem lenne jó. Mert, ha Ponta nyert volna, akkor nem tudom, mi lett volna itt, de nem lett volna jó. Ebben az egész kontextusban Ukrajna is eszünkbe jutott, lehetett volna ebből bármi, akár polgárháború is.

- Ezt komolyan mondod?

- Basescu és Iohannis miniszterelnök jelöltje ezért is kérte, hogy engedjék, hosszabbítsák meg a szavazókörök nyitva tartását külföldön, nagyon feszült volt a helyzet olyan 7 óra felé. Az emberek kezdték érezni, hogy valami gond van, de nem tudták, hogy mi lesz. De nemcsak ez történt. A fiatalok és az öregek között is van egy nagy vita. Már mindenki csúfolkodott az öregekkel, hogy ők szavazzák meg a szocdemeket. Szóval van vagy 3-4 ilyen nagy csoport Romániában, ami nagyon egymásnak feszül. És ha Ponta nyert volna, ezek lőttek volna. Mert Pontáék annyira arrogánsak voltak, semmi nem érdekelte őket, annyira magabiztosak voltak. Velük voltak a tévék, az egyház, a kormányapparátus, fizetéseket adtak az orvosoknak, a tanároknak, ez is zavarta az embereket, hogy tárgynak vették őket. Ilyen szempontból ami történt, az egy csodálatos változás.

- Nagyon eleve eldöntöttnek érezték a dolgot, és egyfajta protesztszavazás történt?

- Igen. Én sokat forgok a civil szektorban, és azt látom, hogy felnőtt Romániában egy fiatal réteg, amelyik többet akar, és  amely szerint az is megtörténhetett volna, hogy puha diktatúrát csinál a PSD. Ez is benne volt, a 45-50 éveseket a Ponta iránti utálat vitte el szavazni Iohannisra.

-Miközben azért elég sokan kérdezik azt is, hogy Iohannis valójában miért és mennyiben jobb, mint Ponta?

- Szerintem ő nem jobb, hanem komolyabb. Mondták, hogy nem beszél jól románul, lassan gondolkodik, de lehet, hogy most csak olyan periódusban van. Én is átmentem ezen, amikor Bukarestbe költöztem, de én úgy fogalmaztam, hogy mi nem azért járunk repülővel, mert szépek a stewardessek és a pilóták, és az vonat személyzete csúf, hanem azért, mert hamarabb odajutsz, ahova kell. Nagyon sok volt a cirkusz és a show a román politikában, a politikusok folyton a tévében voltak és nem csinálták a dolgukat. Iohannis egy alternatívája ennek a típusú politizálásnak, és csinált, amit csinált, de Szebenből csinált egy szép várost. Mindenki tanulta a politikát, és lesz neki is ideje erre, amikor lejön Bukarestbe, de szerintem a tudatalattiban az orosz eset is benne volt.

- Azaz?

- Hogy ott van egy konfliktus, és az minket is hamar elérhet.

- Pontáékat gyakorlatilag azonosították egy orosz állásponttal?

- Nem, a kommunizmussal. Lehet, hogy hülyén hangzik 25 év után, de ez az igazság. Nagyon antikommunista volt a diskurzus Iohannis részéről, és a Facebookon is. Most úgy is fogják fel, hogy valamennyire csak most végeztünk a kommunizmussal.

- Olyan véleményt is hallottam, hogy ez nem Iohannis, hanem a leköszönő államelnök, Basescu győzelme volt.

- Ez hülyeség. Basescunak itt persze volt annyi szerepe, hogy kiállt péntek este és felkérte azokat, akik az ő szavazói, hogy szavazzanak Iohannisra, de nem is tudom, hogy jó volt-e ez.

- Mi történik a következő időszakban? Ponta éjszaka világossá tette, hogy sem ő, sem a kormánya nem mond le. Ez annyit jelent, hogy Romániában tovább tart a kétfejű hatalom állapota.

- Szerintem Ponta le fog mondani, mert le fogják mondatni a szocdemek. Ha legalább jól csinálnák a dolgokat Pontáék, de nem, és ez is okozott egyfajta elégedetlenséget: az életszínvonal csökkent az utóbbi két évben. Nem vagyok jós, de szerintem nem éri meg a 2016-os választásokat miniszterelnökként. Aztán ki tudja, hogyan fogja végezni a munkáját Iohannis, de szerintem jól fogja csinálni az első két évben is, és akkor megnyerhetik a választásokat a liberálisok. De ez nagyon nehéz, mert meg kell tisztítani azt az oldalt is. Egy csomó olyan politikus van Iohannis mögött is, mint egy nagy kő a lábához kötve, akiktől meg kell szabadulnia, ezt lesz a kihívás neki: hogy megtisztítsa a pártot és új embereket hozzon. És akkor azokkal induljanak el a választásokon.

- A választás estéjén Bukarestben olyan volt a hangulat, hogy Iohannis most akkor megváltoztatja Romániát.

- Hát igen, de ő nem Jézus Krisztus, se a pápa, ő egy politikus, de biztos, hogy egészen másképpen fogja csinálni, mint ahogyan csinálták az elmúlt 70 évben, hogy ne mondjak többet.

- Mit hoz ez a változás kisebbségi ügyekben? A magyarok nagy része támogatta Iohannist.

- Nyolcvan valamennyi százaléka, ha jól láttam. 80 százalékot Castro se kap Kubában. A szászok és a magyarok nem mindig voltak barátok a történelemben, de azért mindig ott volt Iohannis fejében, hogy oké, ezt most nem mondhatom el a délieknek, hogy autonómiát akarok, de ez meglesz szerintem. Ezért haragudtak a magyarok, hogy nem mondta ki egyértelműen. Ő azt mondta, hogy a regionalizációt megcsinálja, de olyan kritériumok alapján, hogy működőképes legyen, hogy fejlődjenek ezek a régiók, amik a tervekben vannak.

- Tehát Iohannis megvalósítja a regionalizmust?

- Biztos, hogy meg fogja csinálni. Most ugyanazok az emberek mentek ki az utcára, mint 89-ben. Bukarestben nem volt csak 3000 ember, de Kolozsváron volt 20 ezer, tehát van egy nagyfokú elégedetlenség az erdélyi románok között is. És valahogy ezeket a dolgokat meg kell oldani. Nincs autópálya, sok pénzt adnak az erdélyi megyék a központnak, de a pénz nem jön vissza, ami frusztrálja őket.

- Iohannis mindig nagyon óvatosan fogalmazott a kisebbségekről, inkább hangsúlyozta azt, hogy ő jó román.

- Persze, de muszáj volt, mert a háta mögött van egy csomó olyan politikus, aki pont olyan, akik ellen harcolt. De másképp nem tudott volna nyerni. Ez egy ilyen ördögi kör. Ő azt tűzte ki célul, hogy megnyerje a választásokat, de amikor szabadon beszél, nem érzi magát sarokba szorítva, akkor egészen más típusú a diskurzusa.

Parászka Boróka újságíró, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztő-műsorvezetője

- Kinek a győzelme volt Iohannis sikere? Van, aki egy másik, új Romániát sejti mögötte, van, aki csak a leköszönő államelnököt, Basescut.

Az, hogy Basescunak ebben szerepe volt, hogy így alakult, ennek a történetnek vitathatatlan része Azt nem merném kijelenteni, hogy ez egyértelműen az ő győzelme, mert vannak kérdések, amelyekben Iohannis elhatárolódott a Basescu-érától. De tény és való, hogy ha a román jobboldal nem úgy szervezi, és nem úgy taktikázik, ahogy taktikázott az utóbbi hónapokban, sőt eleve Iohannis jelölésével stratégiát választva, akkor nem következik be ez a győzelem.

- Ennek a taktikának mi volt a lényege?

- Az, hogy egy szétesett, pártokra bomlott jobboldal találjon egy olyan közös nevezőt, amelyet nagyjából mindenki el tud fogadni, vagy legalábbis pártsemlegesként tud felmutatni. És azokat a kifogásokat, kritikákat, amiket a jobboldal az elmúlt években nem tudott cáfolni, azt tolja el magától. Ne felejtsük el, hogy az előző jobboldali kormány, az első Ponta kabinet előtti kormány ugyanolyan korrupciós botrányok miatt gyengült meg, mint amilyen botrányok most a Ponta kabinet körül felmerültek, és amelybe majdnem a rendszerváltás óta majdnem minden kormány belebukott.

- Ezek szerint az egy illúzió, hogy az a csapat most olyan tisztességes lenne, ez a Ponta féle csapat pedig annyira korrupt?

- Nem tudunk ilyen fehéren feketén fogalmazni, mert ha a korrupciós térképet megnézzük Románia megyéire lebontva, akkor azt látjuk, hogy Erdélyben legalább akkora volumenű botrányok törtek ki, mint az Erdélyen kívüli területeken. Sőt, az egész dominó effektus Kolozsvárról indult, Sorin Apostu, a Basescuhoz közel álló egykori kolozsvári polgármester letartóztatásával.

- Ami a választás napjának eseményeit illeti, mindenki döbbenten áll az előtt, hogy délutánra egyszeribe kezdtek megfordulni a dolgok. Addig úgy tűnt, hogy Pontáék valamilyen szintű győzelmet aratnak, otthon mindenképp. Ehhez képest délutánra nem a külföldi szavazatok miatt fordult át a dolog, hanem a romániai szavazatok miatt.

- Délután 4 óra körül két nagyon furcsa esemény történt, amit nagyon sokáig kell tanulmányozni. Az egyik Günter Kirchbaum megszólalása volt, aki a Bundestag európai ügyekért felelős bizottságát vezeti, és aki arról nyilatkozott, hogy Romániában választási csalás történt, tekintettel arra a botránysorozatra, ami a diaszpóra szavazását illeti. Ezzel szinte percre pontosan megjelent Daniel pátriárka nyilatkozata, és az ortodox egyházfő azt mondta: a román történelem során volt arra példa, hogy idegen nemzet tagja segítette a román nemzetet, és erre lehet is példa. Ez egy explicit felhívás volt gyakorlatilag a Iohannis mellett való voksolásra, ennél nagyobb mozgósító erő Romániában, ami egy ortodox többségű nagyon intenzíven vallásgyakorló ország, nem kell.

Az, hogy a pátriárka miért így és miért ekkor nyilatkozott, ezt most felelőtlenség volna egyértelműen megválaszolni. Két tény ismert: egyrészt, hogy a román egyházak támogatására nincs megszabott kvóta, ez minden évben alku tárgya. Nagyon nagy tétje van, hogy az ortodox egyház feje milyen viszont ápol az aktuális államvezetéssel. A másik tény, hogy a szinódus kiadott egy közleményt még a második forduló előtt, amelyben figyelmezteti a papjait arra, hogy minden kampányban való megszólalást ellenőriznek, követnek, és a szabályszegéseket szigorúan büntetik. Tehát azt gondolom, hogy a pátriárka megszólalása nem hirtelen volt, nem előkészítés nélküli, nagyon sok botrány is volt abból, hogy a román papok egyik vagy másik párt mellett felszólalnak, ennek nagy hagyománya van, és itt ez egy előkészített folyamat volt.

- Ráadásul pont fordítva gondolta az ember: Ponta volt, aki azzal kampányolt, hogy ő ortodox, hogy ő ezt az egyházat képviseli, követi.

- Nyilván az ortodox egyháznak megvoltak a maga stratégiai kalkulusai, ezeket nem látjuk, és született egy általános elvi döntés, amelynek hangot adott Daniel pátriárka.

- Nem lehetséges, hogy az államelnök talált valamiféle kapcsolódást az egyházzal és Daniel pátriárkával?

- Basescu egy nagyon furcsa figura. Az ő további sorsa, a Basescu-éra lezárása, az, hogy indul-e bármiféle eljárás ellene, és ha igen, milyen kérdésekben, nagyon bizonytalan, és nagyon kényes kérdés. Az biztos, hogy ő nagyon kemény játékra számít, és több szempontból megerősítette magát. Nagyon jó még mindig a beágyazottsága a román társadalomban és a román elitben, tehát van mit megmozdítania. De ezt én felelősen nem tudom kijelenteni, hogy ő közvetített volna az ortodox egyház felé Iohannis érdekében.

- Ahogy nyilvánosságra kerültek a választási eredmények, láthatóvá vált az a törekvés is, hogy ha már sikerült az elnökválasztást átfordítani, akkor – addig üsd a vasat, amíg meleg alapon – jó lenne gyorsan a kormányt is eltávolítani.

- Egészen biztos, hogy lesznek erre kísérletek. A román politikai életre fokozottan jellemző, hogy a mandátummal rendelkezők könnyen váltanak pártot. Tehát arra számítok, hogy lesznek elhagyók a szociáldemokrata párt körében. Az már nagy kérdés, hogy hova távoznak, mert a Iohannis-jelenség attól furcsa, hogy mögötte nincs egy jól felépített befogadó-képes párt. De hogy lesznek helyezkedések, ez tény. Megpróbálják a Ponta kabinetet megbuktatni, erre is van jó esély.

- A bukaresti román kolléga azt mondta, hogy kvázi polgárháborús helyzet volt választások estéjén, ezt gyorsan meg kellett akadályozni azzal, hogy Ponta elismeri a vereségét, de úgy tűnik, hogy szervezik tovább a tüntetéseket.

- A polgárháborús jelzőt már a múlt hét során a rendkívül agresszív kampányban használták a román sajtósok. Nekem a fenntartásom az ezzel a kormánybuktatással kapcsolatban, hogy a román ellenzék képtelen volt annyira megszervezni önmagát, hogy fel tudna most állítani egy kormányt. Egy nyertes emberük van, Klaus Iohannis. Mindenki más, Traian Ungureanutól kezdve eddig kudarcok sorozatát halmozta fel, és az elmúlt két évben, a parlamenti választások óta, nem tudták megszervezni magukat.

- Az RMDSZ-nek mekkora csapás az, ami most történt? Hallottam olyan véleményt, hogy nagyon bizonytalan, hogy 2016-ban bejut-e magyar képviselő a parlamentbe Bukarestbe.

- Szeretik összekötni ezt a kérdést: én azt láttam az elmúlt hetekben, hogy az RMDSZ ellenzéke, noha nem tudott mandátumot szerezni, nyerni a választásokon, arról azonban nem tett le, hogy erodálja a magyar érdekvédelmi szervezetet, és meglovagolta a Iohannis kampányt. Volt itt gerillakapány, amelyben azt próbálták elhitetni, hogy az RMDSZ a sokak által el nem fogadott szociáldemokrata párt mellett állt: ez így nem volt igaz, mert nem vállalta fel saját koalíciós partnerét. Tehát itt vannak nagyon bonyolult és éles politikai játszmák, azt is megkockáztatom, nem tisztességes politikai játszmák. Én azért adnék időt, nem sokat, néhány hetet, hogy derüljön ki: milyen viszony alakul ki, ha kialakul bármilyen viszony Ponta és Iohannis között, és hogy Iohannis mennyire váltja be az erdélyi magyar szavazók reményeit, elvárásait, mert az a gyanúm, hogy nagyon sok olyan elvárás fogalmazódott meg, olyan vágy tápláltatik iránta, amit Iohannis nem tud és nem akar teljesíteni. Itt lesznek váratlan politikai fordulatok, nagyon nagy csalódások. Ha az RMDSZ az eddiginél ügyesebb politikát folytat, akkor ennek a csalódássorozatnak nyertese is lehet.

Ebben a kampányban felerősödött a nacionalizmus a szociáldemokrata párt és a liberális pártok részéről is, a kisebbségi érdekvédelem nem került terítékre, az erdélyi regionális politika semmilyen tartalmat nem kapott, ellentétben a moldáviai integrációs kísérletekkel, amiket Iohannis teljes mellszélességgel felvállalt. Tehát van olyan politikai űr, amit az RMDSZ, ha az eddiginél okosabb és erősebb, fel tud vállalni. Azzal a jobbra kacsintós, autonómiázós stratégiával, amivel eddig haladt, azzal nem ér el eredményt, mert az csak arra volt elég, amit az elnökválasztás első fordulójában elért.

- Mennyire létkérdés az RMDSZ számára, hogy a Ponta-kabinet életben maradjon, illetve, hogy az RMDSZ továbbra is tagja maradjon a kormányhatalomnak?

- Nem gondolom azt, hogy létkérdés lenne. A Ponta-kabinet feladta egy nagyon radikális megtisztulás. Erre tett kísérletet Ponta, ezért nem történt meg az a kitiltási botrány, ami érintette Magyarországot. A Ponta-kabinet éppen azért, amiért az elején olyan rossz nemzetközi renoméval indult, igyekezett mindig túlteljesíteni: korrupciós ügyekben is, ezért vált a korrupcióellenes ügyészség zsarolási alappá az országban. Gazdaságilag is túlteljesített a kormány, ezért voltak olyan nagyon kemények a megszorítások. Mintatanuló ez az ország ilyen szempontból. Van még mit rendbe hoznia a szociáldemokrata pártnak. Ha ez sikerül, ha valamit kikalapál a hitelvesztésén, akkor érdemes fenntartani ezt a koalíciót. Ha nem, akkor minél szabadulni kell az árnyéktól.

- Te a magyarok csalódásáról beszéltél, végül is beszélhetünk talán egy másfajta veszélyről is, ez pedig a románok csalódása Iohannisban. Maga Iohannis is azt mondja, hogy meg fogj változtatni Romániát. Ami egy elnök részéről egyedül meglehetősen merész kijelentés.

- A román gazdaságpolitikát, ami nem egy szociálisan érzékeny és tudatos gazdaságpolitika, a Valutalappal kötött szerződések határozzák meg, és az a szándék, hogy a lassú, de biztos gazdasági növekedést tartsák. Ezen belül a jelenlegi gazdasági szerkezetet figyelembe véve olyan sok variációra nincs lehetőség. Ezen nem fog változtatni sem Iohannis, sem Ponta, senki. Tény az, hogy 3 és fél millió ember elment az utóbbi években Romániából. Sem a hátramaradottak, sem az eltávozók helyzete nincs megoldva, nem lesz megoldva, és ez egy nagyon nagy konfliktusforrás, és csalódási lehetőség.

- Magyarországi Facebook-oldalakon azt lehetett olvasni, hogy végre itt van egy román liberális elnök.

- A román politikai életben a liberális szónak rengeteg jelentése van. Az utóbbi években úgy burjánzott a liberális pártok szaporodása, mint a penészgomba. Van itt nemzeti liberális, keresztény liberális, szociálliberális, demokrata liberális. Viszont van az az új típusú nacionalizmus is, ami most érik, és ami most nagyon nagy meglepetéseket fog okozni. Én progresszív nacionalizmusnak nevezném, nem az a retrográd nacionalizmus, amit Magyarországon látunk,illetve ami nagyon sokat ártott a romániai kisebbségi közösségeknek is, és a román nemzetstratégiának is. És annak a diaszpórának, amely Románián kívül áll.

- Nagyon sok jót nem várhatunk Iohannistól?

- Semmiképpen sem várok egy méltányos, kisebbségbarát, jogtisztelő, esélyegyenlőségre alapozó politikát. Illetve várnám, de ez nem fog bekövetkezni. Konformizmust látok, kompromisszumokat látok kötni a román nacionalizmussal, megfelelési vágyat, konfliktuskerülést. Hiszen azért Iohannis úgy államelnök szinte párt nélkül a háta mögött, hogy egy nagytöbbségű kormány van vele szemben.