Az Alkotmánybíróság hétfőn elfogadta a kormánypártok érvrendszerét, lényegében változatlanul az önkormányzati választásokat érintő törvénymódosításokat. De továbbra sem szűnt meg a korábban kifogásolt választójogi egyenlőtlenség.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint bár az Ab döntéséveljogilag megnyitotta az utat az őszi önkormányzati választások kiírása előtt, a kormánypártok által kialakított alkotmányellenes helyzetet nem sikerült megszüntetnie.

Az AB helyesen ismerte fel a problémát, vagyis azt, hogy az Országgyűlés önkormányzati választásokat érintő júniusi törvénymódosítása után a fővárosi választók szavazatainak súlya között jelentős különbség is lehet, attól függően, hogy melyik kerületben adták le azt. Az Alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy a választókerületek lakosságszámában a kétszeres különbség sem fogadható el. Miközben a fővárosi kerületek lakosságszámában hat-hétszeres különbségek is vannak. Az Alkotmánybíróság most tévesen gondolja úgy, hogy a következő Fővárosi Közgyűlés többségét alkotó polgármesterek kettős szavazati többségi mechanizmusa megoldást jelent majd erre a helyzetre. Hangsúlyozta, a közgyűlés tagjainak döntéshozatali módjával nem ellensúlyozható egy egyenlőtlen választási rendszer eredménye, ráadásul egyes esetekben, például a titkos szavazásoknál a döntéshozatalban is nehézségek adódhatnak.

Az "egyenlőtlen játékszabályok" miatt továbbra is kérdéses az őszi fővárosi önkormányzati választásokra vonatkozó szabályozás alkotmányossága. Az alkotmányosság elveivel ellentétesnek nevezte, hogy a kormányoldal a parlamenti konszenzus nélkül módosította a választási törvényt, ráadásul mindössze négy hónappal a voksolás várható időpontja előtt.

A Fidesz szerint az Alkotmánybíróság döntése egyértelművé tette: a kerületi polgármesterek jelenléte a Fővárosi Közgyűlésben nemcsak helyes, hanem alkotmányos is.

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja az Alkotmánybíróság döntését.

Szerintük a Fideszt segíti abban, hogy támogatottságánál sokkal jobb eredményt elérve szerezzen többséget Budapesten.

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a demokrácia utolsó bástyája is elesett, miután az alaptörvényt tiszteletben tartó bírák, már kisebbségben vannak az AB-ben. Kijelentette: a testület a Fidesz választási csalásról szóló javaslatát erősítette meg.

Horváth felhívta ugyanakkor a figyelmet Paczolay Péter AB-elnök véleményére, miszerint a választási törvény módosítása alaptörvényellenes.

Véleménye szerint a Fidesz választási csalásra készül Budapesten és ennek lehetőségét nem hárította el minden elemében az AB, amely nem változtatott érdemben a jogszabályon a tekintetben, hogy a választást arányosabbá tegye. Horváth Csaba szerint, így nem a többség akarata érvényesül a fővárosban. Úgy vélte, ezt a problémát a kettős többség elve sem oldja meg.

A nagyobbik kormánypárt szerinte az ellenzék megosztására tett kísérletet, ezért, hogy "ne a Fidesz kottájából játszanak", Horváth Csaba teljes ellenzéki összefogást tartott szükségesnek.

Felidézte korábbi kifogásaikat a Fővárosi Önkormányzati választást is meghatározó törvénnyel kapcsolatban, a többi közt azt, hogy például az V. kerületiek, akár ötöd-hatod annyi szavazattal delegálhatnak tagot a Fővárosi Közgyűlésbe, mint a XI. kerületiek.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a budapestiek a legnagyobb vesztesei az AB döntésének.

Kerék-Bárczy Szabolcs úgy fogalmazott: a testület részben megállapította, hogy a jogszabály sérti az egyenlőség alkotmányos elvét és ezért semmisítette meg a töredékszavazatok elosztását szabályozó rendelkezés. Ugyanakkor az Ab „arcpirító módon” változatlanul hagyta a polgármesterekre vonatkozó szabályozást, így a kevés szavazattal mandátumot szerző polgármesterek ugyanolyan jogosítványokat kapnak majd, mint akikre sokan voksoltak – folytatta.

A DK szerint az Ab véglegesen kettészakadt a kormány és a Fideszt „szolgai módon kiszolgáló” valamint a szakmai tisztességükre ügyelő alkotmánybírákra.

Véleménye szerint a döntésnek a budapesti polgárok a legnagyobb vesztesei, mert a fővárosban nem lesz fair és egyenlő az önkormányzati választás. Egy ilyen közjogi kérdésben minimum kompromisszumra, de leginkább konszenzusra kellene törekednie a politikai osztálynak és a „jogi társadalomnak” – tette hozzá.

A DK semmilyen „castingba nem megy bele” – felelte Kerék-Bárczy Szabolcs arra a kérdésre, hogy sajtóinformációk szerint az ellenzéki párt támogatja Magyar György ügyvéd főpolgármester-jelöltségét. A politikus azt mondta, hogy a tárgyalások zajlanak, ha pedig megszületik egy „összpárti döntés”, akkor ki fognak állni a nyilvánosság elé.

Az Együtt-PM társelnökei szerint a választási eljárás rendszere továbbra is csak a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja.

Az Együtt-PM két társelnöke, Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor az MTI-hez eljuttatott reagálásában üdvözölte az Ab utóbbi döntését, ugyanakkor közölték: a szövetség fenntartja azt az álláspontját, hogy a kettős többségi döntés rendszere alkotmányellenes.

 Mint írták: az önkormányzati választást szabályozó törvény továbbra is csorbítja a budapestiek népképviseletét, sérti az egyenlő választójogot, és "kizárólag a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja".

Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor jelezte, lesznek olyan budapestiek, akiknek a szavazata ötször annyit fog érni, mint másoké. Nem elhanyagolható szerintük az a részlet sem, hogy a mostani Ab-döntés "egy nagyon megosztott testületben született, amelyben a Fidesz által pozícióba juttatott tagoknak nyilvánvalóan anyapártjuk felé hajlott a kezük". "Az, hogy még a fideszes többségű Ab is talált benne kivetnivalót, bizonyíték arra, mennyire rossz ez a törvény" - írták közleményükben az Együtt-PM társelnökei.

Az LMP szerint az lett volna a legjobb, ha az Alkotmánybíróság (Ab) teljes egészében megsemmisíti a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályairól szóló törvényt.

Az ellenzéki párt szerint az AB hétfői döntése nem kezeli a választójog közvetlenségének és egyenlőségének alaptörvényi sérelmét. Az LMP úgy véli: a szoros, 8:7-es döntési arány is azt mutatja, hogy a kérdést nem sikerült megnyugtató módon rendezni. Az önkormányzati választásokat így egy, az egyeztetéseket nélkülöző valamint a választási jogszabályokat pártpolitikai beavatkozással megváltoztató, a nemzetközi sztenderdekkel ellentétes törvény alapján fogják lebonyolítani. A töredékszavazatok megsemmisítéséről szóló döntés önmagában, a további rendelkezések megsemmisítése nélkül nem arányosabb, hanem még egyenlőtlenebb, a korábbinál rosszabb helyzetet teremt.

A Jobbik nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) önkormányzati választásokra vonatkozó döntésével, de tiszteletben tartja azt.