- Kezdjük egy általánosabb, átfogóbb kérdéssel: most van pénz a Városliget projektre vagy nincs? Tarlós István pár hete azt mondta, hogy "a Városliget-projekt megvalósításának üteme kérdésessé vált finanszírozási kérdések miatt."

- Van egy költségvetési alapszám, ténylegesen minimális összeggel, tavaly ez 10 millió volt. Tavaly is legalább ötmilliárdos nagyságrendről, idén 15 milliárdos nagyságrendről döntött már a kormány. Jövőre már nagy valószínűséggel egyébként sokkal komolyabb az összegről, mintegy 40 milliárdos pénzről beszélünk, ez már a törvényben is nevesítetten meg fog jelenni hamarosan. Időről időre fölröppennek ilyen hírek, hogy nincs, nem lesz, kevesebb lesz, de semmi nem utal rá. Tavaly év vége óta mondom, hogy 15 milliárdra lesz szükség, ezt a kormány meg is adta, és teljesen ütemezetten haladunk, semmi nem késlekedik.

- És a fejlesztések?

- Úgy néz ki, hogy jelenleg még a tervezési, pályáztatási szakaszban vagyunk. Az új Nemzeti Galériának most zajlik a nemzetközi pályáztatása, a többi négy múzeumra lezárult. Terveztetjük az országos múzeumi restaurációs és raktározási központot, elkészült a koncepcióterv a Közlekedési Múzeum újjáépítésének, a komáromi Csillagerődben egy Művészeti, Történeti és Hadtörténeti Kultúraközpont épül, ahol a Szépművészeti Múzeum gipszanyagát állítjuk ki. Közben a Ligetben, illetve a csatlakozó projektek előkészítésében abszolút ütemszerűen zajlik a munka, tehát nincs semmilyen megtorpanás.

- Nemrég jelent meg egy törvénymódosítás a Városliget megújításához, amely szerint felújítanak egy XIII. kerületi és két komáromi ingatlant. Erre miért van szükség?

- Ezek már mind részei a projektnek.  Már 2013 nyarán megjelent a rájuk vonatkozó első összegző kormányhatározat, amelyik tartalmazta, hogy a múzeumokon kívül, milyen plusz fejlesztések lesznek, amelyek a Liget Budapest projekthez tartoznak. És már ebben szerepelt a komáromi Csillagerőd, amely Közép-Európa egyik legnagyobb erődrendszere volt, nagyon rossz állapotú, használaton kívüli. Itt létre fog jönni abból a gipszanyagból, ami szintén évtizedeken keresztül hevert múzeumi raktárakban, egy olyan művészeti, történeti és hadtörténeti központ, amelyik iskoláknak, családoknak, rajztanításnak, történeti nevelésnek akár a hétvégi kikapcsolódásnak lesz egy izgalmas helyszíne. Ott egy teljes felújítás, rekonstrukció lesz, ami alkalmassá teszi ezeknek a gipszmásolatoknak, amelyek az antikvitástól a reneszánszig terjednek a tárolását. A két komáromi ingatlanszám erre a Csillagerődre vonatkozik, ez ennek az ingatlanegyüttesnek a helyrajzi száma. A XIII. kerületi ingatlan szintén egy teljesen ismert projekt, az országos múzeumi restaurálási és raktározási központ.

- Itt fogják több múzeumnak az anyagát restaurálni egy helyen?

- A Szépművészetinek, a Galériának és a Néprajzi Múzeumnak lesz a raktára, mintegy százmilliárdos nagyságrendű érték. A Néprajzinak Budapesten kívül vannak raktárai például. Ezek mind egyesülnek, és egy olyan raktározási központ jön létre, ahol különböző méretű tárgyak lesznek, amelyik valamennyi tárgy és anyagtípusban világszínvonalú műhelye lesz. Ilyen nem volt még Magyarországon, tehát a magyar muzeológiának egy olyan hiánya jön létre, amit a közönség gyakran nem lát, de a múzeumi szakma pontosan tud. És ebben a XIII. kerület, ezt nem szoktam különösebben hangsúlyozni, egy szocialista vezetésű kerület, abszolút egyhangúan szavazta meg. Tehát nem volt semmilyen vita arról, hogy egy lezárt épületet hasznosítunk. Ez a középső része lesz a Szabolcs utcai klinikának. Kinyitjuk, egy parkot alakítunk ki itt is. Számtalan eleme a projektnek ebben az előkészítő szakaszban még láthatatlan a nagyközönség számára. A tényleges bontás, a Hungexpo irodaházak, a Petőfi csarnoknak az elaggott részének a bontása már az év második felében elkezdődik, és 2016 első felére prognosztizáljuk az építkezések elkezdését, ez lesz a látványosabb rész.

- Ki fog dönteni, hogy melyik megoldás a legjobb? Ön?

- Nyilván meg vannak a döntési szintek, hogy mi az, ami a miniszteri biztosnak a dolga, nyilván én mindig szakmai konszenzust igyekszem elérni. Az építészekkel számtalan körön vagyunk túl: mi legyen a tartalma, miről szóljon az a múzeumi kiírás. Ebben nem is hallott senki semmilyen vitát, ezek konszenzusra tudtak jutni, hogy milyen múzeumot szeretnénk magunknak. Ne felejtsük el, ezeknek sohasem volt saját célra megépített múzeumépületük. A Néprajzi Múzeum bent van a kúria épületében, teljesen alkalmatlan erre a feladatra, és nagyon boldogok voltak, hogy lesz nekik erre a célra épített saját épületük.

- És a Galéria is örült, hogy leköltözik oda?

- A Galériának a véleményét csak én tudom elmondani most, mert én vagyok a főigazgatója. Persze. A Galéria egy a hetvenes évek ízlésvilágába átépített, teljesen kibelezett egykori királyi palota a kor víziója szerint megépített múzeumépület. Üzemeltetésében, installációjában mára teljesen alkalmatlan múzeumi célokra. Mindenki toldozgatja-foldozgatja valahogy, hogy próbálja a mához passzítani. A Szépművészetit például múzeumnak építették, ez volt az első magyar szépművészeti múzeum, mellesleg a Galéria anyag is itt volt 1975-ig, ilyen értelemben „hazatér” az anyag részben a szépművészetibe, részben a Városligetbe. Mint ahogy a Néprajzi Múzeum is visszatér, annak az első kiállítása a milleniumi kiállítás idején huszonvalahány skanzenszerűen megépített házban volt. Bármilyen furcsa a Magyar Nemzeti Galériának, a Néprajznak, az építészetnek, a fotónak nem volt célnak megfelelő épülete, hanem „bement” abba az épületbe, amit kapott, vagy átépítettek, vagy átalakítottak. És ezekben mindig rengeteg kompromisszum van. Egy királyi palota, főleg egy olyan átépítés után, ami történt eléggé nehezen alkalmazható erre a célra.

- Mi lesz a cirkusszal?

- A cirkusz új épületet kap, erre is van már kormányhatározat régóta. Új helyszínen lesz. Fölmerülhetne, hogy akár nem is a Városligetben, de én azt gondolom, hogy itt kellene maradnia a Ligetben, a Liget Budapest Projekt részeként. Erre most különböző elképzelések vannak. Hogy melyik lesz a végleges, abban a kormány dönt majd egy-két hónapon belül, hogy melyik az a Ligeten belüli vagy Liget körüli pont, ahol az új cirkuszépület megépül majd.

- Arról volt szó, az a jó a városliget Projektben, hogy itt lesznek egy helyen a múzeumok. Most ugye kiderült, hogy lesznek máshol is a múzeumoknak helyszínei: Vasúttörténeti park, esetleg a Ferihegy 1-es terminál, stb. Mégiscsak lesznek külső helyszínek, nem lesz itt minden.

- Igen, persze. Korábban azért kritizálták a projektet, hogy egy helyre kerülnek a múzeumok. Én azt mondom, hogy nézze meg mindenki a Ráday utcai éttermi negyedet, ki az az őrült, aki végigeszi az utcát? Nem azért van, ez egy vonzerőt jelent. A szakmák évszázadok óta egybe vannak. Volt a rőfösök utcája, a cipészek utcája, a vargák utcája. A szakmák egy helyre települve vonzzák a vevőket, és az meg ki fogja látogatni. A Falk Miksa utca ugyanilyen logika alapján a műkereskedők utcája lett. Senki nem gondolja, hogy valaki besétál oda és végig fogja vásárolni az összest, de az, hogy egy helyre tömörülnek, ez egyfajta vonzerőt jelent. A múzeumok is bizony Berlintől Bécsen át Amsterdam, München, ahol történetileg 100-150 éve „koncentrálódnak”. Mert az amolyan„brandként” oda vonzza a látogatót, és az a cél, hogy felfigyeljen rájuk. Elmegy az egyikbe, majd másodszor elmegy egy másikba. A Liget Budapest nem múzeumi negyed. Az egésznek a célcsoportja a családok. Nem azt jelenti, hogy mások nem jöhetnek, és nem is fognak jönni. A gyerekek a környékről átjárnak focizni, ahogy az István gimnáziumból jártunk át, most is járnak át, és rengeteg nyugdíjas sétálgat itt.

- Óhatatlan kérdés, hol van erre az országnak pénze? Olyan gazdagok vagyunk, hogy múzeumra, ligetre, állatkertre tudunk költeni ennyi pénzt?

- Én azt mondom, hogy nem, sajnos nem, nem is voltunk, és nem is leszünk még hosszú ideig ennyire gazdagok, hogy valahol álljon félretéve 150 milliárd forint felcímkézve új múzeumokra. Ezért olyan projektet kell kitalálni, ami képes nemzetközi értelemben vonzerővé válni, a vezető vonzerők közé kerülni. Európában a legvonzóbb egyedi turisztikai vonzerő, mit tippel, melyik az az objektum? Ugye az Eiffel toronyra tippelne mindenki. Nem. A párizsi Disneyland. Tizenhat millió látogatója van egy évben, ami azt jelenti, hogy a családi kikapcsolódás prioritást élvez. Evidens kérdés minden hétvégén, hogy hova visszük a gyereket? Nekünk van egy lehetőségünk, amivel eddig nem gondolkodtunk. A városon belül 150 éve van egy ilyen csodálatos családi élményparkunk, ahol van egy fantasztikusan menedzselt állatkert, Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma itt található, műjégpálya, nagycirkusz, múzeumok sokasága, amelyekben nagyon erős lesz a családi fókusz, tehát múzeumpedagógia, interaktivitás, ki-ki megtalálhatja a maga ízlését a közlekedéstől a szépművészetig mindent. Tehát ez egy olyan vonzerő lehet, amihez nincs mérhető Európában. Nem versenyzünk a havas helyekkel, és a tengerpartokkal. De a városokba irányuló családi turizmusnak ez egy vezető európai helye tud lenni. Történelmet nem lehet építeni. Itt a kultúra, a szórakoztatás és a zöld felület egyszerre van jelen, ez egy nagy néppark lehet, amiben azt szeretik az emberek, hogy mind a három elem együtt van, és mi ezt fogjuk 21. századi módon befejezni úgy, hogy nőni fog a zöldfelület. Ma a Ligetnek csak 60 százalék a zöld része, ez 65 százalékra fog növekedni. Ma is le van betonozva egy csomó hely. 35 százaléka a Ligetnek ma parkoló, út, járda, stb. ennek egy jó része fölösleges és cél nélküli, ezt fel tudjuk szabadítani.

- Ha már családi jellegű kikapcsolódást terveznek, elmesélek egy esetet, ami velünk történt meg, amikor a kislányom egy éves volt.  Az egyik múzeum bejáratánál a babakocsit nem engedték bevinni, majd amikor bent a gyerek elfáradt, akkor közölték, hogy nem vehetem ölbe, mert az ölemből nekiesik az üvegnek, ami alatt értékes tárgyak vannak. Ha ilyen előfordulhat, akkor így minden lesz, csak nem családi kikapcsolódás.

- Az biztos, hogy ez nem a Szépművészeti Múzeumban volt. De ilyen biztosan nem fordulhat majd elő.

- Érdekes kérdés, hogy van-e bármilyen beszélgetés, egyeztetés, együttműködés a kerülettel. Korábban Karácsony Gergely, Zugló polgármestere azt mondta, hogy akár odaláncolja magát a fákhoz a Városliget megvédése érdekében. (A teljes beszélgetés itt nézhető meg. – a szerk.)

- Azóta már finomodott az álláspont, mert azt mondta, hogy a megújításokat szereti, már a Közlekedési Múzeumot eg is nevezte, hogy annak az újjáépítését, a Szépművészeti rekonstrukcióját támogatja. Én azt gondolom, hogy finomodik az ő álláspontja, polgármesterként is látom, hogy nagykoalícióban kormányoz, ami egy politikai jelzés is, hogy ő igyekszik egy konszenzust keresni, és a legtöbb döntésüket egyébként konszenzussal hozzák a kerületben. Tehát van egyeztetés, és van párbeszéd a sajtón kívül is. Mert a sajtóban ugyebár időnként bemerevednek az álláspontok. Ugyanígy vagyunk a tájépítészekkel is, akik szintén kritikusak a projekt kapcsán, és a 14. kerülettel is van kommunikáció. Azt remélem, hogy ennek lassan lesz látható jele is. Jogi értelemben nincs rá szükség, a törvény úgy szabályozta, hogy a projekt ezt vagyonkezelésbe kapta, tehát jogi értelemben nem vagyunk kötelesek egyeztetni. De én azt gondolom, hogy erre szükség van mégis. Egy politikai kampány kicsit mindig más.

- De megválasztása után is mondta Karácsony Gergely, hogy ideláncolja magát.

- Nem, az előtte volt. És utána nehéz volt megmagyarázni. Ugye minden politikuson számon kérik a választásban ígérteket. Nyilván neki ez egy helyzet, hogy most megválasztott polgármesterként mindenki, ő is, kicsit másképp látja a helyzetet. Amit én látok, az, hogy ő most már nagykoalícióban kormányoz, ami kevés van az országban, igyekszik konszenzusos döntéseket hozni. Biztos vagyok benne, hogy hasonló módon lehet majd konszenzust találni a Liget ügyében is, miközben nem vagyunk – mondom -  rákényszerítve, mert jogi értelemben eldől nélkülük is.

- Ő benne lesz ebben az áprilisi egyeztetésben, amikor döntenek a dolgokról?

- Mi a tájépítészeti pályázat elbírálásába meghívtuk mindegyik kerület polgármesterét, hogy küldjön szakembert. Ez nem egyszerűen tájépítészeti pályázat lesz, ez fog nagyon sok mindent eldönteni, hogy itt milyen játszótér megújítások lesznek, közlekedési kapcsolatok lesznek. A Liget igazából tartalmilag ez után a pályázat után lesz látható. Lesznek új épületek, ez rendben van, de maga a maradék 90 hektárra, msot fogjuk meglátni, mi kerül majd. Én teljesen nyitott vagyok. Ez egy olyan érdek, amely kerület, város, kormány, mindenki érdeke. Azt szoktam mondani, és ezt még nem cáfolta senki, hogy a Liget a jelenlegi állapotához képest mindenben jobb lesz, és mindenkinek többet fog nyújtani. Nincs olyan eleme, ami elvész vagy rosszabb lesz.

Megkérdeztük Karácsony Gergelyt, mit szól a kormánybiztos által elmondottakhoz. Kérdésünkre a következő választ adta:

"Baán Lászlóval kifejezetten korrekt kapcsolatom van, rendszeresen tájékoztat a fejleményekről, a véleményem azonban szemernyit em változott a Liget Projekttel kapcsolatban: a meglévő múzeumok felújítását, a közlekedés átszervezését támogatom, az új épületek megépítését azonban nem".