A román elemző semmifajta reális megújulási stratégiát nem lát a PSD-ben. Azt mondja, egyenesen sokkoló, hogy korrupcióellenességről beszélnek, sőt, most készítik a párt új statútumát, amely által azt szeretnék elérni, hogy azok, akik ellen büntetőeljárás folyik, azoknak függesszék fel pártfunkcióit és tagságát, ameddig tart a vizsgálat. Ez most már a 24. óra, amikor tehetnek ez ügyben valamit. De Costi Rogozanu nem hisz abban, hogy sikerülni fog hatékonyan tenni ellene a pártban. A korrupció Romániában pártsemleges, és nagyon erős - mondja. Ez világosan kiderül a Microsoft, EADS, stb ügyekben. A PSD-nek is megvannak a maga korrupt emberei, többen is, mint amennyi korrupt ember más pártban van, de lévén a legnagyobb párt, ezen nincs mit csodálkozni. A nagy számok törvényei alapján, ez természetes is – mondja.

További kérdésemre azzal kapcsolatban, hogy ki fogja levezetni ezt a megújulást, mennyire lesz mélyreható, ha a korrupció a párt minden rétegében megjelent, azt mondja ez nagyon jó kérdés. Majd levezette, hogy kétfajta reform is elindult a PSD-ben. Az egyik retorikai, kirakatpolitika, amelyet minden párt alkalmaz. De a PSD-nek még van egy problémája európai szinten: az európai szociáldemokrácia az elmúlt 10-20 évben erősen jobbra tolódott. Vannak olyan szociáldemokrata pártok, és ezek vannak többségben Európában, amelyek erős megszorító politikát folytatnak, ahogy fogalmazott: „nagyon barátságosak a trojkával, az IMF-el, az Európai Központi Bankkal, és az Európai Bizottsággal”, és rendkívül lecsökkent a lehetőségük, hogy olyan tárgyalásokat folytassanak, illetve olyan eredményekre jussanak, hogy a szociálpolitikájuk ne csorbuljon.

Rogozanu szerint a PSD a szociális kiadások rovására kötött megállapodásokat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, most viszont a választások után arra kényszerül, hogy a beruházások rovására hozzon szociális intézkedéseket. Mint mondja, ha Ponta és a PSD vezetői reformot akarnak, akkor meg kellene, hogy értsék a mély „földrengést” is, amely megrázta a pártot és a választóit, vagyis, hogy ők most már nagyon kis mértékben képviselik választópolgáraikat, de a politikusaik nincsenek ennek tudatában. Costi Rogozanu azt mondja, a PSD vezetői azt hiszik, hogy imidzsjavítással, kommunikációval, a tévében szerepléssel meg lehet ezt oldani. De a probléma Romániában, és sajnos nem csak itt, hanem egész Európában az, hogy a kampányban a szociáldemokrata politikusok, a pártok nem beszélnek hétköznapi ügyekről: a rezsiszámlákról, a banki törlesztőrészletekről, stb. Márpedig egy szociáldemokrata pártnak egész nap ezekről kellene beszélnie.

Arra a kérdésemre, hogyan zajlana ez a megújulás a pártok belül, és kinek a javára fog ez eldőlni, az elemző azt mondja, itt a „baronok” lesznek a kulcsemberek, a megyei tanácselnökök, polgármesterek, olyan PSD-sek, akik ellen bizonyos ügyekben (dossziékban) vizsgálat folyik, és azzal gyanúsítják őket, hogy túl sokat loptak. Azonban – mint mondja – neki az az érzése, hogy a baronok kérdése nagyon fel van fújva a médiában. Szerinte az egyáltalán nem igaz, hogy a vidékiek többen lopnának. A megyék nagyon sokat veszítettek erejükből az utóbbi 2-3 évben, úgyhogy egy olyan PSD-beli reform, amely megerősítené ismét a helyi embereket, kevésbé valószínű. Érdekes trendet vetít előre az elemző, azt, hogy csökkenni fog a politikai-üzleti ereje a baronoknak, és ezek többnyire amolyan „bizalmas köztisztviselői” funkcióban lesznek vidéken.

Vajon van-e Pontának riválisa, illetve a vezetőségnek van-e alternatívája a pártban? Az elemző szerint az egyetlen létező riválist rövid úton kilőtte Ponta, Mircea Geoana egykori külügyminiszterről, PSDS-elnökről, köztársasági elnökjelöltről van szó. Ponta okosan a többi kirávlist is eltávolította maga mellől: Dan Sovát például, aki szintén aspirált a pártelnöki posztra abban az esetben, ha Pontát államelnök lesz. De a dolgok Iohannis győzelmével összekavarodtak: Ponta nem lett elnök, a kulcsfigurák egyik napról a másikra riválisok lehetnek, ezért kellett kilőni őket. Külön említette Rogozanu Liviu Dragnea volt miniszterelnök-helyettesst: "az új kormányban ő sehol sincs". 

Az elemző azonban figyelmeztet arra, hogy öt éve is úgy tűnt, nincs riválisa Mircea Geoana volt külügyminiszternek, mégis találtak hirtelenjében valakit, magát Victor Pontát: pár nap alatt építették fel, és nyert is a pártelnöükségért folytatott küzdelemben. Most úgy tűnik, hogy elég nehéz egy olyan figurát találni, aki kihívója lehet, de a PSD olyan párt, ahol semmi sem lehetetlen.

A PSD-nek megvannak persze a maga ügyei, amelyekről órákat lehetne beszélni, de egy dolog biztos: most létezik egyfajta  PSD-utálat, mert sokan azt mondják, hogy a szociáldemokrata párt a kommunizmus képviselője, továbbálmodója, hiába nőtt fel, és került hatalomra ott is már egy teljesen új generáció. Ugyanakkor a PSD egy sokkal nyitottabb párt, mint a többi, így a csontvázak is hamarabb kerülnek elő a szekrényből. Iohannisról ritkábban kerül elő az, hogy korrupt emberekkel ebédel, bár mind a Liberális Pártnak, mind a Demokrata Liberális Pártnak megvannak a maga ügyei. 

Milyen tervei vannak a PNL-nek arra, hogy megbuktassa a Ponta-kormányt és többsége legyen a parlamentben? Az elemző szerint ezt az ellenzék nem sieti el. „Ők is elfáradtak szegények, a politikus is ember” – mondja Rogozanu. A PNL úgy gondolja, és valószínűleg helyesen: hagyjuk, hogy a PSD forrja ki magát, őröljenek a saját malmaikban, és csak utána támadunk. Az ellenzék egyelőre nem tehet mást, a kivárásra játszik. Vannak még „szabad kapacitások”, ha az ellenzék akarná, át tudná venni a hatalmat, de akkor nagyon sokat veszítene népszerűségéből, mert olyan emberekkel kellene, hogy lepaktáljon, akiket két hete még élesen bírált. Az előrehozott választások felvetéséről Rogozanuderűsen azt mondta: Romániában még egyetlen kormány sem töltötte ki a mandátumát, de most mindenki elégedett, az ellenzék is: megnyerték az elnökválasztást, jól érzik magukat a parlamentben, és nyugodtan megvárhatják a 2016-os választást, hadd dolgozzon most egy kicsit más.

Az RMDSZ-ről szólva, az elemző elismeri, hogy érdekes, talán soha nem tapasztalt helyzetbe került az RMDSZ. Kormányra lépett a PSD-vel annak ellenére, hogy a választói nem szeretik a PSD-t, és inkább jobboldaliak, most is Iohannisra szavaztak. Az RMDSZ-nek is vannak tehát legitimitási problémái, de még egyelőre ez az a politikai alakulat, amelyik tényleg azoknak az érdekeit védi, akik a parlamentbe küldik őket.