Smaranda Enache polgármester akar lenni Marosvásárhelyen. Esélyei meglehetősen nagyok, tekintve, hogy a közvélemény-kutatások szerint 20 százalék körüli a népszerűsége. De ezzel még messze alul maradhat a jelenlegi polgármester Dorin Florea mögött. Hacsak nem döntenek úgy a magyarok, hogy támogatják őt. A helyi magyar vezetők azonban egyelőre nem gondolkodnak abban, hogy ne indítsanak saját jelöltet. Az interjút Márványi Péter készítette.

- Mi bajuk van a liberálisoknak a magyarokkal? Az elmúlt időszakban a két ellenzéki főerő közül a Nemzeti Liberális Párt az, amelyik hevesebben, indulatosabban, durvábban támadja az RMDSZ-t és a magyarokat. És aztán persze ennek lehetnek olyan következményei, hogy amikor tárgyalásokra kerül sor egy kormánypárt és az ellenzék között, akkor nincsenek ott a liberálisok, csak a PSD.

- A liberálisoknak az álláspontjuk elég összetett, mert egyrészt valóban elég hevesen szoktak az utóbbi időben a magyarság ellen tenni különböző nyilatkozatokat, de ugyanakkor ilyen ultimátumokat is küldenek az RMDSZ-nek, hogy ha nem fogadják el most a koalíciót, ha nem lépnek most ki a koalícióból, akkor az elkövetkezendő koalíciónak nem lehetnek tagjai, stb.

- Viszont még börtönbe is kerülhetnek, ezt is mondta Antonescu.

- Igen, de azt ne felejtsük el, hogy nem most született ez a fajta retorika, ennek azért van egy 20 éves története. Sokszor olyan román európai pártok, amelyek ellenzékben voltak, kritizálták a kormány politikáját, ha az véletlenül magyarbarát volt, vagy ha nem is az, engedett a magyar elvárásoknak.  Jól emlékszem, hogy az ilyen retorika akkor is létezett, amikor a DA koalíció átvette a hatalmat, és amikor a PSD-nek voltak a magyarság és a kisebbség irányában pozitív lépései, mint az önkormányzati törvény, vagy a tanügyi törvény stb. Most az az érzésem, hogy ugyanez történik, mert miközben a nemzetibb vagy nacionalista választók nem igazából álltak át az ellenzék mellé, úgy néz ki, hogy eléggé sokan még ott tendáltnak a PD-L körül, és néha meg tudja tenni Basescu elnök, hogy feléjük is küld pozitív üzeneteket. Most megint választási év következik. Két választás lesz Romániában. Létezik egy permanens nacionalista választóréteg, és az ellenzék és a kormány között folyik a csata ennek a résznek a megnyerésére is. Hogy miért a liberálisok nemzetibbek, erre nem tudok egyértelmű választ adni.

- Talán azért, mert ők a kisebbek? A pozíciójuk bizonytalanabb?

- Kisebbek, de a tárgyalások alatt azért valamelyest megállapodtak abban, hogy fele-fele pozíciókat fognak elnyerni maguknak, úgyhogy nem létezik most ebben a koalícióban egy erősebb és egy kevésbé erős párt, hanem léteznek személyiségek. Crin Antonescu nagyon jól állt, amikor szembefordult Basescuval, kihívta a múlt elnöki választásokon, és akkor lett ő az a román nemzeti liberális képviselő, aki valaha is a legtöbb szavazatot kapta, mert több mint kétmillió szavazatot kapott az elnöki választáson. Most, mivel a koalíción belül eléggé gyenge a szereplése. Valahogy a Liberális Párt is eltűnt, és ezzel együtt maga Antonescu figurája is elavult, neki igazából már kérdéses, hogy meg tud-e szerezni egy parlamenti mandátumot a következő választásokon.

- Ehhez képest még mindig elnök akar lenni, nem?

- Igen, az akar lenni, ugyanakkor már Victor Pontának több a támogatottsága a felmérések szerint, és félő - látom a PSD részén -, hogyan aktiválódnak újra olyan politikusok, akik mindig is pályáztak az elnöki mandátumra. Például Mircea Geoana is előjött újra, mint egy érdekes figura, Adrian Nastase is nagyon markánsan jelen van a sajtóban, és mindemellett Antonescunak a vizibilitása nagyon csökken. És lehet., hogy ez egy ilyen magánrecept is, amit magának kitalált, mert állítólag a tanácsadóira nem sokat szokott hallgatni, hogy lehet, hogy ő ilyen módon meg tud szerezni magának olyan voksokat, és a pártjának és Erdélyben olyan támogatókat, akik nem igazán szavaztak valaha a liberálisokkal.

- Nem lehet az egész történet mögött még ráadásul egy olyan félelem, hogy esetleg a választások után a liberálisokat le lehet cserélni az RDMSZ-szel? Most ez az utolsó kapcsolatfelvétel az RDMSZ és a PSD között ezt a verziót is eszébe juttatja az embernek…

- Ezt nem lehet kizárni, és már megtörtént egyszer, hogy a PSD 2000 és 2004 között úgy kormányzott, hogy nem hozta kormányra az RMDSZ-t, de közben az végig támogatta, és akik arra az időszakra emlékeznek, azt mondják, hogy mind a két pártnak megfelelt az az elképzelés. Mert az RMDSZ elért olyan eredményeket, amelyeket semmilyen más koalícióban nem sikerült elérni, olyan törvényeket a magyar közösség hasznára, közben a PSD-nek nem volt semmilyen félelme, hogy instabilitás lesz, és egyedül tudott kormányozni, ami nagyon jó. Szóval egy ilyen árnyékban tartott partner, aki ráadásul lojális, amilyen csak az RDMSZ tud lenni, ez nagyon jól jönne. Ilyen szempontból a liberálisok erre is gondolhatnak. De én azt hiszem, hogy itt az is van, hogy valahogy a tűzzel is játszik néha Antonescu, amikor ilyen kijelentéseket tesz, de abban az is rejlik, hogy talán ő azt is gondolja, hogy a magyarellenes szöveget lehet nyugodtan gyúrni, mert nem is fog kerülni soha semmilyen koalícióba az RMDSZ-szel, mivelhogy az RDMSZ be se fog jutni a parlamentbe, mivel most a magyar közösségnek három párt között kell választania. És akkor nem is érdemes őket kímélni, hanem magyarellenes szövegekkel lehet nyerni több nacionalista voksot. Mert erre is kell gondolni, hogy a jelen helyzetben a magyar közösség választási elképzelései megosztódnak a 3 jelenlevő párt között, még akkor is, ha az RMDSZ továbbra is a legfontosabb és legerősebb párt marad a másik kettőhöz képest. De azért nem szabad felületesen felmérni azt sem, hogy az RDMSZ 20 éve politizál a magyarság nevében, és van egy természetes erózió minden mögött, általában minden párt 4 vagy 8 év után jut el ehhez a helyzethez. Az RDMSZ mögött van 20 év, létrejött egy olyan elit, amely valamelyest elszakadt a közösségtől, lassan-lassan az érdekvédelmi szervezetből párt lett, és mivelhogy most pártként viselkedik, a pát mivoltának a hátrányai is fognak mutatkozni lehet, hogy már a következő parlamenti választásokon.

- Mi tulajdonképpen az értelme a kormányerő részéről annak, hogy összevonják a választásokat? Ez miért olyan jó trükk? Miért fontos, hogy kitolják, és nem előrehozzák?

- Itt sokan arról beszélnek, hogy a PD-L igazából egy olyan párt, amely polgármesterekből nőtte ki magát. Maga Basescu is polgármester volt, több nagyvárosnak, Aradnak, Brassónak, Vásárhelynek, Kolozsvárnak, más nagyvárosoknak a polgármesterei PD-L-sek, ezeknek elég sok pénz jutott az utóbbi 8 évben, és fel tudnak mutatni valami konkrétumot. Ők húzóerővel bírnak, mert a PD-L polgármesterek majdnem mind 50 százalék fölött állnak, úgy néz ki, hogy meg fogják nyerni a következő helyhatósági választásokat is, miközben országos szinten a PD-L 16 vagy annál kevesebb százalékra csökkent. Ez az egyik része. A másik: úgy néz ki, hogy nehezebb lesz kormánypénzt mobilizálni a választásokhoz most, mert az EU is jobban felfigyel arra, ami történik: válság van, az egész kampány nehezebb lesz, még ha olyan nagy mennyiségben PD-L dominált kormány, hogy a választásokhoz a politikusainak tudjon olyan sok közpénzt biztosítani. De ez nem ugyanúgy  történik helyi szinten. Helyi szinten a PDL ki tudott alakítani 4-8-12 év alatt olyan támogató csoportot a gazdasági emberek részéről, akik képesek lesznek nagyon aktívan támogatni pénzzel is a helyi kampányt, és minden bizonnyal az a szimpátiát át tudják majd a pártra is vinni, amit a polgármesterek iránt éreznek. Hogy miért ősszel? Azért, mert bonyolultabb szerintem és nehezebb megmagyarázni Brüsszelben, miért hozzuk előre a parlamenti választásokat, ez egy kicsit felborítja az európai pártoknak is a számításait, mert az itteni pártok most már az európai pártcsaládokhoz tartoznak, és akkor sokkal könnyebb egy ilyen belső ügyet, mint a helyhatósági választásokat elmozdítani.

- És mi lesz Marosvásárhelyen? Most van a PDL-nek egy meglehetősen jó pozícióban lévő polgármestere, aki indul továbbra is, és van a magyarok közt egyfajta mozgolódás, hogy megegyezzenek egy személyben. És hát Smaranda Enache is indul.

- Igen. Bonyolult a helyzet, nyilvánvaló, hogy a mostani polgármester, aki a harmadik dátumnál tart, kialakított egy olyan struktúrát, klientúrát, egy olyan biztos utat magának és a pártjának, hogy most is, ha hiszünk a felmérésekben, kb. 50 százalékos támogatottságnak örvend, ami nagy szám, ha arra gondolunk, hogy egy politikusról van szó. Ugyanakkor a magyar közösséget képviselő pártok még eddig nem voltak képesek megállapodni egy személyben, bár ha jól értettem, a Tőkés-féle párt és az RMDSZ azért találtak egy lehetséges közös jelöltet, dr Vass Leventét. De a probléma az, hogy dr. Vass Levente sem, mint ahogy korábban Borbély László miniszter sem tudta úgy mozgósítani a magyar közösséget az elmúlt alkalommal, hogy egy magyarnak sikerüljön elnyerni Marosvásárhely polgármesteri pozícióját. Sokan azt hiszik, hogy csak egy olyan helyi pártkoalíció, elrendezés, ami a román és a magyar közösséget egybe tudná vonni, csak az tudná politikai-doktrinális szinten legyőzni a PDL-t.

- Egy ilyen összefogásnak lenne evidens jelöltje Smaranda Eneache…

- Nem tudom, de az biztos, hogy a jelen felmérések azt mutatják, hogy az én sanszom kb. 22 százalék, miközben a mostani polgármesteré ötven, és a magyar közösség 50 százaléka támogatna engem, a románok közül nem tudom, mert nem készült felmérés erről.  Egyelőre úgy néz ki, nincs egyetlen olyan román vagy magyar illetve a két etnikumot képviselő személyiség, aki több voksot tudna kapni, mint én. Nyilván ha a választások jövő tavasszal lesznek, akkor ennek a sansza nem sokat fog átváltozni, nem lehet elképzelni, hogy Vass Leventét egy vagy két százalékról fel lehetne hozni 52 százalékra. Az én támogatottságom 22 százalékkal semmit nem jelent, ha arra gondolok, hogy Florea mögött több mint ötven van. De több esélyem volna, ha mögöttem volna egy ilyen összefogás. No, ennek az összefogásnak a problémája látszik megoldhatatlannak. Egyrészt, mert úgy látom, hogy a szociáldemokrata pártot nem lehet erről olyan könnyen meggyőzni. Ideális lett volna ha a liberális pártnak kevésbé magyarellenes lenne a diskurzusa Bukarestben és Marosvásárhelyen is, mert akkor el lehetett volna képzelni egy olyan koalíciót, amely mondjuk az RMDSZ, a kisebb magyar pártok meg a kisebb román pártok, ökologisták, européerek, civil társadalmi szervezetek között alakulna. És ennek alapján lehetett volna remélni, hogy a mostani helyzetet meg lehetne változtatni. De nem látom ezt az elképzelést sem a liberális párton belül, sem az RMDSZ-en belül.

- Tárgyalt erről az RMDSZ-szel?

- A helyi RMDSZ-szel tárgyaltam, azt éreztem, hogy a helyi RMDSZ-vezetők fejében a választás már eldőlt, úgy érzik, hogy Floreát nem lehet legyőzni, és ha ab ovo így fogják fel, akkor valóban nagyon nehéz lesz lecserélni. Állítólag ő egy tehetséges politikus, aki gazdasági téren is nagyon jól tudott együttműködni a helyi RMDSZ-vezetőkkel. És itt arról is van szó, hogy Marosvásárhely a központja Maros megyének, és a politikai erők mindig azt próbálják elérni, hogy Marosvásárhely polgármestere és Maros megye tanácselnöke ugyanabból a pártból kerüljön ki. És ha ez nem lehetséges, akkor megpróbálják megosztani ezeket a szerepeket. Úgyhogy elképzelhető, hogy lehet egy ilyen választási stratégia, amelyben az RMDSZ megőrzi a megyei tanácselnöki pozíciót, és átengedi a város polgármesteri helyét a PDL-nek vagy más román pártnak.

- Végülis, ha ennyire tisztán látja az esélyeit, ennek ellenére végig akarja csinálni a kampányt?

- Igen, mert engem bátorít, hogy sokan támogatnak engem anélkül, hogy mögöttem lenne egy párt vagy egy nagy gazdasági erő. Nem csodákra gondolok, hanem reálisan felmérem, hogy lehet remélni, hogy az emberek egy független figurát akarnak. Történt ilyen Bukarestben is: Sorin Oprescu úgy lett Bukarest polgármestere, hogy szembefordult pártjával, a szociáldemokratákkal, és függetlenként építette föl a kampányát. Ez történt Bákóban is évekkel ezelőtt, ott is egy függetlent választottak meg, úgyhogy van esély, nem azért mert én lennék az a kitűnő személy, akinek ez sikerülne, hanem mert a légkör olyan. Az emberek kiábrándultak sokmindenből, gazdaságilag nincs semmilyen elégtételük, és akkor hajlanak az illuzórikus megoldások felé, és akkor azt hiszik, hogy egy Jeanne d’Arc típusú vagy Hófehérke-típusú akármilyen ember meg tudja menteni a helyzetet. Nekem van egy komoly elképzelésem arról, hogy Marosvásárhelynek milyen jövőt kell biztosítani: ez egy erős kétnyelvű város lehetne, sokat nézek Szeben és Kolozsvár irányába, Szeben felé, mint kulturális központ, Kolozsvár, mint gazdasági központ felé. És lehet, hogy ebből a kisrégióból - Hargita, Kovászna, Maros - kialakulna - nem egy autonómia, hanem egy európai kisrégió, ennek Marosvásárhely lehet a központja. Személy szerint is úgy érzem, hogy elég az etnikai alapokra épített politikából, anélkül hogy az identitás háttérbe szorulna – nagyon sok fontos dolgot csak együtt tudunk megoldani. Azt hiszem szükség van a változásra Erdélyben és Marosvásárhelyen általában is: amikor arról beszélünk, hogy kik képviseljenek és milyen irányba menjünk. Azt sem szeretném, hogy én osszam meg a magyar közösséget, ezt a szemrehányást már megkaptam, és szerintem még fogják mondani gyakran: egyelőre a magyar közösséget maguk a magyar pártok osztották meg, A demokráciához tartozik, hogy többpártrendszer legyen mindenütt, beleértve a kisebbségi közösségeket is. És az az érzésem, hogy ha ezt a pozíciót folytatni tudom, akkor majd a pártok is elgondolkodnak azon, hogy jó lesz-e, ha nem támogatnak egy olyan személyt, aki népszerűbb, mint az ő pártjuk. Előfordulhat, hogy ilyen esetben többet veszítenek, nemcsak a polgármesteri pozíciót, de a tanácsosaik száma is csökkenne. Ez egy erős harc, nem egy nőnek való, de húsz éve próbáltam politikát tanulni Bukarestben meg itt is, és most eldöntöttem, hogy ezen az úton végigmegyek, ha az egészségem és minden más megengedi.