XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR - NYÍLT LEVÉL A PSZÁF-NAK

XIV. KERÜLETI HÍRHATÁR
   
 2019.11.20.
 Szerda
Ma Jolán napja van.
Holnap Olivér napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2011. 08. 24. 10:33     


NYÍLT LEVÉL A PSZÁF-NAK
Nyílt levelet írt a PSZÁF elnökének Kovács László, a Banki Károsultak Irodájának vezetője. A szakember a többi között azt sérelmezi, hogy nincs kockázat-megosztás az ügyfél és a bank között, és a bank szinte korlátlanul megszabhatja a szerződési feltételeket. Kovács László azt kéri a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökétől, kezdeményezzen vizsgálatot, hogy ez jogszerű-e, így megspórolván azon sok ezer embert pénzét és munkáját, akik bírósághoz akarnak fordulni.

Nyílt levelet írt a PSZÁF elnökének Kovács László, a Banki Károsultak Irodájának vezetője.

A szakember a többi között azt sérelmezi, hogy nincs kockázat-megosztás az ügyfél és a bank között, és a bank szinte korlátlanul megszabhatja a szerződési feltételeket. Kovács László azt kéri a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökétől, kezdeményezzen vizsgálatot, hogy ez jogszerű-e, így megspórolván azon sokezer embert pénzét és munkáját, akik bírósághoz akarnak fordulni.

 

Tisztelt Szász Károly elnök úr!

A nyílt levél formát azért választottam, hogy biztosan megkapja kérésemet, bízva a sajtó hatékony közbenjárásában, hiszen előző beadványomra nem válaszolt; mely arról szólt, hogy alaposabban vizsgálják meg a pénzintézetek ügyfélkezelési gyakorlatát, mert az sok kívánnivalót hagy maga után. Sajnos általánossá vált, hogy a pénzintézetek nem tesznek eleget a törvényi előírásoknak, nem válaszolnak az ügyfelek beadványaira, vagy csak igen nagy késéssel. Bizonyára nem kapta meg levelemet, hiszen már az idejét sem tudom mikor küldtem el, talán február körül. Valamelyik beosztottja írhatott volna legalább egy jelképes választ. Természetesen ebből nem kívánok messzire menő következtetéseket levonni. Egy ennél fontosabb ügyben szeretném véleményét kérni, illetve egy meglévő jelentős problémára a figyelemét felhívni. Bizonyára értesült arról, hogy több civil szervezet és ügyvéd pertársaságokat alapítanak, illetve peres eljárásokat fognak kezdeményezni a pénzintézetek ellen. Ezek a csoportok alapjaiban kívánják megkérdőjelezni a magyar banki hitelezési gyakorlatot, és a banki termékek törvényességét, és etikai alapjait.

Az Ön szervezete rendeltetése szerint a legfőbb őre és felügyeleti szerve a Magyarországon megtalálható pénzintézeteknek. A magyarországi hitelezés gyakorlatának megkérdőjelezése a válság kirobbanása óta folyik. Nincs tudomásom arról, hogy a PSZÁF kellő mélységű állásfoglalást fogalmazott volna meg ezzel a témával kapcsolatban. Csak a Bankszövetség vezető tanácsadója nyilatkozott ez ügyben, mely szerint „minden a legnagyobb rendben van”. Természetesen a Bankszövetség véleménye elfogultsága miatt nem mérvadó. Sokkal helyénvalóbbnak tartanám, ha maga a PSZÁF hivatalból vizsgálná meg azokat a jogi anomáliákat, amelyek bizonytalanná teszik akár az érdekvédőket, akár az ügyfelek nagy tömegét, akik sorban állnak azért, hogy csatlakozhassanak ezekhez a pertársaságokhoz. Egy jogállamban ilyen mértékű jogi bizonytalanság véleményünk szerint nem állhatna fenn. Ez a tendencia kezd általánossá válni a bajba jutott hitelesek körében. Szomorúan látom, hogy nem az állam által biztosított jogbiztonságban bíznak, hanem képesek és kénytelenek belemenni egy bizonytalan kimenetelű jogvitába. Mindenképpen meg kell vizsgálni ennek a jelenségnek a hátterét. Erre megfelelő precedens található a PSZÁF legutóbbi gyakorlatában. Négy pénzügyi szolgáltatónál végzett vizsgálatot, ahol alaposan és kellő körültekintéssel megvizsgálták az Általános Szerződési Feltételeket, és a vizsgálat eredményeként az derült ki, hogy visszaélve gazdasági erőfölényükkel olyan szerződési kitételeket írattak alá az ügyfelekkel, amely a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, törvénynek és a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó előírásainak és szellemiségének nem felelnek meg. A vizsgálat nagyon helyesen megállapította, hogy ezen szerződések törvénysértőek, és azok egyes kitételei érvénytelenek. Az érdekvédelmi szervezetek véleménye szerint (anélkül, hogy nevükben beszélnék, de véleményüket ismerve) nem csak a pénzügyi szolgáltatók, hanem a pénzintézetek, bankok és takarékszövetkezetek szerződési gyakorlatában ugyanezen hibák nagy része szintén megtalálható. Sajnos az az érzésünk alakult ki, hogy a PSZÁF nem kíván belemenni részleteiben a bankok vizsgálatába. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a bankok termékeit a termékek bevezetése időszakában a PSZÁF már egyszer megvizsgálta, és rendben levőnek találta, sőt az időközben tartott ellenőrzések sem tártak fel hiányosságokat. Természetesen ezek a vizsgálatok még zömében a hitelválság előtt kerültek lebonyolításra és abban az időszakban még nem, vagy nem olyan tömegben kerültek felszínre ezek a sokak által bírált jogi problémák. Mielőtt a tömegessé váló perek elindulnának, szükséges lenne elvégezni a banki termékek újbóli felülvizsgálatát és normakontrollját. Javasoljuk, hogy az alábbi szempontokat vegyék figyelembe:

A devizahitelek mennyire devizahitelek? Mit jelent az, hogy például egy hitel CHF-ben van nyilvántartva? Ezek után ez most HUF- vagy CHF- alapú hitel?

A kamatozásnak mihez kellene alkalmazkodnia? A Svájci Nemzeti Bank alapkamatához, a Magyar Nemzeti Bank alapkamatához, vagy a mindenkori pénzpiaci mozgásokhoz?

Ezekre a szempontokra mennyire tértek ki az ügyfelek tájékoztatásakor a pénzintézetek? A szerződések megkötésekor, a banki alkalmazott mennyire volt tisztában ezekkel a kérdésekkel - vélhetően semennyire. Halvány fogalma sem volt arról, hogy milyen szerződést ajánlott ki az ügyfél részére. Sőt, valószínűleg még a fiókvezető sem volt tisztában ezekkel a feltétel-rendszerekkel. A „vak vezet világtalant” tipikus esete. A tájékoztatás csak a hitel kondícióira vonatkozott. A megkötött szerződések ezek után mennyire voltak etikusak, illetve megfeleltek-e a banki tájékoztatási kötelezettség kritériumainak? (Még nem találkoztam egyetlen olyan Közjegyzői Szerződéssel, Banki Általános Szerződési Feltételekkel, Üzletszabályzattal, Kockázatfeltáró nyilatkozattal, amely legalább a legalapvetőbb tényeket és ismereteket közölte volna.) Ezek után nyilván meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél minden tudás birtokában, megalapozottan tudott-e dönteni. Mennyire jogos az a bankok által képviselt álláspont: „Az ügyfelek aláírták a szerződést, ezért viseljék annak minden következményét”? Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezek a szerződések nem két, egyenrangú fél között jöttek létre. Ha ez így történt, akkor ezek a szerződések véleményem szerint semmisek.

Meg kell vizsgálni a bankok Általános Szerződései Feltételeit is, a kondíciókkal kapcsolatban a kezelési költség vonatkozásában. A kezelési költség jóval nagyobb arányban veszi ki részét a törlesztő részletben, mint azt indokolt. A késedelmi kamatok nagysága mitől függ? Hogyan lehet magasabb, mint maga az egész hiteltörlesztés? Mi az etikus késedelmi kamat? Ennek mennyire kell, vagy szabad lennie büntető jellegűnek? Mennyire etikus, hogy a késedelmi kamat miatt a tartozások gyakorlatilag másfél év alatt megduplázódnak? Miért nem láthatóak át a bankok költségei? Mi az oka, hogy az egyik bank beleépíti a költségeket a tőkébe vagy a kamatba? Talán az, hogy ne lehessen látni a hitelköltségek valódi összetételét? (Meg kívánom jegyezni, hogy a horribilis késedelmi kamatok vezettek ahhoz, hogy a hitelek drasztikus gyorsasággal felemésztették a fedezet értékét. Ezzel jókora plusz tartozások is felhalmozódtak, amelyeket az ügyfelek életük végéig fizethetnek, sőt néha még az örököseik is. Valóban csak arról van szó, hogy az ügyfél aláírta a hitelszerződést, ezért aztán viselje annak minden következményét?)

Miért nincsenek kialakult és jóváhagyott banki normatívák, amelyek megszabják a követelések behajtásának menetét? Van-e tudomása arról, hogy a bankok saját üzleti érdekeik és szempontjaik alapján hajtják be ezeket a tartozásokat az ügyfelektől? Ha kicsi a hitel, a bank akár egy-két évig is elhúzza a behajtási eljárását, amíg a tartozás el nem éri az ingatlan értékét. Más esetben viszont akár egy-két hónapos nem fizetés után is azonnal érvényesíti követeléseit. Miért nincs egységes szabályozása ennek a témának, amelytől nyilván el lehetne térni, de csak az ügyfél beleegyezésével, közös nyilatkozat alapján? Ez egy olyan joghézagnak tűnik, amellyel rendkívül könnyű visszaélni és az esetek nagy százalékában ez meg is történik.

Meg kellene vizsgálni, hogy a szerződések megkötése időpontjában mit jelentett a hitelbiztosítéki- vagy a menekülési érték? Ez logikusan nem azt jelentette-e (legalábbis az ügyfelek szempontjából), hogy a hitelért ekkora összegben felelnek? Ha nem így van, a bank nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének; illetve a bank kockázata kell, hogy legyen, hogy milyen gyorsan és mennyiért tudja értékesíteni a fedezetet.

3

 

Az ügyfelek nincsenek tisztában a banki követelések behajtásával kapcsolatos szabályokkal. Nyilván a pénzintézetek feltételezték, hogy az ügyfelek töviről-hegyire ismerik a Végrehajtási törvényt, illetve a pénzintézetek adósságbehajtási gyakorlatát annak minden jogkövetkezményével együtt. Jogos a kérdés, nem kellett volna egy másik kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláíratni az ügyféllel ezzel a témával kapcsolatban; figyelmeztetve, hogy minden ingó és ingatlan vagyonát elveszítheti, sőt örök életére a bank adósrabszolgája marad, az összes adóstárssal és kezessel együtt. Egy A/4-es lapot talán megért volna Nyilván ennek is meg van az oka, hogy elmaradt, hiszen a bankok „vérre menő” hitelezési hajszájában ez rosszul adta volna ki magát.

Megvizsgálták-e azokat a szempontokat, hogy a külföldi bankok hitelezési szabályai mennyiben térnek el a bank anyaországi hitelezési gyakorlatától?

Meg kell vizsgálni, hogy a magyarországi hitelszerződések mennyire kompatibilisek az uniós hitelezési szabályokkal.

 

Véleményem szerint a magyarországi hitelszerződésekre az alábbiak jellemzőek:

Nem átláthatóak és nehezen értelmezhetőek

Nem biztosít lehetőséget a tájékoztatásra és a tájékozódásra. A bankok a részleteket banki titokként kezelik. Magukban hordozzák bedőlés esetén a kívántnál jóval nagyobb mértékű eladósodást, melynek mértéke semmilyen szinten nincs szabályozva és gyakorlatilag a végrehajtás elhúzódása esetén végtelen nagyságrendet is elérhet.

Nincs kockázat-megosztás az ügyfél és a bank között. A bank szinte korlátlanul megszabhatja a szerződési feltételeket.

 

A fenti hiányosságok miatt egy hitelszerződés korrektnek és törvényesnek nem mondható.

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

Még tovább sorolhatnám azokat az érveket, amelyek alátámasztják azt a feltételezést, hogy a magyarországi hitelezési gyakorlat vadkapitalista szemléletű és egyáltalán nem ügyfélbarát. Nyilván tudomásul vesszük azt a tényt, hogy a hiteleket vissza kell fizetni, még akkor is, ha az ügyfelek sok estben meggondolatlanul „csábultak el” a rengeteg, reggeltől-estig folyó reklám hatására; de nem mindegy, hogy ezek a szerződések mennyire felelnek meg az elvárható jogi és etikai feltételeknek.

Kérem, hogy az Ön által vezetett szervezet a lehető leghamarabb kezdje meg vizsgálatait és alakítsa ki álláspontját a több százezer bajba jutott vagy nehéz helyzetbe került adós érdekében.

 

Révfülöp, 2011. augusztus 23.

 

Köszönettel és tisztelettel:

Kovács László

ügyvezető

Aranykártya Kft. kereteiben működő

Banki és Végrehajtási Károsultak

Információs Irodája


További hírek

  Minden rendben, Orbán megtalálta Aczél elvtárs politikai végrendeletét
2019. 11. 16. 10:49 hirhatar.hu
  „Nettó árulás” – kirakják az MSZP-ből a budafoki kollaboránsokat
2019. 11. 16. 10:49 hirhatar.hu
  Puskás stadionavató: minden és mindenki a papírforma szerint égett le
2019. 11. 16. 10:49 hirhatar.hu
  Zuglóra több mint félévszázada nem látott próbatétel vár pénteken
2019. 11. 13. 11:01 hirhatar.hu
  Nem a DK-s képviselők strasbourgi nemjére
2019. 11. 13. 11:01 hirhatar.hu
  Már Borkai utódját tolja a Fidesz Győrött
2019. 11. 12. 16:35 hirhatar.hu
  DK-tag lett Kálmán Olga – s rögvest a párt által delegált fővárosi alpolgármester munkatársa lett
2019. 11. 10. 16:37 hirhatar.hu
  Pokorni 2.0: Nyilasbűnökkel vádolt nagyapja nevét lekapartatná a turulemlékműről a hegyvidéki polgármester
2019. 11. 10. 10:54 hirhatar.hu
  Kihallgatják a Ripost és az Origo főszerkesztőit a Donáth Annát támadó leszbikus rágalmazás miatt
2019. 11. 10. 10:54 hirhatar.hu
  Végleg eldőlt – Budapest nem lesz többé Orbán játékszere
2019. 11. 08. 12:58 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport