- Az RMDSZ-nek feltehetően ilyen nehéz választási küzdelmet még nem kellett vívnia: mind a magyar, mind a román ellenfelek most nagyon komolyan reménykedtek abban, hogy a magyarok nem ugorják meg az öt százalékot, a szövetség politikai súlya ezzel radikálisan csökken.

- Máskor is volt így, de most valóban sok szempontból nehéz volt. Én azt gondolom, hogy nekünk a feladatunk és kötelességünk, hogy a parlamenti képviseletet próbáljuk meg biztosítani, és az ember ilyenkor nem nagyon foglalkozik mással, csak azzal, ami a közösségnek az érdeke. Értek támadások jobbról-balról, elölről-hátulról, mindenhonnan, de ez az eredmény egy tisztességes eredmény, arányos képviseletet biztosító eredmény.

- Ez világos. A kérdés az, hogyan sikerült ezt elérni: az RMDSZ magyar ellenfeleinek voltak kész válaszai ez ügyben, a válaszoknak a zöme az volt, hogy a Fidesz tolta be a parlamentbe az RMDSZ-t.

- Az eredmény sok okra vezethető vissza, aki leredukálja egyetlen tényezőre, az szerintem téved, saját magát csapja be. Az elmúlt 3-4 esztendőnek a következetes politikája kellett ahhoz, hogy ilyen eredmény legyen. Kellett az, hogy meghallgassuk az emberek véleményét, és a döntéseinket megpróbáljuk ehhez igazítani. Ugyanis az volt az elvárás, hogy ne egymással foglalkozzanak a politikusok, erre nem kíváncsi senki, hanem keressenek összefogást a parlamenti választásokon. Az összefogás az MPP-vel valósulhatott meg, mert ők voltak azok, akik a kinyújtott kézre reagáltak.

A másik a szolidaritás megerősítése. A tömb és a szórvány  egymásra utaltságát nemcsak akkor kell retorikában erősíteni, amikor egy-egy ilyen pillanat adódik, hanem politikai döntésekben is kell, hogy lássák az emberek: ezért azt mondtuk, hogy az általában 50-60 ezer szavazatnak, legutóbb 52 ezer szavazatnak, ami a szórványból jön, és képes embert a parlamentbe juttatni, annak érvényesülnie kell valahogyan, olyan értelemben is, hogy parlamenti mandátumot jelentsen. És ezért hoztunk Hargita megyében egy olyan döntést, hogy befutó helyet biztosítunk egy szórványból érkező kollégának.

Kellett az, hogy legyen megújulás, legyen frissítés, a politikai látásmódban egy új megközelítés. Kellett az, hogy Magyarországon a magyar kormányzattal, a Fidesz-KDNP-vel rendezzük a viszonyunkat, 2014-ben már együtt mozgósítottunk Szatmárnémetiben, tehát azt ne feledje el senki, hogy nem ez volt az első ilyen akció. És természetesen kellett az, hogy egy olyan programunk legyen, amely megvalósítható, amely nem álmokról, megvalósíthatatlan kijelentésekről szól, hanem olyan problémákról az élet minden területéről, a munkahelyekről, szociális kérdéseken keresztül a magyar ügyekig, amelyeket az emberek magukénak és megvalósíthatóan tartanak. És ez így mind együtt kellett ahhoz, hogy egy ilyen eredményt érjünk el.

Tulajdonképpen 2004 óta nem volt ennyi szavazatunk, 2000 óta nem volt ennyi mandátumunk. Ha így tekintünk erre az eredményre, akkor én azt gondolom, hogy gyakorlatilag hozta a romániai magyarság a saját formáját, az arányos képviseletet biztosította. És cél volt az is, hogy egyenes, szókimondó politikát keressünk, nem azzal a szándékkal, hogy másokat sértsünk, de ha úgy éreztük, hogy a dolgok nem mennek, akkor tudjunk felállni a székből. És 2014 egy ilyen esztendő volt. Még ma is azt gondolom, hogy akkor az volt az egyetlen lehetőség. És ezzel azt üzentük, hogy a közös érdek, a közérdek előrébb való, mint egy miniszterelnök-helyettesi tisztség.

- Nagyon érdekes, és kicsit csalódást keltő mozzanat volt, hogy az RMDSZ beindult a kampányban egy nagyon izgalmas Erdély koncepcióval, talán először történt meg a diktatúra utáni Románia történetében, hogy egy parlamenti párt erős transzszilván programot hirdetett. A csalódás pedig az volt a számomra, hogy ennek ellenére az Erdéllyel foglalkozó, román transzszilván mozgalmak nem csatlakoztak a magyarokhoz.

- Még időre van szükség, hogy ezek a dolgok összeálljanak, az előítéleteket még sokan nem tudják levetkőzni. Rengeteg olyan kérdést kaptunk ezekről az ügyekről, beleértve a fiskális kérdéseket is, rengeteg olyan visszajelzést kaptunk, ami bennünket arról győzött meg, hogy helyes az, amit mondunk, helyes az út, amit választottunk. Az, hogy mikor lesz egy áttörés, azt én nem tudom megmondani. Nekünk ezt kell képviselnünk, főleg, hogy folyik a készülődés a centenáriumra (1918. december elsején a gyulafehérvári román nemzetgyűlés mondta ki Erdély és az akkori Románia egyesülését – a szerk.), amikor nagy kérdésekkel kell szembenézni, különösen az erdélyi magyaroknak.

- Ha jól értem, 18 helyett 21 képviselője lesz az RMDSZ-nek.

- Most annyival számolunk, az utolsó töredékszavazatokról ma fogjuk tudni, hogy hány mandátumot jelent, de mi 21-el számolunk. (Azóta megszülettek a hivatalos végeredmények:az RMDSZ-é 21 képviselői és 9 szenátori hely – a szerk.)

- Értem, hogy az, hogy több lett a szavazó, és több lett a mandátum, az mindenképpen áttörés az elmúlt időszakhoz képest,de  nem tudom, hogy ezek a plusz mandátumok valójában mennyi plusz lehetőséget jelentenek.

- Először is a parlamenti matematikát nem tudjuk már alakítani: az, hogy a román emberek hogyan szavaztak, az nem rajtunk múlott. Nagyon úgy néz ki, hogy ez az erős, arányos képviselet erősített bennünket a parlamentben, de hogy ki, milyen döntést hoz, nem lehet megjósolni. Egyelőre jóslásba nem mernék bocsátkozni, de képesek vagyunk az új csapattal alapvető kérdésekben nemcsak véleményt mondani, hanem a döntéseket is befolyásolni. Nyilván, ha mi lettünk volna a mérleg nyelve, akkor ez nagyobb erőt jelent. A PSD-nek a mandátum-igazolás után nagy valószínűséggel meglesz az abszolút 1-2 fős többsége; hogy most ezzel mit akar kezdeni, hogyan akar stabil többséget kialakítani, az majd ki fog derülni a mandátumok igazolása után.

- Ez ügyben a legfontosabb kérdés, amit most mindenki feltesz, hogy vajon az RMDSZ-t bevonják-e a kormányzásba. Nagyon furcsa szöveget lehetett hallani erről az egyik tévé-adón: a PSD úgy tudja, hogy az RMDSZ máris bejelentkezett kormányozni, és a PSD feltétele a kormányba vonáshoz az, hogy a helyhatóságokban, amelyekben jelentős magyar képviselet van, az RMDSZ-es frakciók mindenütt álljanak át a PNL támogatásáról a PSD támogatására.

- Ez egy szép sajtómanipuláció. A helyi aradi PSD-s vezető mondta, hogy  szerinte csak akkor van ennek esélye, hogy ha Aradon átáll az RMDSZ, és ebből a sajtó kreált egy szép történetet. Nincsen szó semmiféle bejelentkezésről, és nem volt semmiféle tárgyalás, és amíg nem keresnek meg, addig erről nem is tudok érdemben beszélni, mert nincs miről. Sem a választások előtt, sem az elmúlt 24 órában nem volt egyeztetés, és addig az ilyen manipulációkról, sejtetésekről, szándékos félreértelmezésekről én nem tudok mit mondani.

- De nyilván az RMDSZ-nek nyilván vannak már határozottabb elképzelései arról, hogy milyen feltételek mellett szállna kormányba.

- Mi általában tudjuk azt, hogy egy kormányzás mit jelent, és hogy ebben milyen mozgásterünk van. De addig, amíg nincsen erről szó, addig a feltételekről sem tudok beszélni. Fölkiáltásokkal nem fogjuk magunkat meghívatni egy kormányba, tehát erre a kérdésre még mindig nem tudok válaszolni. Ezt akkor kell föltenni, amikor helyzet van. Ma nincs helyzet. Nem kerestek bennünket, nem jelentkeztünk be. Mindenki várja a végleges eredményeket, gondolom, hogy a PSD is ezt várja. Most a miniszterelnök-jelölt álltásnak van inkább jelentősége. Akkor sincsen baj, ha ellenzékben vagyunk, akkor sem, ha meghívnak egy kormányba, egyetlen dolog vezérel bennünket, a közérdek képviselete. Ehhez kell hozzávarrni bármilyen más lehetőséget.

- Ha meghívják a kormányba önöket, akkor hogy alakul majd a döntés folyamata?

- Belső fórumainkon megbeszéljük, és a folyamatot az SZKT zárja le.  Ez az előírás, és be fogjuk tartani. Belépésről, kilépésről is mindig van SZKT döntés. Hogy ez mikor lesz, nem tudom megjósolni, karácsonykor és szilveszter este biztos nem.