Fenyegető és kiszámíthatatlan bizonytalanságba sodorja a kormány a munkavállalókat a mostani adóváltozásokkal – ezt állítja az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége. Az érdekképviselet közleményében kiemeli: hamisnak bizonyult a kormánypárt által hangoztatott „senki nem járhat rosszul” szlogen. Véleményük szerint ugyanis a 16 százalékos egykulcsos adó igazságtalan volt, a mostani pluszadó bevezetése pedig aránytalanságokat szül.  Az adószakértő szerint vége az egykulcsnak, ismét progresszív adózás lesz Magyarországon.

Vámosi-Nagy Szabolccsal, az Ernst & Young igazgatójával Bánhidi Emese készített interjút.

- Jól értem, hogy a mostani adóváltozásokkal valójában megszűnt az egykulcsos adó?

- Ha úgy marad, ahogy utoljára tudjuk, mert most ugye három változatát is hallottuk a lehetséges megoldásoknak, és az lesz a helyzet, hogy 2 millió 400 ezer forint éves jövedelemig megszüntetik a szuperbruttót, s kivezetik az adójóváírást, és a 2 millió 424 ezer forint felett  pedig részben vagy egészben megtartják a szuperbruttót, akkor ugyan formálisan egykulcsos marad az adó, de elvonási szintjét tekintve persze nem. Akkor 2.424 ezer forintig terjedő éves jövedelemnél 16 százalékos az elvonás, a fölött – ha mondjuk megfelezik a szuperbruttót - , akkor 18,2 százalékos. Tehát formálisan egykulcs, tartalmilag sávos, progresszív adózás lesz Magyarországon.

- Az adózók hány százaléka jár jól, és hány százaléka jár rosszul körülbelül?

- Ha a minimálbért olyan magasra emelik, ahogy tervezik 92 ezer forintra, akkor pont szinten maradnak nettó jövedelem pozícióban a munkaviszonyos minimálbéresek. Azok, akik nem munkaviszonyban szerzik a jövedelmüket, egyéni, társas vállalkozási főállású tagok, azok jól járnak, mert őket se eddig, se ezután nem érinti az adójóváírás. Viszont a szuperbruttó eltörlése ebben a jövedelemhatárban egy 4,3 százalékos adócsökkentést jelent, igaz, hogy ebből 1 százalékot elvisz az egészségbiztosítási járulék bejelentett emelése. Az a fölötti jövedelemkategóriában pedig főszabályként mindenki jól fog járni, akit nem érintett az adójóváírás, mert ha a szuperbruttót akár csak részben is törlik, ez a tényleges elvonási szintet csökkenti.  Akik rosszabbul járhatnak, azok meg a kormánynyilatkozatok szerint kompenzációban részesülnek, és akkor nem fognak rosszabbul járni.

- Mekkora plusz bevétel ez valójában? Tehát segít-e ez a költségvetésnek?

- Én azt gondolom, hogy ez nem fog plusz bevételt hozni, persze kérdés, hogy milyen mértékben szüntetik meg a szuperbruttót. Azt tudom, hogy az adójóváírásból 486 milliárd forintot vettek igénybe 2010-ben a magánszemélyek. Ez ugye, ha csak úgy simán megszűnne kompenzáció nélkül, akkor értelemszerűen növelné a bevételt. De a szuperbruttó csökkentése, amelynek a második sávhatárban a mértékét nem ismerjük, az viszont adóbevétel-kiesést okoz. Úgyhogy  első ránézésre azt mondom, hogy pénz az ablakban, nem fog ez többletbevételt hozni.

- De akkor mire jó ez az egész?

- Hát arra jó, és ezt önmagában adószakmai szempontból csak támogatni lehet, hogy tisztítja a rendszert. Ma azt mondjuk, hogy 16 százalékos adó van, de voltaképpen 20,3 százalékos elvonást jelent, illetőleg, akik az adójóváírásban érintettek, attól függ, hogy milyen mértékű a jövedelmük, ennél kevesebb. Ez ugye nem egy átlátható és tiszta rendszer. Ha ezeket megszüntetik - az adójóváírást a mai ismereteink szerint egy az egyben megszüntetik, a szuperbruttót mindig elég nehéz elmagyarázni, hogy 100 forintból igazából 127 után fizeted az SZJA-t, annak a kivezetése, amit talán most megkezdenének, az is csak tisztítja és átláthatóbbá teszi a rendszert.

- Korábban már beszéltünk arról, hogy 16 százalék nem is 16 százalék, hanem 20-nál több. Ezt Ön is említette most is.  Akkor most mennyi az egységes, reális adókulcs Magyarországon?

- Most olyan 17-18 százalékos lehet a tényleges elvonási szint, mert egyrészt ma még van az adójóváírás, és van egy elegáns, szép gyermekkedvezmény a személyi jövedelemadó rendszerében január elsejétől. Úgyhogy ekörül mozoghat, de pontos számot mindig az adóév után tudunk csak mondani.

- Mennyire lesz költségesebb az adó beszedése, ahhoz képest, amennyit pluszban hoz?

- Önmagában ez a változás az adóigazgatás költségeit nem növelné. Azonban, ha a kompenzációs rendszert működtetni kell, az pénzbe kerül.  Hiszen, ha a magánszemély benyújtja a beadványát, azt el kell bírálni, a kompenzációt havonta ki kell utalni neki, úgyhogy ennek az államigazgatási költsége, de csak a kompenzációénak, nőni fog. De önmagában, hogy egy adórendszer sávosan progresszív vagy lineárisan arányos, vagy progresszívan arányos, vagy degresszíven arányos, ez önmagában a költségeket nem érinti.