„Változatlanul fenntartom, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtünk el, és még minimális kételyeim sincsenek, hogy a Mikó kollégium épülete ne lett volna (és nem lenne) az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona” – állítja Markó Attila. A börtönbüntetéssel fenyegetett államtitkárral Márványi Péter beszélgetett a másodfokú per tárgyalása előtt két héttel.

- Mire számít, mi lesz  a következő tárgyaláson? Októberben lesz, ugye?

- 5-én kezdődik, most egyelőre úgy néz ki, hogy halasztással indulunk, hiszen mi magunk kérünk halasztást, ügyvéd alkalmazása céljából. Jól is jön egy kicsit az ilyen időhúzás, mert mi nagyon erősen készülünk bizonyítékokkal, komoly dokumentációval ebben a feljebbviteli fokozatosan, az utolsó fázisként most már nem tudunk semmit sem a véletlenre bízni.

- Talán a románok számára sem feltétlenül cél, hogy ez a per hullámoztassa a közvéleményt a választások előtt. Vagy ellenkezőleg, éppenséggel nekik érdekük, hogy a kampány része legyen?

- Én úgy látom, hogy a román közvéleményt nem is érdekli olyan nagyon ez az ügy. Az a tény, hogy – szerintem utasításra – a román központi média elhallgatta szeptember elsejét, és az egész történetet, arra utal, hogy a román média és az egész közvélemény bagatellizálni kívánja ezt az egészet, és úgy akarja feltüntetni, hogy ez csak nekünk fontos, és ez a mi játszmánk, ennek semmi köze az igazságszolgáltatáshoz, az igazságügynek a függetlenségéhez, ezt sugallja a román közvélemény. Ezt nekünk is meg kellene még piszkálni. Olyan értelemben, hogy az a román közvéleményformáló réteg, amelyik érzi a jogosságát ennek a problémának, igenis szólaljon meg, próbáljon meg a médiában hangot adni annak a ténynek, hogy itt egy igazságtalanság történt. Voltak erre már próbálkozások, voltak a civil szférából származó olyan értelmiségiek, akik ezt fel is vállalták.

- Na de ha igazán nagy téma lesz a per a Mikó kollégiumról, akkor az annyit jelent, hogy a magyar ügy, a kisebbségi ügy is kampánytéma lesz, nem?

- A Mikó ügytől függetlenül is elkerülhetetlen, hogy a magyar kérdés ne legyen téma. A román politikai porondon a nyári államelnökös játék után véleményem szerint már annyira fel van piszkálva a román szavazókedv, hogy ehhez már csak egy ilyen típusú téma tudna egy plusz lökést adni. Úgyhogy szerintem a magyar kártya mindenképpen ki lesz játszva. Ezen kívül pedig persze, hogy ezt az ügyet etnikai síkra akarják terelni, nekik nem érdekük azt beismerni, hogy a román igazságügy ennyire rosszul működik.

- Az, hogy a románoknak érdekük a magyar kártya kijátszása annyit jelent, hogy azért mégiscsak lesz valami tárgyalás a kampányidőszakban? Lesz valami fordulat vagy fejlemény Mikó-ügyben még a választások előtt?

- Nem tudom azt kizárni, hogy legyen egy fordulat a per során bár a valószínűsége elég kicsi, hiszen minden bizonnyal nem egy 1-2 tárgyalásos menet ez, hiszen nagyon sok dokumentum gyűlt még össze, és idő kell hozzá, hogy feldolgozza a bíróság is, és maga a mi védelmünk is. De lehetnek olyan mozzanatok a per során, amelyek utalhatnak majd a végeredményre, és ez nyilván, hogy befolyásolni tudja a közhangulatunkat, és igazából a saját közösségem hangulatára gondolok, és ez is az érdekem nekem, hogy az a magyar közösség, amelyik ott volt Sepsiszentgyörgyön, az érezze, hogy csak valami történik. Most itt van egy másik kérdés, a Batthyaneum döntés. Az emberjogi bíróság tulajdonjogi kérdésben Romániával szemben következetesen a tulajdonos javára szokott dönteni. Ez azt jelenti, hogy nekünk ad jelentős bizalmat arra, hogy amennyiben minden kötél szakad, ott csak megkapjuk az igazunkat. Viszont nekem az a fő problémám ezzel a történettel, hogy mi a fenének kell nekem mindig arra várnom, hogy Strassbourg mondja meg az igazat, mikor van egy saját hazai bíróságunk? Tehát ez a nagy probléma, és  ezt kellene a román rendszer egésze felismerje: nem potyára van Strassbourgban 7000 ingatlanper, hanem azért, mert ebben az ügyben a román bíróságok nem voltak képesek egy koherens, következetesen, a tulajdonos javára szóló és törvényeknek megfelelő gyakorlatot biztosítani.

- Mi van azzal az eljárással, ami éppen a szeptember elsejei demonstráció szónokai ellen indulhat?

- Nem tudok róla, hogy indulhat egy ilyen eljárás. Annyit tudok, ami egyértelmű volt, és ami meg is történt, hogy a miniszterelnök felhívására a Legfőbb Bírói Tanács kiadta a jogbiztonságot felügyelő testületének, hogy milyen mértékben volt befolyásoló tényező ez az esemény.

- A perre magára?

- A perre szerintem nem lesz befolyással. Pontosabban nem kéne, hogy legyen.

- Na de ezt vizsgálták, nem?

- Nem. Azt vizsgálták, hogy a szónokok Szentgyörgyön befolyásolták-e a bíróságot általában. Nyomást gyakorol-e a szónoklatával az RMDSZ a bíróságra általában. És erre azt mondták, hogy: igen, nyomást gyakorol. Tehát volt ennek egy végeredménye, a LBT jegyzőkönyvvel zárta le ezt az ügyet azzal, hogy igen, a felszólalók különböző kijelentéseivel befolyásolható helyzetbe hozták a bíróságot.

- Na de akkor ennek mi lesz a következménye? Netán a vádlottak padjára kerülhetnek a szónokok is?

- Ha az ügyészségen ennek a bírói tanácsi jegyzőkönyvnek az értelmében úgy gondolják, hogy nyomozást akarnak indítani, akkor megtehetik, persze. Tehát elvileg nem lehet kizárni azt, hogy a román ügyészség elkezdjen vizsgálódni a szónokok ellen, pont azért, mert a bírói tanács azt mondta, amit mondott.

- És akkor ennek mik lehetnek a következményei? Hogyan hat például a romániai közvéleményre, a romániai magyarság állapotára, hangulatára egy ilyen eljárás dolog?

- Ha ez a történet elkezd gyűrűzni, és mondjuk például a váradi pénzügyi palota is elkezd inogni és lesz ott is egy rossz döntés, akkor szerintem a romániai magyar közösség egyrészt összezár, mert érzi, hogy fenyegetés alatt áll. A már megvalósult nagy egység megerősödik, és kialakulhat egy olyan forradalmi, vásárhelyi hangulat, amilyen 1990-ben volt. Nem tudom kizárni azt sem, ha tovább játszadoznak a magyarság jogaival, tűrőképességével, akkor ez előbb-utóbb vissza fog ütni. Nem szeretnénk nyilván.

- Hogyha valami ilyesmi történne, az viszont nem elhanyagolható hátszele lenne az RMDSZ-nek a kampányban.

- Én nem szeretném, ha ilyen jogtiprásokat politikai hátszélként látnánk. Az nyilvánvaló, hogy a Mikó-ügy és az egész történet adott egy politikai löketet is a közéletnek, de nem erről kéne szóljon, és az RMDSZ kerülte is azt, hogy felhasználja a Mikó ügyet politikai kampányra. Az én jelölésem például a szentgyörgyiek felajánlása volt, nem az RMDSZ-nek egy ilyen irányú politikai kártyája. Én úgy látom, hogy az RMDSZ akkor játszik korrektül, hogyha nem használja politikai hátszélként az ilyen dolgokat. Hogy önmagától ezt megteszi az esemény, az egy más kérdés, de kihasználni, visszaélni ezzel a helyzettel, ezt a szövetség nem teszi és nem is fogja tenni szerintem.

- Ez lett volna a következő kérdésem, hogy végül is is a Mikó ügy és a jelölés azért erősen összefügg.

- Összefügg, mert Sepsiszentgyörgynek most már szimbolikájává lett ez a kérdés, tehát ott most már mindenki arról beszél, hogy veszélyben a Mikó, és egy ilyen helyszínen egy olyan személy, aki a Mikó visszaadásában szerepet játszott, minden bizonnyal mozgósító erő tud lenni. Ebből a szempontból ez a ráció, és a szentgyörgyi közösség szerintem el is várja azt, hogy egy ilyen játszma élére álljak adott esetben.