XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR - ROMÁNIA: ELVÁRÁS A MAGYARGYŰLÖLET?

XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2019.02.17.
 Vasárnap
Ma Donát napja van.
Holnap Bernadett napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   ;/Rate Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2011. 06. 29. 08:54     


ROMÁNIA: ELVÁRÁS A MAGYARGYŰLÖLET?
Interjú Smaranda Enache emberjogi aktivistával Romániában nem lehet választásokat nyerni anélkül, hogy egy nacionalista konformizmus része ne legyen valaki. Úgyhogy ő is olyan szövegeket mond most, amelyekkel megpróbálja megnyerni a nacionalista szavazókat Romániában. - Most nem őszinte? Akkor volt őszinte, amikor magyarbarát volt? - Nem őszinte most, egyáltalán nem őszinte, és arra épít, hogy van még ideje a választásokig: most először magáévá teszi a nacionalista szavazókat, mert most figyelnek fel azok minden politikai személyiségre, és adnak a véleményére, és egy másfél év múlva,amikor az elnökválasztások közelebb lesznek, akkor ő nyilvánvaló sok lépést fog tenni a magyarság irányába, és vissza fog térni egy empatikus üzenethez. Ez egy olyan rossz hagyomány a román politikában, amit nem tudtak kinőni a fiatal politikusok sem.

Smaranda Enache Marosvásárhelyen született, és a Bukaresti Egyetem Bölcsészkarán szerzett oklevelet francia nyelv- és irodalomból. Smaranda Enache a Pro Európa Liga alapító tagja és társelnöke, Románia volt finnországi és észtországi nagykövete. Számos cikket, tanulmányt és interjút közölt a többpárti demokrácia, az emberi és kisebbségi jogok, a román-magyar történelmi megbékélés, a kultúrák közötti kommunikáció, a nacionalizmus, az európai integráció kérdéskörében, Romániában és külföldön egyaránt. Smaranda Enache, tavaly már bejelentette, indulna a helyhatósági választásokon a marosvásárhelyi polgármesteri székért, de csak akkor, ha a magyar pártok és a Nemzeti Liberális Párt közös jelöltje lehet.


Márványi Péter interjúja.

 

- Egy RMDSZ-es politikus mondta: döbbenet, hogy két hónap alatt sikerült megint olyan magyarellenes hangulatot  kelteni Romániában, amire nagyon régóta nem volt példa. Nekem az az érzésem, hogy a történések mintha Iliescu első elnökségére az idejére mentek volna vissza. Mintha a román politikában lenne egy olyan határozott irány, hogy vigyük is vissza a viszonyokat odáig, tehát hogy a kisebbségi jogok terén lehessen mindent visszaalakítani, lehessen a magyarokat megint teljesen elszigetelni, ne vegyenek részt a magyarok az ország ügyeiben, a román parlament legyen a románoké, a román kormány legyen a románoké, ne is kelljen foglalkozni a magyarokkal. Adott esetben milyen jó lenne, ha bizonyos módszerekkel maguk a magyarok is fellazulnának, és nem lennének jelentős tényezői Romániának. Nem tudom, érzékelhető-e, hogy van ilyen politikai akarat?

 

- Nem tudom, ha azt lehet állítani egy az egyben, hogy ez egy politikai akarat, de nyilvánvaló: ez egy áramlat a román politikai gondolatban. Sokan mondtuk már, főleg emberjogi csoportok, hogy Románia kormánya nagyon érdekelt volt betartani a játékszabályokat, és be is bizonyítani, hogy képesek vagyunk erre, például betartani a kisebbségi jogokat, - amíg bejutottunk a NATO-ba, és az EU-ba. A román civil társadalom többször is felhívta a figyelmet, hogy 2007. január 1. után, miután Románia tagja lett az EU-nak, az emberi jogi helyzet sorvadni kezdett, és visszafejlődött minden téren, nemcsak a kisebbségi jogok terén. Arról is szó van, hogy: az emberek lehallgatása, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság. Sok ilyen példa volt az elmúlt években, hogy Románia nagyon tartózkodott a megsértésüktől, amíg jelölt volt, és abban a pillanatban, amikor a státuszt megkapta, akkor újra teret nyernek azok az áramlatok, amelyeknek van egy történelmük a román fejlődésben. A 20. században úgy a fasiszta, mint a nacionalista, kommunista filozófiának egyik csúcspontja, és egyik eleme a magyarellenesség volt.

 

- De nagyon régen lehetett látni ekkora nemzeti egységet a politikai szférában ebben a történetben. Tehát miközben az RDMSZ kormánytényező, közben a saját partnerének a képviselői és szenátorai visszhangozzák ugyanazokat a vádakat és minősítéseket a magyarokkal szemben, mint amit az ellenzék mond. Alakulóban egy nemzeti egység. Az SZKT-ban Kelemen Hunor azzal is érvelt a kormányban maradás mellett, hogy abban a pillanatban, hogy kilép az RMDSZ a koalícióból, ez a nemzeti egység érvénybe lép, és így aztán tényleg mindent vissza lehet csinálni.

 

- Sajnálatos módon a román politikában folyton úgy volt az utolsó 20 évben, hogy amikor megerősödik a nacionalista diskurzus, akkor megjelenik a nemzet konformizmus: minden párt egy rituáléként be kell bizonyítsa, hogy igenis hű a román nemzethez, a román nemzet megmaradásához, és hogy magyarellenes. Mert valamiért ezt a két dolgot a nemzetfilozófiában összekapcsolták. Hazafias nem tud lenni valaki, aki nem utálja a magyarokat. Ez azért is van szerintem, mert nagyon hangosan akarnak politizálni minden részről. Ez az üzenet nemcsak Budapestnek szól, vagy az itteni magyaroknak, vagy románoknak: ez Brüsszelnek is szól részben, meg Washingtonnak, kérem szépen, itt mi kikérjük magunknak, nekünk megvan az elképzelésünk arról, hogy milyen fokig mehetünk el a kisebbségi jogokkal, bennünket nem érdekelnek semmilyen európai modellek, semmilyen típusú decentralizáció, amiben a magyaroknak a kulturális jogaikhoz való hozzáférés könnyebb lesz. Mi tovább akarjuk a nemzetállamot kézben tartani. Azért is történik ez, mert Románia valahogy az EU szélén van, az unión belül is vannak olyan ellentétek, olyan gazdasági helyzetek, amelyek itt, az unió peremén kiváltják a politikai elitekből a biztonság sorvadását. Sokan felemlegetik mostanában Romániában is, mert egy euro-szkepticizmus is létrejött, hogy az EU lehet, hogy tönkre megy. És ha az Európai Unió tönkre menne, akkor miért feleljünk meg az elvárásainak, miért kelljen mindent felkarolni abból, amire igazán nincs törvény, és az unió nem tud bennünket rávenni legális eszközökkel? Én azt hiszem, hogy itt több üzenetről van szó. Az egyik nyilvánvaló azok felé megy, akik külső részről nagyhatalmakat, vagy az EU-t képviselik, és valamilyen módon  Romániát rá akarják venni, hogy tartsa be a jogokat, ezt a diskurzust számolja fel, mert erre nincs kereslet az EU-n belül.

 

- Akkor ezek szerint azok a magas szintű román-magyar kapcsolatok, amelyeket olyan pozitívan minősítenek mindkét fővárosban a kormányok, akkor azok is csak addig tartanak ki ilyen pozitív minősítéssel, amíg az EU-s elnökség a magyaroké?

 

- Mivel a magyarok nem tudták elérni, amit gondolom megígérhettek a román kormánynak, a Schengeni csatlakozást, ha ők már nem tudták ezt betartani, akkor szerintem a román kormány és a román politikai elit is úgy érzi, hogy ő neki sem feladata betartani különböző játékszabályokat, és mivel vége van az uniós elnökségnek, most már tiszta vizet fognak önteni a pohárba, és elölről kezdik ezt a fajta nacionalista politikát. Máskülönben itt arról van szó, hogy a mostani román politikai elit felfogása az államról, Romániáról, nem változott sokat, nagyon hasonlít a nacionalista kommunizmushoz, a Ceausescu időszakhoz, azt az ideológiát felelevenítették, és nem érezzük úgy, hogy a magyar kisebbséget befogadjuk a politikai nemzetbe. Ez szerintem  egy veszélyes politika, ezt nagyon sokan visszautasítjuk, de kár és vétek azt mondani, hogy Romániában a civil társadalomnak volna valamilyen szerepe. Nincs. A hangunkat hallatjuk, de nem történik semmi.

 

- Az ember kicsit zavarban van, amikor a személyiségeket figyeli, különös tekintettel a Nemzeti Liberális Párt elnökére. Ez az az Antonescu, akit szeretettel üdvözöltek az RDMSZ kongresszusán,aki  az előző kongresszuson kétségkívül nagyobb sztár volt, mint bármelyik más magyar vagy román vendég? Beleértve az államelnököt… Szóval ez az Antonescu most lefőzi a saját ellenzéki szövetségesét, a szociáldemokrata elnököt abban, hogyan kell csépelni a magyarokat. Melyik az igazi Antonescu?

 

- A kellemetlen az, hogy mind a kettő az igazi. Antonescut én személyesen ismerem 1990-ből, és többször volt lehetőségem közel dolgozni vele, mert együtt voltunk sok olyan civil mozgalomban, a kilencvenes években, például a Román Polgári Szövetségben, ahol ő sohasem mutatkozott nacionalistának, még moderált nacionalistának se tudtam volna elkönyvelni. Az utolsó években is nagyon pozitívan nyilatkozott a magyar kérdésről, és európai módon, de most, hogy több mint kétmillió szavazatot kapott az utolsó elnökválasztáson és a személyi ambíciója nagyon megnőtt, eléggé áttekinthetetlen módon vette át ő egy amolyan palotaforradalom által az elnökséget a liberális pártban. Azt hiszem, hogy egyszerűen benne is mutatkozik az a tradíció, hogy Romániában nem lehet választásokat nyerni anélkül, hogy egy nacionalista konformizmus része ne legyen valaki. Úgyhogy ő is olyan szövegeket mond most, amelyekkel megpróbálja megnyerni a nacionalista szavazókat Romániában.

 

- Most nem őszinte? Akkor volt őszinte, amikor magyarbarát volt?

 

- Nem őszinte most, egyáltalán nem őszinte, és arra épít, hogy van még ideje a választásokig: most először magáévá teszi a nacionalista szavazókat, mert most figyelnek fel azok minden politikai személyiségre, és adnak a véleményére, és egy másfél év múlva,amikor az elnökválasztások közelebb lesznek, akkor ő nyilvánvaló sok lépést fog tenni a magyarság irányába, és vissza fog térni egy empatikus üzenethez. Ez egy olyan rossz hagyomány a román politikában, amit nem tudtak kinőni a fiatal politikusok sem.

 

- Végülis Basescu is gyakorlatilag ezt csinálja. Crin Antonescu tényleg Románia következő elnöke lesz?

 

- Ez nem biztos szerintem. Mert sokan úgy gondolják, és úgy néz ki most, hogy ő lesz az államfő, szerintem azért is lépett ilyen szoros koalícióba a szocialista párttal. De a szocialista párt egy sokkal erősebb párt, valószínű, hogy miután együtt megnyerik a parlamenti választásokat, a szocialista pártnak lesz még ideje megfontolni, hogy Crin Antonescu legyen az elnök vagy lesz a szocialista párton belül egy olyan személyiség, akit fognak támogatni. Sokan azt mondják, hogy ez a személyiség talán Sorin Oprescu mostani bukaresti főpolgármester lehet, és én azt hiszem, hogy egy ilyen szcenárió elképzelhető, mert Romániában elég nagy szerepe van az elnöknek, és általában minden romániai erős párt arra törekedett, hogy a kormányfői és az elnöki pozíció is az ő kezében legyen. Egy ilyen liberális elnök és egy szocialista miniszterelnök nagyon nem elképzelhető a romániai politikai kultúrában.

 

- Lépjünk ki a nagypolitikából: ennek a mostani magyarellenes hangulatnak mekkora a hatása, mennyire fog tovább továbbhullámozni a politikán kívül? Itt, Marosvásárhelyen nyilván sokmindent le lehet mérni, mert szokták mondani, hogy etnikai szempontból ez a legfontosabb frontváros. Még olykor Basescu is viccelődött, pozitívan próbált nyilatkozni az RMDSZ-szel kapcsolatban, hogy hát senki nem gondolja, hogy a székelyek a hátukra veszik Hargitát és Kovásznát és kimennek vele Romániából. És mégis mintha az emberek egy része mintha valóban komolyan féltené Románia integritását, területi egységét a magyaroktól.

 

- Nem hiszem, hogy ezek többen vannak, mint a kilencvenes években. Ugyanaz a csoport, aki most is félti Románia integritását. De amint mondtam, ez egy konformizmus is ugyanakkor. Ha a közvéleményben és a mindennapi életben az emberek nem foglalnak állást ilyen értelemben, akkor előfordul, hogy még a karrierjük sem virágzik könnyen egy ilyen kétnyelvű városban. Egyfolytában bizonyítani kell mindenkinek, hogy a nemzetnek hű része, és ezáltal, mivel nem létezik egy modern felfogásunk a  nemzetről, ezáltal gyűlölni kell elsősorban a magyarokat, ha lehet. De ha a zsidókat és a cigányokat is még mellette, akkor annál jobb. És az ember ugyanakkor ortodox is tud lenni. Szóval ez egy ilyen konceptum, amelyet nem volt idő kibeszélni, nem volt idő leépíteni.

De arra felhívnám a figyelmet, hogy a magyarellenesség most is annak a peremén jelent meg, hogy Romániának a struktúráját kellene megváltoztatni. Itt olyan erős csoportok állnak a központosított román egységes nemzetállam mögött, amelyek minden eszközt, beleértve a magyarellenességet is fel kell, hogy használjanak ahhoz, hogy megakadályozzák Romániának a regionalizációját. Gondoljunk csak abba, hogy jelen pillanatban a bukaresti egy főre eső havi GDP 15 ezer euró, és a botosani-i 4 ezer euró, a maros megyei 6200, Bukarest után a legmenőbb régió a Bánság, ahol 7 ezer eurón felül van az egy főre eső GDP. Úgyhogy még a legmenőbb Bánságban sem éri el a bukaresti GDP felét sem, úgyhogy itt egy olyan gazdasági diszparitásról is szó van, olyan kiváltságokat szerzett meg magának a főváros, amit nem akar felszámolni, és a regionalizáció által bizony ez megtörténhet. Úgyhogy mindenki összpontosított a magyar kérdésre és a magyar megyékre, de igazából itt arról van szó, hogy azok, akik kézben tartják és haszonélvezői a központosított gazdaságnak, ezek nem akarják kiengedni a kezükből.

 

- Akkor viszont a nyolcmegyés rendszert mindenki el kellene, hogy vesse, ahogy a magyarok elvetették.

 

- Hát nagyjából el is vetették azok, akik jobban szeretik, hogy 42 megye legyen, de az emberek azért is vetették el, mert nem is tudják, hogy milyen szerepük lesz ezeknek az új nagyobb megyéknek. Ne feledkezzünk meg róla, hogy például az értelmiségi körökben Bukarestben, ahol bizony a magyarellenesség nem létezik nyíltan, ott az volt az első számú észrevétel, hogy nem lehet egy külön  Maros, Hargita és Kovászna megye nagyobb megyéjét létrehozni, mert ez a megye nem tud megélni egyedül. Ez a része Romániának nagyon szegény, mondják. De senki sem említi meg azt például, hogy itt van 90 százaléka az ásványvizeknek, de azok az ásványvíz uraló cégek, azoknak a székhelyük Bukarestben van, és oda fizetik be az adót, nem a székely megyéknek jön az adó, az ásványvíz, a só vagy a fa vagy a földgáz után. Ezeket nem akarják igazából átadni, és mivel az EU-n belül nem létezik tiszta megkötés abban az irányban, hogy milyen regionalizációt kell megvalósítani Romániában, szerintem, amit az elnök javasolt, az csak egy könyvelői leegyszerűsítése a megyék számának. Ahelyett, hogy Bukarestben 41 megyének a bevételét és az adóit kelljen központosítani, egyszerűen összeadnak 8 számot, erről van szó.

 

- Tehát a központosítás maradna ugyanúgy…

 

- Abszolút, továbbra is. Az, hogy máris ellenállás van az ellen, hogy a jövendőbeli 8 területnek a neve legyen régió, vagy provincia, ez is valamit mond, ennek is van szimbolisztikája: megyének akarják őket nevezni továbbra is, és megyék is lesznek.

 


További hírek

  Szeptembertől jelentősen változik a Pilis-völgyben a buszközlekedés
2018. 08. 30. 13:00 hirhatar.hu
  Millióan rajonganak a nemlétező lányért
2018. 06. 27. 09:33 hirhatar.hu
  Verspiknikre várják a zuglóiakat szombaton
2018. 04. 13. 11:32 14keruleti-hirhatar.hu
  Továbbra is Tóth Csaba Zugló országgyűlési képviselője
2018. 04. 13. 11:31 14keruleti-hirhatar.hu
  Kizárása ellenére sem áll le a fideszesekkel összeborult zuglói ex-LMP-s jelölt
2018. 04. 07. 14:49 14keruleti-hirhatar.hu
  Véghajrá Zuglóban retró kampánybusszal
2018. 04. 06. 13:58 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem csak kampány: A baloldal jelöltje felkeresi a civileket is
2018. 04. 03. 18:37 14keruleti-hirhatar.hu
  Nem volt elég a zuglói fideszesnek az eddigi botrány – négy év burkát vizionál, ha nem nyerne
2018. 04. 01. 12:17 14keruleti-hirhatar.hu
  Újabb bizarr történet Zuglóból – fideszes segítséget kapott az lmp-s jelölt
2018. 03. 28. 15:16 14keruleti-hirhatar.hu
  170 milliós csalás: Zuglóban kapták el a nemzetközileg körözött „vállalkozót”
2018. 03. 28. 12:16 14keruleti-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport