. Ma Auguszta napja van.

 

Nevezetességek

 

 

 

 

Állatkert

 

A Fővárosi Állat- és Növénykert hazánk legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, és majd egy évszázadig az egyetlen ilyen intézmény volt Magyarországon. Ma az egyik leglátogatottabb közintézmény, évente több mint egymillió ember keresi fel. Az elmúlt években alapos átépítés kezdődött, ma már az állatok nagy része szűk ketrecek helyett tágas kifutókban látható. 1986 óta természetvédelmi terület, ma már interaktív szabadidős programokat szerveznek itt, és közkedvelt, mint születésnapi gyerekzsúrok helyszíne is. 

 

 

 

 

 


Műcsarnok

 

A Hősök terén található Műcsarnok a milleniumi évfordulóra épült, Schickedanz Albert műépítész tervei alapján és Herczog Fülöp Ferenc közreműködésével.  Az eklektikus, neoklasszicista stílusú épületet 1991-94 között újították fel, termeiben hazai és külföldi képzőművészek alkotásaiból rendeznek kiállításokat, rendszerint kortárs modern gyűjtemények anyagából.

 

 

 

 

 

 

Szépművészeti Múzeum

 

A Szépművészeti Múzeum szintén a Hősök terén található, része a műemlékegyüttesnek. Képtárszárnya neoreneszánsz, előépülete pedig neoklasszicista stílusban épült. 1906. december elsején avatták fel, az ünnepségen Ferenc József is részt vett. Itt először nyílt lehetőség arra, hogy egy helyen mutassák be az összes, különböző gyűjteményekben őrzött képzőművészeti alkotást. A második világháború vége felé sok műtárgyat menekítettek Nyugatra, 1947-ig nagy részület sikerült is visszaszerezni. A háborúban az épület is súlyos károkat szenvedett, restaurálása után, 1949-ben nyitották meg újra a nagyközönség előtt. A magyar művészetet bemutató és gyorsan gyarapodó gyűjtemény már nem fért el a Szépművészetiben, így a magyar műtárgyakat az 1957-ben létrehozott Magyar Nemzeti Galéria vette át, a Szépművészeti Múzeumban az egyetemes képzőművészeti alkotások maradtak.

 

 

 

 

 

A Vajdahunyad vára

 

A Városligeti tó úgynevezett Széchenyi-szigetén található, és négy hídon keresztül közelíthető meg. A hivatalos nevén Történelmi épületcsoportnak nevezett Vajdahunyadvárat Alpár Ignác építész tervezte és építette. A terv az volt, hogy olyan épülettegyüttest hozzanak létre, amely „három dimenzióban” ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét. A 21 részből álló épületcsoport eredetileg ideiglenes jelleggel, főleg fából készült. Az oka az, hogy az 1896-os milleniumi ünnepségek tiszteletére tervezték, kevés volt az idő a megvalósítására és olcsóbb is volt így. Mivel az épület nagyon tetszett a közönségnek, Alpár Ignác tartós anyagból alkotta újjá. Nevét a legjellemzőbb, Vajdahunyad várat mintázó főhomlokzati részéről kapta.

 

 

 

 

Közlekedési Múzeum – repülési gyűjtemény

 

Magyarország egyik legrégebbi műszaki múzeuma. Ez is az 1896-os milleniumra épült, eredetileg Közlekedésügyi Csarnok volt a neve. Itt mutatták be az akkor sikerágazatnak számító vasút fejlődésének történetét. Három évvel később ugyanabban az épületben nyitották meg a Magyar Királyi Múzeumot, amely 45 évig működött. A második világháború idején azonban bombatalálat érte az épületet, és csak 1966-ban nyitották újra. A Közlekedési Múzeumnak több állandó kiállítása van: a magyar vasút történetéről szóló, a magyar autóközlekedés történetéről szóló, a városi közlekedés és a magyar állami hajózás történetéről szóló kiállítás. A szomszédos Petőfi Csarnok felső szektorában pedig a múzeum rendkívül gazdag repülési anyaga látható, például az 1920-as években zajlott a királypuccs idején használt Junkers-utasszállító, vagy az első magyar űrhajós kabinja.

 

 

 

 

 

 

Magyar Vasúttörténeti Park

 

A köznyelv „Füsti Park”-ként ismeri, és Közép-Európa lgnagyobb interaktív vasúti emlékparkja. Az Északi Fűtőház területén épült 1911-ben. A Vasúttörtneti Park mintegy 70 ezer négyzetméterén több mint 100 járművet láthatunk, az 1870-es évektől napjainkig mutatja be a kiállítás a vasút fejlődését. 2006 óta működik egy 184 mm nyomtávú kertivasút is. A kiállított járművek nagy része most is üzemképes, a park rendezvényein időnként láthatók működés közben is.

 

 

 

 

 

 

Széchenyi Fürdő

 

A Szecska becenevű gyógyfürdő Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Építését a 20. század elején kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A fürdőt az 1938-ban átadott „Szent István” kút látja el termálvízzel, hideg vizet pedig 6 kisebb kútból kap. A komplexumban 3 kültéri és 15 beltéri medence van, gyógykezeléseket is végeznek itt és nappali kórház is működik benne.

 

 

 

 

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Baloldali, szociáldemokrata, zöld választ adna a DK, az MSZP és a Párbeszéd a jelenlegi belpolitikai krízisre....
Bővebben >>