Koalíciós feszültség alakult ki, miután Románia az RMDSZ-szel szemben lépett be a Minority SafePack nevű, kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésről szóló luxemburgi perbe. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ugyanakkor azt mondta: hibázott a román külügyminiszter abban is, hogy belekeverte Magyarországot az ügybe, hiszen egyetlen magyar állampolgár sincs a polgári kezdeményezésben. Vincze Lórántot, a szövetség külügyi titkárát Márványi Péter faggatta az esetleges következményekről.

- Ha Románia ezen a döntésen nem változtat, akkor az RMDSZ valóban kilép a koalícióból?

- Az RMDSZ nagyon nehéz helyzetbe került, és Kelemen Hunor szövetségi elnök személyesen, hiszen ő maga a kezdeményező bizottság egyik tagja, amely ezt a kisebbségi Európai Polgári Kezdeményezést elindította. Tehát egy időben lenne ő alperes és felperes, amennyiben kezdeményező bizottsági tag is, illetve a román kormány tagja is. Az, hogy Románia egy európai szintű kisebbségi szabályozás ellen folytatott perbe beszáll, ellentétes az RMDSZ politikai hitvallásával és törekvéseivel, hiszen mi azt szeretnénk, hogy úgy ahogy Romániában sikerült a kisebbségi jogokat, az egyéni jogokat megszerezni, azokat a biztosítékát kellene európai szinten megteremteni. És erre irányul a közös kezdeményezés is az európai kisebbségekkel.

- Van bármi komoly realitása annak, hogy Románia visszakozik, vagy a külügyminiszter legalábbis visszakozik? Ha jól értem Kelemen Hunor Corlatean külügyminiszter partizánakciójaként értékeli a dolgot?

- Igen, hiszen nem történt egyeztetés a koalícióban ennek a  döntésnek a meghozatala előtt, tehát Kelemen Hunor szövetségi elnök mindenekelőtt a miniszterelnöktől vár választ erre a kérdésre, és következő napok fogják eldönteni, hogy sikerül- találni egy olyan megoldást, amely visszavonja Románia keresetét az európai bíróságon, és ezáltal az RMDSZ bennmarad a kormánykoalícióban. De ez nyilván Corlateannak hatalmas presztízsveszteség lenne, különösen miután ő nyilatkozott is, hogy nem szabad az EU kezébe adni ennek az egész kérdéskörnek a megoldását.

Sajnos ez egy bemerevedett román álláspont, a nemzetállami relfexeket idézi, ezzel kapcsolatban az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) is megfogalmazott ma egy állásfoglalást, amelyben éppen erre mutat rá, hogy a 20. századik elejét idéző reflexek, amelyek érvesében használ a román külügyminiszter, miközben európai szinten számos jó megoldás született a kisebbségvédelemben, Dél-Tirol, Finnország, Dánia, Németország, nagyon sok példát lehetne felhozni. Látni kell azt is, hogy Franciaországba is most már másként kezelik a regionális nyelvek helyzetét, mint korábban, ratifikálni akarják a chartát, tehát azért van elmozdulás Európában. Ehhez képest Románia jottányit sem változtat egy 100 évvel ezelőtti megközelítéshez képest, ami nem vet jó fényt az országra.

- Most már ez úgy tűnik, hogy nem egyszerűen a választási kampánynak egy népszerű mozzanata lenne, hanem valami alapvető román hozzáállásnak a megnyilvánulása, ami nehezebbé teszi a dolgot.

- Sajnos, ha ez a valóság része, ha egy ilyen bemerevedett álláspont, amiből nem lehet elmozdulni egy fél lépést sem,a z valóban azt mutatja, hogy a kisebbségi kérdésben nehéz elképzelni azt, hogy bármiféle előrelépés következhet be a közeljövőben. És ilyen módon az RMDSZ válaszlépés előtt áll, hiszen nem állhat perben önmagával az RMDSZ, amikor európai szinte egy kisebbségi együttműködést és szabályozást sürget, és közben egy olyan kormánynak a tagja, amely ezt mereven elutasítja, és  ezért hajlandó perre is menni. Biztos vannak még országok, amelyek nem feltétlenül várnának egy európai kisebbségi keretszabályozást, nem szívesen támogatnák, de azét nem megy mindenki perre. Mint ahogy azok sem, amelyek támogatják, nem siettek perre menni, hiszen ez most már a jogászok munkája megtalálni a módozatát annak, hogy befér-e az európai keretekbe egy ilyen intézkedéssorozatnak a meghozatala, amit mi kértünk, vagy nem.

- De akkor ez annyit jelent, hogy nem Corlateannak a partizánakciója, hanem egy átfogó, a kisebbségi törekvések elleni fellépésnek a része.

- Mondjuk azt, hogy ezt a döntést a külügyminisztérium hozta meg, nem volt döntés erről a román kormányban, nem volt konzultáció a koalíciós partnerre, az RMDSZ-szel, tehát ilyen módon nevezhetjük egy elszigetelt esetnek, és akár egy szerencsétlen döntésnek, amelyet menet közben még lehet korrigálni. De ez napok kérdése, hogy sikerül-e megtalálni egy áthidaló megoldást.

Victor Ponta miniszterelnök bízik abban, hogy az RMDSZ nem lép ki a kormányból, ugyanakkor leszögezte, hogy a román állam politikája nem lehet alku tárgya. A román kormányfő a B1 hírtelevízió hétfő esti műsorában azt mondta: kész bármilyen megoldásra, hogy folytassa az RMDSZ-szel való "korrekt együttműködést". Ugyanakkor rámutatott: míg egy koalícióban bármi alku tárgya lehet, amikor a román állam politikájáról van szó, nincs helye alkudozásnak. Ezzel Titus Corlățean külügyminiszter érvelését vette át, aki szerint kizárt, hogy Románia visszalépjen egy olyan kérdésben, amely az állam politikájának része. A külügyminiszter korábban leszögezte: Románia meg akarja előzni, hogy a kisebbségi kérdés uniós hatáskörbe kerüljön, és ez egy olyan állami politika, amelyet nem írhatnak felül a koalíciós szerződések.

Ponta megjegyezte: nem örül annak, hogy kormánya két minisztere a nyilvánosság előtt vitatkozik egymással, de szerdán találkozik velük és megpróbálja elsimítani a vitát. Elismerte, nem kell attól tartania, hogy az RMDSZ esetleges távozása a kormány bukásához vezetne, mert a kormányoldalnak a magyar törvényhozók nélkül is többsége van a parlamentben, ugyanakkor leszögezte: nem kívánja az RMDSZ távozását. Mint mondta, továbbra is hisz abban, hogy a magyar közösség képviseletét közel kell tartani a döntéshozatalhoz, mert kizárásuk szerinte csak a közösségen belüli radikálisokat és szélsőségeseket erősítené.