A Geodézia Zrt. Közleménye szerint az Alföld északi része a tektonikai mozgások miatt az elmúlt 30-40 évben 15-16 centimétert süllyedt, miközben az Északi-középhegység emelkedik. Mivel a mozgások nagy területen vannak, ezeket nem érezzük, de árvízi szempontból a jelenség fontos, mert a Vaskapu viszont süllyed, így lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása.

Egy, a közelmúltban megtartott konferencián Busics György, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense arra figyelmeztetett, hogy a földkéreg emelkedése és süllyedése Magyarországon is megfigyelhető, nemcsak a földrengés szempontjából kockázatos térségekben. Így fordulhatott elő, hogy míg az Északi-középhegység északi oldala emelkedett az elmúlt 35 évben, addig az Alföld sülyledt, nem ritkán 10 centiméternél is jobban. Tipikusan ilyen terület például Debrecen és környéke, ahol a ’70-es években még 10 cm-nél magasabb értékeket mértek.

A jelenség árvízvédelmi szempontból rendkívül fontos, hiszen azt jelenti, hogy miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzések idején levonuló árhullám felgyorsulva ér le az Alföldre, addig az Alföld medence jellege a korábbinál veszélyesebb helyzetet alakít ki, hiszen lassul a víz levonulása. A nagy kiterjedésű mozgásokkal nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velül együtt süllyed a meder is, hanem az, hogy ehhez képest a Vaskapu gátjai nem süllyednek együtt az Alfölddel. És ez azt jelenti, hogy a víz nem tud a korábbival megegyező ütemben távozni, így jobban érvényesül a Vaskapu visszaduzzasztó hatása.

De nemcsak vízügyi szempontból fontos a magasság újabb bemérése.  Példáulk egy autópálya építésénél több tízkilométeres távolságban külön-külön kezdik el a hidak, felüljáról építését, és az egyes szinteknek a végén centiméteres pontossággal kell csatlakozniuk.