XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR - Sündisznóállás, vagy jó irányba terelni a dolgokat?

XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2019.10.14.
 Hétfő
Ma Helén napja van.
Holnap Teréz napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   ;/Rate Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2017. 01. 26. 12:33     


Sündisznóállás, vagy jó irányba terelni a dolgokat?
Ki beszél ma az alapszerződésről? Gyakorlatilag nincs román-magyar viszony, a mai budapesti nemzetpolitika: fent az ernyő, nincsen kas… de nem lett volna jobb ellenszélben kampányolni. Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, volt szenátor adott exkluzív interjút a romániai választások után nem sokkal, amelyben azt is világossá teszi, hogy a mindennapok szintjéig lenne jó hatással, ha a magyarok részt vennének Románia kormányzásában, illetve ugyancsak a mindennapokig romlik a helyzet, ha nem. Az interjúnk óta eltelt napokban világossá vált, hogy a most nem az RMDSZ lett a mérleg nyelve és nem lesz koalíciós partner, de együttműködési szerződést kötött a régi-új kormánypártokkal. Markó Bélával Márványi Péter beszélgetett.

- Az RMDSZ soha nem kampányol könnyű helyzetben, de ami az idei évet és a választásokat illeti, egyszerre kétfelől lehetett azt érzékelni: magyar és román erők is vannak, amelyek úgy érzik, hogy most igazán van lehetőség arra, hogy az RMDSZ-t valahogy kibuktassák; ha nem is a parlamentből, de nagyon komoly presztízs veszteséggel sújtsák, és ezzel csökkentsék az erejét. Nem ez történt végül is.

- Én ezúttal magyar oldalról nem éreztem ezt a szándékot, szemben az előző választásokkal. Különösen a kétezres évek elején, Erdélyen belül is voltak kisebb csoportosulások, de Magyarországon sem örült mindenki annak, hogy mi Bukarestben politizálunk. Egyszerűen nem értették meg, hogy nekünk ez a legerősebb politikai eszközünk arra, hogy valamit is változtathassunk. Idén inkább azt mondanám, hogy szinte kivételes konszenzus volt azzal kapcsolatosan, hogy – tetszik, nem tetszik – ez az egyetlen politikai erő, amelyet támogatni lehet és érdemes támogatni. Ez végül is jól látszott abból is, ahogyan Magyarországon a kormányoldal végül is odaállt az RMDSZ mellé.


- Sok magyar értelmiségit éppen ez dühített föl: „az RMDSZ „eladta a lelkét a Fidesznek”, és végül így sikerült bejutnia a parlamentbe – mondják sokan, nyilván kissé leegyszerűsítve a dolgokat.

- Persze, de az lett volna a jó, ha ellenszélben kell nekünk kampányolni? Én is sok mindennel nem értek egyet, és ezt igazán tudják nagyon sokan, amit a Fidesz gondol velünk kapcsolatosan, vagy amit a mostani magyar kormány tesz általában nemzetpolitikában, sokszor érzem úgy, hogy ahogyan mondani szokták, fent az ernyő, nincsen kas. Tehát nagyon erős nemzeti retorika van, de ahhoz képest ennek nincs meg az alapja, nem próbál a magyar kormány a Kárpát-medencében a szomszédos országokkal valamilyen programot letárgyalni, érvényesíteni, gyakorlatilag román-magyar viszony nincs is, tehát nem azt mondanám, hogy jó vagy rossz, hanem egyszerűen nincsen. Ehhez képest azt mondanám, mégis fogadjuk el, hogy ez egy kijózanodás, hogy itt nem a feszültségeket kellene növelni az elkövetkezőkben, hanem éppen hogy támogatni kellene a Románián belüli magyar közösség viszonyának javulását a románokkal, támogatnia kellene a párbeszéd gondolatát, az együttműködés gondolatát.

 

Másrészt pedig szó volt arról, hogy román oldalról is lehettek szándékok az RMDSZ gyengítésére, ez viszont mindig így volt. Voltak jelentős román politikai erők, amelyek időről-időre javasolták az RMDSZ fölszámolását, betiltását, stb, és ilyen vélemények most is voltak, hogy az lenne a legjobb, hogy ha nem jutna be az RMDSZ a román parlamentbe. Azért én remélem, hogy folytonosság van abból a szempontból is, hogy a román politikusok többsége mégiscsak tudja, mint ahogyan tudta a kilencvenes és kétezres évek elején is, hogy a román-magyar viszony és egyáltalán egy jó etnikumközi együttműködés alapfeltétele az, hogy ha politikai szinten is van ilyen együttműködés, és ha a politikában is ott van például a magyarok képviselete.

 

Azért azt elég egyszerű végig gondolni, hogy ha az RMDSZ nem lenne ott a román parlamentben, akkor a magyar közösség napi problémái nem oldódnának meg, a feszültség gyűlne, és adott esetben ez radikalizálódáshoz is vezethetne. Nemcsak magyar érdek volt bejutni a parlamentbe, én azt gondolom, hogy minden józanul gondolkodó románnak is az érdeke, hogy mi ott legyünk. És nem kirakatként, hanem azért, hogy befolyással is lehessünk és meg is oldhassunk bizonyos kérdéseket, mert ez visszahat a magyar közösségre. Nagyon jól tudom, hogy a legjobb a románok és a magyarok között a viszony, és most a mindennapokra gondolok, akkor volt, amikor mi például kormányban voltunk, erősek voltunk, partnerként jelen voltunk…


- Ennyire leér a kormányrészvétel hatása a mindennapok szintekig?

- Hát hogyne érne le, csak hajlamosak vagyunk elfelejteni. Nagyon jól emlékszem, hogy amikor kormányra kerültünk 96-ban, vagy 2004-ben, abban a pillanatban kaptuk a visszajelzéseket, igaz, hogy elsősorban szórványvidékről, vagy ott ahol vegyesen élünk, hogy megváltozott a mindennapokban a román szomszédok, a román munkatársak viszonyulása. És ha ellenkezőleg, éppen konfliktus volt, felbomlott a kormányzati együttműködés, ezt is már másnap jelezték, hogy romlik a viszony. Igen, ez nagyon hamar és ilyen gyorsan végig gyűrűzik a közösségen.


- Mint ahogy érdekes az az összefüggés is, hogy amikor Kelemen Hunort kérdeztem legutóbb a választási siker hátteréről, a tényezők között felsorolta azt is, hogy tudtak felállni, és tudták felbontani a koalíciót, amikor kellett, vagyis kilépni.

- Nem tudom, hogy ennek volt-e hatása a választásokra, én nem vagyok ebben biztos, hogy a választási eredmény ennek tudható be. És azért nem, mert megintcsak rengeteg a tapasztalatom azzal kapcsolatosan, ahogy mi különböző színezetű és teljesítményű kormányokkal együtt dolgoztunk. Volt, hogy éppen nem kormányoztunk, de a parlamentből támogattuk őket. Nagyon sokszor meg kormányban voltunk, és míg a rossz kormányzati munkát, vagy általában a kormányzati munkát a választók szankcionálták, ezért van a politikában váltógazdaság, amit soha nem akarnak elfogadni a politikusok, de ezt meg kell érteni. Tehát míg szankcionálták azokat, akik négy éven át kormányoztak, és nyílván ha tisztességesek voltak, akkor hoztak megszorító intézkedéseket is, mert ez ezzel jár, addig érdekes módon a mi választóink nem úgy értelmezték a mi kormányzati tevékenységünket, hogy akkor tőlünk függ ennek az országnak a jóléte, hogy nekünk róható föl, ha az életszínvonal nem emelkedett. Amit a mi választóink jutalmaztak vagy esetleg szankcionáltak, az a sajátos identitási kérdések megoldása, vagy meg nem oldása volt, hogy tudtunk-e oktatásban, nyelvhasználatban konkrét vagy szimbolikus kérdésekben előrelépni. Ez nem azt jelenti, hogy amikor mi kormányoztunk, nem volt gondunk minden egyéb. De a mi esetünkben erre figyeltek igazán, mint ami a mi felelősségünk, és ami tőlünk függ, és ezt lehetett lemérni a választási eredményekben.


- Ezt is magyarázzák olyasféleképpen, hogy az RMDSZ-nek mekkora szerencséje volt, hogy éppen most erősödött be  magyarellenes hullám, most történt a marosvásárhelyi katolikus gimnázium működésének az ellehetetlenítése, most folytatják a hadjáratot a prefektusok a mindenféle magyar feliratok és magyar zászlók ellen: na, ez aztán aktivizálta a magyar szavazókat az RMDSZ mellett. Egyfajta félelemkampány zajlott. Végül is az RMDSZ tényleg azt mondta, hogy a legfontosabb a biztonság.

- Én magam is szoktam mondani, hogy egy jó és hatékony RMDSZ tulajdonképpen önmaga felszámolásán dolgozik, mert minél több eredményt érünk el a román-magyar viszonyban, vagyis minél inkább javul ez a viszony, és minél jobban érzi magát az erdélyi, a romániai magyar, annál kevésbé érzi azt, hogy szükség van az ő érdekeinek a képviseletére Bukarestben, és hogy szükség van az RMDSZ bukaresti jelenlétére. Amikor pedig romlik a helyzet, akkor meg rögtön kiderül, hogy szükség van rá. Amiből nem következik az, hogy nekünk érdekünk lenne, hogy romoljék a helyzet. Az az érdekünk, hogy a saját közösségünkkel megértessük, így kell fogalmaznom, hogy a helyzet abban a pillanatban romlani kezd, ha mi nem vagyunk ott.

 

Mert most is erről van szó. Az előbb arról beszéltünk, hogy tudtunk felállni a kormányból. Ez így igaz, de ennek a felállásnak az egyik oka az volt, hogy a romániai magyarok túlnyomó többsége Klaus Iohannisban valamiféle megváltót látott, és annak ellenére, hogy mi óvatosságra intettünk mindenkit, azt remélték, hogy rövid időn belül fordulat áll elő. Akkor szintén rövid időn belül kiderült, hogy nem fog semmi fordulat előállni, és most már a magyarok elég nagy része is csalódott ebből a szempontból. Ebből én csak azt a következtetést vonhatom le, hogy nekünk nem feltétlenül a közvélemény hullámzása szerint kell politizálni.


- Ami az érdekvédelmet, a román-magyar viszony valóban szükséges javítását illeti, az, hogy három vagy négy magyar képviselővel és néhány szenátorral több van a parlamentben, önmagában mennyiben tudja javítani a helyzetet, a pozíciókat? Kérdezhetjük úgy is: ha nem kerül az RMDSZ kormányra, márpedig úgy tűnik, hogy nem az RMDSZ lett a mérleg nyelve ezen a választáson, hanem az ALDE, akkor mik a kilátások az érdekvédelem javítására? Ez a plusz egy százalék mennyi esélynövekedést jelent a törvényhozásban?

- Növeli a presztízsünket a jó eredmény. Gyakorlatilag sikerült visszamenni oda, ahol 2008-ban voltunk, amikor egy hasonló nagyságú parlamentben az RMDSZ-nek volt 9 szenátora és 22 képviselője, most lesz 9 szenátor és 21 képviselő, vagy ugyanannyi, mint 2008-ban, vagy eggyel kevesebb, de ez ugyanaz a nagyságrend. Persze el kell mondanom, hogy ugyanakkor például 2004-ben 32-en voltunk összesen a parlamentben, 2000-ben pedig 39-en. Tehát most abban reménykedem, hogy nemcsak számban, hanem tényleg súlyban és befolyásban is vissza tudunk térni a kétezres évek elejéig, oda, ahol akkor voltunk. De azt már érzékelem, hogy ez a jó eredmény megnövelte a súlyunkat.


- Mik a konkrét jelei ennek?

- Egy gyenge részvételnél látták azt a politikus kollégák, hogy elég jól teljesítettek a magyarlakta megyék, jobban, mint az átlag, és az is impozáns, hogy olyan térképeket készítenek a különböző televíziós adók, ahol a szociáldemokraták által uralt megyéket vörössel jelölik. És akkor a vörösen belül Erdélyben van egy jelentős zöld folt: Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár megyék.


- Sőt, ez a zöld folt nagyobb, mint a fő ellenzéki pártnak a három-megyés foltja.

- Nagyobb, mint az a három megye, ahol a liberális párt szerezte a legtöbb szavazatot. Ez segít nekünk. És ami ennél is fontosabb: ha netán gyenge lett volna az eredmény, 5 százalék körül vagy az alatt, mert úgyis bejutottunk volna az alternatív küszöbbel, akkor teljesen leírtak volna minket, mint akik ott vagyunk, de nem kell számolni velünk. Persze most minden attól függ, hogyan alakul a következő kormánykoalíció, hogyan alakul az eljövendő kormány. Most már néhány éve tapasztalnunk kell azt, amire a kérdésben az imént utalt, hogy szimbolikus és nyelvhasználati ügyekben is, hol a politikai döntések, hol pedig bírósági ítéletek nyomán, próbálnak minket visszaszorítani, és próbálják azokat a jogokat megnyirbálni, nem alkalmazni, amelyek ott vannak az alkotmányban. Illetve amelyeket törvénybe foglaltunk rendkívül nehéz munkával. Ennek most valahogy véget kellene vetni. Mert ha most sikerül ezt az irányt megfordítani és ismét megpróbálni haladni előre, az egy egészen más helyzetet teremthet. De ha folytatódik ez az állóháború, akkor ennek nagyon rossz következményei lehetnek.


- De mitől sikerülhet megfordítani a rossz folyamatokat?Abban a bizonyos 2000-2004 közötti sikeres időszakban teljesen nyilvánvalóan volt egy nagyon  erős külső faktor, az EU-tagság szükségessége, a belépésért vívott küzdelem, ami javította az RMDSZ  pozícióját. Most nincs ilyen külső faktor. Mi az, amitől, ha plusz 6 százalékon van az RMDSZ, megváltoztathatja a trendet, ami eddig volt?

- Persze, hogy volt ilyen külső faktor, sőt egészen más volt a külső vélekedés,  gondolok itt Brüsszelre, Washingtonra, és tagadhatatlan, hogy egy jó ideje, olyan 2007-2008 óta már Washingtoni véleményt sem érezzük, nem látjuk azt, hogy Amerika próbálna jótékonyan beleszólni az etnikai viszonyok ügyébe. Vagy belenyúlnak, ahogy például Ukrajnában Brüsszellel együtt, de éppen hogy ennek nagyon rossz eredménye lett. Van ilyen változás, nemcsak az, hogy Romániát fölvették a NATO-ba és az EU-ba. De téved, ha valaki azt hiszi, hogy ez a nyomás, vagy érdek akkor azt jelentette, hogy ültek a román politikusok a brüsszeliekkel vagy amerikaiakkal és nézték, hogy még mit lehet a magyaroknak adni, hogy jól érezzék magukat. Mert őszintén szólva utólag már látok ilyen elemzéseket is, melyekből az derül ki, hogy nekünk nem is kellett semmit csinálni, mert ezt megadta nekünk Nyugat. Nyugat a világon semmit nem adott meg, Nyugatnak volt egy elvárása, hogy a román-magyar viszony legyen rendben, és ez tagadhatatlanul segített nekünk, de akkor is nekünk kellett ezeket a kérdéseket megoldani.

 

A nyugati politikusok stabilitást akartak, és csendet, de ez úgy nézett ki, hogy mikor eljöttek ide ET, EU-s raportőrök, diplomaták, akkor nem az történt, hogy elmentek a románokhoz és ütötték az asztalt, hogy akkor itt a magyaroknak újabb jogokat kell adni. Elmentek a románokhoz, szóba álltak velük, próbálták sugallni, hogy keressenek megoldásokat, utána eljöttek hozzánk, és minket is próbáltak meggyőzni, nagyon sokszor arról, hogy fogjuk be a szánkat. Legalábbis értsük meg, hogy ezek a dolgok lassan mennek, és most a legfontosabb a belépés. Mindkét oldalt próbálták csitítani, csendesíteni, és nem arról volt szó, hogy tálcán hozták nekünk a megoldásokat.

Másrészt azért ez a kérdés nem kapcsolható csak és kizárólag az integrációhoz. Mert akkor azt kellene mondanom, hogy 2007-ben befejeződött ez a dolog, hisz akkor beléptünk az EU-ba. És ezek szerint az után nekünk már nem lett volna semmi keresnivalónk, ami újabb jogok kivívását, ami a helyzetünk jobbítását illeti. Csakhogy ennek ellentmond az, hogy utána is kormányban voltunk, 2008-ig, utána 2009-től megint, számos kérdést rendezni tudtunk, és 2011-ben fogadtuk el azt az oktatási törvényt, amely teljes körű jogokat biztosított az anyanyelvi oktatás számára, beleértve az intézményalapítás jogát is, közoktatásban, felsőoktatásban.

 

- És amit igyekeznek mellőzni olykor.

- Hát éppen erről van szó. Én vagyok a megmondhatója, milyen nehezen ment, és aki megnézi annak a törvénynek a rendelkezéseit, látni fogja, hogy előzménytelenül, még Európában is kiemelkedően jó rendelkezések vannak benne az anyanyelvi oktatás szempontjából, és ezt azért tudtuk elérni, mert kormányban voltunk, és még egy évig bizony a törvény alapján meg is oldottunk számos kérdést. A romániai magyar közösség egyik nagy fájdalma volt, hogy a történelmet és földrajzot kötelezően románul tanították, kivettük a törvényből. Ott voltunk még a kormányban, nagyon gyorsan intézkedtünk, a tankönyveket lefordítottuk, és azóta is magyarul tanítják a magyar gyerekek ezeket a tantárgyakat. Nekifogtunk a román nyelv másfajta tanításáét előkészíteni, ott elakadtunk, kivéve a kis osztályokat, mert 2012-ben – és itt van valahol a határvonal – megbukott a kormány, amelyben mi is benne voltunk. És azért bukott meg a kormány, mert a marosvásárhelyi orvosin folyó magyar nyelvű oktatással kapcsolatosan egy pozitív határozatot hozott a törvény alapján. Ott valóban van egy határvonal, és ezt kellene elemezni, mert ez is függ attól, hogy nemzetközi segítséget nem kaptunk, de nemzetközi segítség nélkül is 2011-ig, 2012 tavaszáig elég jól haladtunk előre.

 

- Most, ha jól értem a helyzetet, koalícióra nem kerül sor. Az RMDSZ részéről pedig a következő nagy próbálkozás az a bizonyos többség-kisebbség paktum összehozása lesz, amelyről viszont az RMDSZ elnöke beszélt a választások estéjén, és a magyarországi sajtó rögtön félre is értette, rögtön valamiféle koalícióra gondolt. De nem ez a lényeg, hanem ennek a paktumnak a tető alá hozása mintha megintcsak arról szólna, hogy a parlamentben úgysem lehet nagyon nagy dolgokat összehozni, arra van esély, hogy parlamenten kívül a román és a magyar politikai valamiben megállapodjon.

- Először is nem értem, miért ne kerülhetne koalícóra sor? Most néhány nappal a választások után, honnan ez a következtetés? (Mint bevezetőnkben említettük, koalíció ra a szövetség nem léphetett, de támogatási szerződést írt alá a PSD-vel és az ALDE-vel – a szerk.) Az én véleményem szerint az RMDSZ-nek törekedni kell arra, hogy koalícióra lépjen, és ha lehetséges kormányozzon. Az más kérdés, hogy a román pártok, hogy néznek ki ebben a pillanatban. És hogy erről mi a véleményünk, mert nekem egyikről sincs jó véleményem. Tehát ha most ki kellene választanom egy olyan pártot, amely igazán demokratikus, magyarbarát, akkor azt hiszem, hogy itt be is fejezhetnénk a politizálást. Ez régebben is így volt, de most ráadásul nekem gondom van azzal, hogy nincsenek pártprogramok, színvonaltalan a politikai retorika, és az egész politikai élet. De ebből nem következik az, hogy nekünk föl kell venni a sündisznóállást, és megvárni, amíg elvonul a baj. Nekünk meg kell próbálni jó irányba tolni a dolgokat, és persze vagy sikerül, vagy nem. De azzal, hogy meg sem próbáljuk, én nem érthetek egyet.

 

- Nem biztos, hogy a szövetségen múlik a dolog.

- Persze, de ha rajta múlik, akkor törekedni kell koalícióra, kormányzásra, ha sikerül megfelelő feltételeket kialakítani, ha sikerül egy megfelelő kormányprogramot összehozni. De mindenki azért megy a parlamentbe, hogy befolyással legyen a dolgok menetére, és a dolgok menetét nemcsak a törvényhozásban lehet befolyásolni – ott egyébként ellenzékként elég kevéssé – hanem a végrehajtásban, a kormányban is.

 

Bizonyos eredmények, amelyeket politikai befolyással értünk el, azért maradtak, mert amit az alkotmányba bevittünk, az most is ott van. Amit törvényekbe bevittünk az most is ott van, és az, hogy nem alkalmazzák ezeket, nemcsak a mi nyomorúságunk, hanem egész Romániáé. Mert ha valaki azt gondolja, hogy csak a magyar közösség számára fontos rendelkezéseket nem alkalmazzák rendesen, az téved. Romániában van egy nagy baj: vannak törvények, időnként nem is rosszak, és mindenki úgy értelmezi őket, ahogyan akarja. De a politikai valóban egy változó terület. Nekünk mostanáig ez az eszköz adatott meg arra, hogy románok és magyarok között egyezséget kössünk.

 

Kívánatos lett volna a többség-kisebbség megegyezés, amit az RMDSZ-en belül azok hangoztattak nagyon erősen mindig, akik nem akarták, hogy politikai koalícióra lépjünk, akinek nem tetszett hol a baloldal, hol a jobboldal, akik ideológiai alapon figyelték ezt az egészet, és mindig fölmerült, hogy kellene egy ettől független román-magyar kerekasztal, paktum. Ezzel én is egyetértek, hogyha ide eljutnánk, na: ide és ehhez kellene viszont nemzetközik befolyás, amit ebben a pillanatban nem látok. Ide kellene magyarországi befolyás, ugye az alapszerződés ilyesmi volt a két ország között, nem románok és magyarok között. De ki beszél ma már az alapszerződésről? És ki hivatkozik rá? Tehát én egyetértek, hogy kellene egy ilyesmi. Ne mondjak többet, de minimum szkeptikus vagyok, hogy ez ma szóba kerülhetne.


További hírek

  Fizetésemelés helyett megtiltják a tanároknak, hogy a fizetésükről beszéljenek
2019. 10. 09. 14:15 hirhatar.hu
  Állítólag a Borkai-botrányt kirobbantó „ügyvéd” nem létezik, már egy ideje árulták a szexfelvételeket
2019. 10. 09. 13:22 hirhatar.hu
  Egy győri fideszes véleménye a kipattant botrányról
2019. 10. 08. 13:59 hirhatar.hu
  Kilőtték a Borkai Zsolt feltételezett kokain- és szexügyeit nyilvánosságra hozó titokzatos blogoldalt
2019. 10. 07. 13:22 hirhatar.hu
  Márki-Zay választási vérdíjat tűzött ki
2019. 10. 07. 13:22 hirhatar.hu
  Miskolcig érnek a győri fideszes pornóbotrány szálai
2019. 10. 06. 12:31 hirhatar.hu
  Újpesten dől a (köz)pénz a nyugdíjasvoksok begyűjtésére
2019. 10. 05. 12:49 hirhatar.hu
  Újra össztűz Botkára – ÁSZ-vizsgálatot indított az Orbán-kormány a szegedi uszoda ügyében
2019. 10. 04. 12:45 hirhatar.hu
  Most jöttek a fajvédőről - Orbán szerint a magyarok nem akarnak kevert nép lenni
2019. 10. 03. 15:42 hirhatar.hu
  Most az újbudai DK-s ellenzéki polgármesterjelöltet vádolja a kormánysajtó szexuális zaklatással
2019. 10. 02. 15:13 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport