Zugló

Zugló a népszerű neve a főváros 14. kerületének. Még a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként. Közepes méretű városrészről van szó, amely mintegy 120 ezer ember otthona. Zuglót Pest „zöld kerületének” vagy „Pest tüdejének” is nevezik a helyiek, csak itt mintegy két és fél millió négyzetméter zöldfelület van.  Sok olyan középület is található itt, melyek országos kulturális és sportcélú feladatot látnak el. Itt található például a főváros egyik legnagyobb parkja is, a Városliget.

 Határai: a Stadionok metróállomás, Dózsa György út, Vágány utca, Tatai utca, Dévényi út, Szuglói körvasútsor, Rákospalotai körvasútsor, Kerepesi út.

Közlekedése

Zugló Pest középső részén található, viszonylag közel a belvároshoz. Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád-híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, Thököly út és a Kerepesi őt mentén, a gödöllői HÉV-vonal révén pedig az agglomeráció is jól megközelíthető, így például Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Gödöllő.

A kerületben két vasútállomás is található, Rákosrendező és a Zuglói Vasúti Megálló. Mindkettőről a Nyugati Pályaudvarra futnak be a vonatok. Rákosrendezőről észak felé, a Zuglói megállóról dél-kelet felé ágaznak el a vasútvonalak.

Története

A mai Zugló helyén volt a Rákos mezeje, ahol a középkorban a magyar országgyűléseket tartották, és itt emelték Magyarország kormányzói méltóságába Hunyadi Jánost 1445-ben. A Rákospatak mellett rákászok, a Városliget területén pedig vadászok tanyáztak. A XX. század hajnalán pedig itt, a Rákosmezőn született meg a magyar aviatika.

1842-ben építették József nádor elhunyt lánya tiszteletére a Hermina kápolnát, tulajdonképpen ettől datálódik a Herminamező és vele együtt Zugló története. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával városrésszé vált és szép lassan benépesült, de csak a 19. században. A Hermina út környékén ekkor jelentek meg az első villák, majd beépült az Ajtósi-Dürer sor, a Thököly út, a századfordulón pedig a Bosnyák tér és környéke. A Városliget a milleniumi ünnepségek alkalmára épült ki, 1906-ban épült a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum, később pedig a Vajdahunyad vára és a Hősök tere.

Európában másodikként épült még a századforduló előtt a Milleniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Sugárirányú úthálózata már egy átgondolt városfejlesztés eredménye, így köti össze a főváros központját, az úgynevezett „alvó városrészekkel” és az agglomerációval.

A XIV. kerületet 1930-ban alakították ki. A második világháború után több lakótelep épült, és 1980-ban nyílt meg az ország első, nyugati stílusú plázája, a Sugár.

Nevezetességek

Állatkert

A Fővárosi Állat- és Növénykert hazánk legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, és majd egy évszázadig az egyetlen ilyen intézmény volt Magyarországon. Ma az egyik leglátogatottabb közintézmény, évente több mint egymillió ember keresi fel. Az elmúlt években alapos átépítés kezdődött, ma már az állatok nagy része szűk ketrecek helyett tágas kifutókban látható. 1986 óta természetvédelmi terület, ma már interaktív szabadidős programokat szerveznek itt, és közkedvelt, mint születésnapi gyerekzsúrok helyszíne is. 

Műcsarnok

A Hősök terén található Műcsarnok a milleniumi évfordulóra épült, Schickedanz Albert műépítész tervei alapján és Herczog Fülöp Ferenc közreműködésével.  Az eklektikus, neoklasszicista stílusú épületet 1991-94 között újították fel, termeiben hazai és külföldi képzőművészek alkotásaiból rendeznek kiállításokat, rendszerint kortárs modern gyűjtemények anyagából.

Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeum szintén a Hősök terén található, része a műemlékegyüttesnek. Képtárszárnya neoreneszánsz, előépülete pedig neoklasszicista stílusban épült. 1906. december elsején avatták fel, az ünnepségen Ferenc József is részt vett. Itt először nyílt lehetőség arra, hogy egy helyen mutassák be az összes, különböző gyűjteményekben őrzött képzőművészeti alkotást. A második világháború vége felé sok műtárgyat menekítettek Nyugatra, 1947-ig nagy részület sikerült is visszaszerezni. A háborúban az épület is súlyos károkat szenvedett, restaurálása után, 1949-ben nyitották meg újra a nagyközönség előtt. A magyar művészetet bemutató és gyorsan gyarapodó gyűjtemény már nem fért el a Szépművészetiben, így a magyar műtárgyakat az 1957-ben létrehozott Magyar Nemzeti Galéria vette át, a Szépművészeti Múzeumban az egyetemes képzőművészeti alkotások maradtak.

A Vajdahunyad vára

A Városligeti tó úgynevezett Széchenyi-szigetén található, és négy hídon keresztül közelíthető meg. A hivatalos nevén Történelmi épületcsoportnak nevezett Vajdahunyadvárat Alpár Ignác építész tervezte és építette. A terv az volt, hogy olyan épülettegyüttest hozzanak létre, amely „három dimenzióban” ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét. A 21 részből álló épületcsoport eredetileg ideiglenes jelleggel, főleg fából készült. Az oka az, hogy az 1896-os milleniumi ünnepségek tiszteletére tervezték, kevés volt az idő a megvalósítására és olcsóbb is volt így. Mivel az épület nagyon tetszett a közönségnek, Alpár Ignác tartós anyagból alkotta újjá. Nevét a legjellemzőbb, Vajdahunyad várat mintázó főhomlokzati részéről kapta.

Közlekedési Múzeum – repülési gyűjtemény

Magyarország egyik legrégebbi műszaki múzeuma. Ez is az 1896-os milleniumra épült, eredetileg Közlekedésügyi Csarnok volt a neve. Itt mutatták be az akkor sikerágazatnak számító vasút fejlődésének történetét. Három évvel később ugyanabban az épületben nyitották meg a Magyar Királyi Múzeumot, amely 45 évig működött. A második világháború idején azonban bombatalálat érte az épületet, és csak 1966-ban nyitották újra. A Közlekedési Múzeumnak több állandó kiállítása van: a magyar vasút történetéről szóló, a magyar autóközlekedés történetéről szóló, a városi közlekedés és a magyar állami hajózás történetéről szóló kiállítás. A szomszédos Petőfi Csarnok felső szektorában pedig a múzeum rendkívül gazdag repülési anyaga látható, például az 1920-as években zajlott a királypuccs idején használt Junkers-utasszállító, vagy az első magyar űrhajós kabinja.

Magyar Vasúttörténeti Park

A köznyelv „Füsti Park”-ként ismeri, és Közép-Európa lgnagyobb interaktív vasúti emlékparkja. Az Északi Fűtőház területén épült 1911-ben. A Vasúttörtneti Park mintegy 70 ezer négyzetméterén több mint 100 járművet láthatunk, az 1870-es évektől napjainkig mutatja be a kiállítás a vasút fejlődését. 2006 óta működik egy 184 mm nyomtávú kertivasút is. A kiállított járművek nagy része most is üzemképes, a park rendezvényein időnként láthatók működés közben is.

Széchenyi Fürdő

A Szecska becenevű gyógyfürdő Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Építését a 20. század elején kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A fürdőt az 1938-ban átadott „Szent István” kút látja el termálvízzel, hideg vizet pedig 6 kisebb kútból kap. A komplexumban 3 kültéri és 15 beltéri medence van, gyógykezeléseket is végeznek itt és nappali kórház is működik benne.