A választási kampányban minden oldalról kritizálták Karácsony Gergelyt, a demokratikus ellenzék közös jelöltjét, hogy nem zuglói. Most már itt lakom – mondja derűsen, hozzátéve, hogy már akkor sem érezte kardinális kérdésnek, hogy zuglói-e a lakcímkártyája.

„Mivel a családunk éppen költözés előtt állt, és korábban is Zuglóban laktunk, természetes volt, hogy ha már ideköt a munkám, akkor itt lakjunk. Ez a feleségem részéről nagy áldozat, hiszen ő, amióta a főiskolát elvégezte egy II. kerületi iskolában tanít, úgyhogy most ő ingázik többet, neki ezért külön hálával tartozom”.

Amikor megválasztották, látva a képviselőtestület összetételét, már előre látta, hogy nem lesz könnyű dolga. Az elmúlt másfél év sem volt könnyű, de most meg különösen érzékeny ügyek voltak, például a költségvetés. Zugló polgármestere pozitívan áll ehhez is: minden rosszban van valami jó, mondja.

„Az, hogy Zuglóban egyik nagy politikai tábornak sincsen többsége, ez persze jelent egy polgármester számára kihívást, de egyben nagy lehetőséget is. Ez arról szól, hogy megpróbáljunk a közös ügyekre, Zugló fejlődésére koncentrálni. Én egyébként is olyan ember vagyok, aki szereti a különböző véleményeket meghallgatni, és azok alapján dönteni, ezért számomra ez ugyanennyire teher, mint lehetőség, hogy itt valamifajta széleskörű konszenzusra kell jutni. És bárki bármit mond, az, hogy jelenleg, tudomásom szerint, Zugló az egyetlen kerület, ahol a költségvetés ellenszavazat nélkül fogadták el, azt mutatja, hogy igenis lehet szakítani a polgárháborús politikával, és lehet elérni azt, hogy közösen döntsünk bizonyos ügyekben.

Akkor most azt mondja, hogy szent a béke.

Lehet, hogy béke nincsen, de háború sincs, és már ez is előrelépés”.

Költségvetés

A politikai konszenzushoz kellett az is, hogy a pártok megegyezzenek a bizottságok személyi összetételének megváltoztatásáról.  Például a közbeszerzési bizottságnak szocialista helyett fideszes elnöke lett.  És az összetétele is kiegyensúlyozottabb 4-4-1-1-1, vagyis a Fidesznek és az MSZP-nek egyaránt 4 képviselője van, és van egy jobbikos, egy LMP-s és egy CivilZuglós képviselője.  Karácsony Gergely azonban azt mondja, számára ez nem létkérdés, inkább azt tartja fontosnak, hogy az egész közbeszerzési szabályzatot újra kellett írni, és meg is tették.

„Egy sokkal szigorúbb szabályozás, aminek értelmében egyébként az összes nagy volumenű döntést a testület hozza meg. Ehhez képest az, hogy milyen arányok vannak, ennek a jelentősége jelentős mértékben csökkent. És egyébként ebben a politikai csomagban, amiben a költségvetés mellett ott voltak más ügyek is, a közbeszerzési szabályzat volt számomra a kiemelt kérdés. Most már az 50 millió forint feletti vagyonértékesítés és közbeszerzés visszakerül a testülethez, és ebben sikerült politikai konszenzust kialakítani. Innentől kezdve, hogy melyik párté az elnöki pozíció, ez számomra, és a kerület számára is egy kevésbé fontos kérdés. Nyilván itt pártok vannak, amelyeknek a személyi kérdések akkor is fontosak, ha éppen maga a bizottság összetétele kevésbé fontos. És sikerült szerintem Magyarország legszigorúbb közbeszerzési szabályrendszerét megalkotni, aminek azért vannak vadhajtásai. Tehát ezeken még apró korrekciókra van szükség, de összességében Zugló élen jár az átláthatóság és a közbeszerzési szigor szempontjából”.

A március úgy indult, hogy hírül adták: elfogadták a költségvetést, de ennek van előzménye, február végén viszont elnapolták a szavazást. A polgármester azt mondja, akkor is meglett volna a többsége, de azt akarta, hogy mindenki elégedett legyen, és nem akarta erőből áttolni.

„A költségvetés megszavazása kapcsán, sok más kérdés is előrekerült, ami az én fejemben ugyan nem, de bizonyos képviselők fejében összekötődött egymással. És, ha nem is a költségvetésről, de a költségvetés felhasználásával kapcsolatos ügyekről kellett egy új politikai helyzetet kialakítani. Ami végül is megtörtént, és Zuglónak van költségvetése”.

És bár ez a büdzsé sem tökéletes, mert persze mindenre nem volt pénz, de lesz fejlesztés.

„Több mint kétmilliárd forint van benne fejlesztésre és felújításra, így is tudjuk finanszírozni azt a zuglói szociális modellt, amit a kormány döntésének értelmében már saját magunknak kell finanszíroznunk. Ez szakmailag, a korábbi évekhez képest egy sokkal megalapozottabb költségvetés.  A különböző törvényi változások, részben a szociális támogatások megnyirbálása, részben az önkormányzat működésének, az állami támogatásának a csökkenése, részben pedig az iparűzési adó felhasználásának a megváltozása miatt Zugló ebben a ciklusban 4,5-5 milliárd forintot veszített. Azokat az állami támogatásokat, amelyek a korábbi törvényeknek megfelelően megérkeztek volna, ezek most nem jönnek. Ahhoz, hogy Zugló végre saját lábra álljon, és ne legyen kiszolgáltatva a törvények változásának, ez nyilván egy hosszabb távú fejlesztést feltételez, de azt gondolom, hogy ez a költségvetés is tartható, és megvan a fejlesztéseknek a forrása”.

Már korábban szó volt arról, hogy 150 millió helyett, már az 50 millió feletti közbeszerzésekről is a testület döntsön.  

„Ez többször szóba került már. Ahhoz, hogy a közbeszerzések jól átgondoltak legyenek, és a testület többsége magáénak érezze ezeket, fontos, hogy a testület maga döntsön”.

A polgármester rögtön hozzáteszi, ebbe nem érdemes semmit belemagyarázni. Elismeri, hogy az ellenzék kezdeményezte, és a szocialisták ebben még további jogköröket adtak volna át a testületnek, de az már nem ment át. De már ciklusa elején, éppenséggel a testület felállításával sikerült megszüntetni azt a korábbi áldatlan állapotot, amelyet a korábbi polgármester, a fideszes Papcsák Ferenc vezetett be, hogy magához vont minden döntést. Ettől persze egyre átláthatatlanabbá váltak a közbeszerzések, és rengeteg bírálat is érte a kerület korábbi vezetőjét. (Olyan is volt, hogy lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult közérdekű adatok eltitkolása miatt. Amire válaszul megkaptuk a fő számokat, de csak azokat.)

Tavalyról maradtak el beruházások, intézmények, orvosi rendelők felújítása, stb. Joggal merül fel a kérdés, hogy ebből van némi plusz az idei költségvetésben, amivel tudnak számolni.  A polgármester szerint leginkább olyan beruházásokról van szó, amelyek átcsúsztak erre az évre, és nem elmaradtak.

„Azok a beruházások, amelyek a tavalyi költségvetésbe be voltak tervezve, ezek jelentős részben olyan beruházások, amelyeket még az előző ciklus idején terveztek meg. Ezek egyébként jó beruházások. Viszont a beruházások nagy része általában átcsúszik a következő évre, ritkán valósulnak meg akkorra, amikor tervezték. És igazából most alakítjuk ki azokat a projekteket, amelyek már ehhez az önkormányzati ciklushoz kapcsolódnak. Egyelőre ott tartunk, hogy a megörökölt fejlesztéseket visszük tovább, mert ezek indításra készen állnak, és ez nagy öröm számunkra, és nagy öröm számunkra, hogy a Mesevonat Bölcsődét már át is adhattuk.

(A bölcsőde 150 millió forint uniós, és több mint 300 millió forintnyi saját forrásból valósult meg. Zöldtetős, napelemes, korszerű épületben, újszerű pedagógiai programmal.- a szerk. ) Ez is egy megörökölt beruházás, ahol egyébként egy nagyon kedvezőtlen helyzetet örököltünk olyan szempontból, hogy a fővállalkozó perben áll az önkormányzattal, ott is egy besült beruházást vettünk át. De nem akarok én visszafelé mutogatni, mert például a Mogyoródi Sportpálya fejlesztése pozitív kezdeményezés. Azt is megörököltük a tervekkel és a forrással együtt. Ez az év fejlesztési szempontból nagyjából arról szól, hogy a megörökölt beruházásokat befejezzük, illetve megtervezzük a ciklus második felének az önkormányzati beruházásait, amelyek már teljes mértékben az új ciklushoz kapcsolódnak. Önmagában az, hogy a beruházások csúsznak, nem jó, viszont minden évben így volt, tehát semmi rendkívüli nincs benne. Már most is látjuk, hogy vannak olyanok, amelyek idén nem fognak befejeződni, de a költségvetés tervezésénél ezeket szerepeltetni kell”.

Az újak közül tudna említeni néhányat?

Ezek mind olyat tervek, amelyeket még az előző testület fogadott el, és akkor lettek kialakítva, a már említett Mesevonat bölcsőde, és a Mogyoródi sportpálya is. A Rákosfalva park felújítása nagyon tolódik, de az egy nagyon bonyolult jogi helyzet, mert társasházi tulajdon a terület, ahova beruházunk. A Csertő park felújítása szintén napirenden van, a Csertő parki orvosi rendelő felújítása is bekerült a fejlesztési célok közé. Illetve a saját intézményeink, iskoláink felújításáról van egy elfogadott stratégiánk, ahol a terveknek megfelelően megyünk előre. Azt fontos látni, hogy éppen múlt héten írták ki az önkormányzat számára is elérhető  fejlesztési forrásokat, és abban bízunk, hogy  Mesevonat bölcsődét már ebből a támogatásból tudjuk továbbfejleszteni. Van egy szociális városrehabilitációs pályázat,  innen is számítunk forrásokra. Tervezzük az új rendelőintézet felépítését is, ami terveim szerint már nem a Mundo helyén épülne, mert a Mundo telek egyrészt nem is alkalmas erre, másrészt ott a befektető szándékai nem pontosan ismertek".

Parkolás

Ez is egy régóta halogatott ügy. Papcsák Ferenc korábbi polgármester hangoztatta folyamatosan: nem engedhető meg, hogy Zugló P+R parkolóvá váljon. Most újra előkerült az ügy, az önkormányzat azt tervezte, hogy márciustól valóban fizetős lesz a kerület nagyságához képest egy nagyon kis terület, az Örs vezér tér környéke, az Istvánmező, illetve a Városliget környéke. Erre nemcsak azért van szükség, mert igen kevés Zuglóban a parkolóhely, hanem azért is, mert rengetegen parkolnak úgy ezeken a területeken, hogy végül az ott lakóknak már nem marad hely. A polgármester nem is érti, miért húzódott mostanig a fizetős parkolás bevezetése, hiszen a tanulmányok és a tervek már 2008-ban készen voltak.  Egyhamar azonban még most sem lesz fizetős övezet a kerületben, de ez most már nem a kerület hibájából húzódik.

„Van egy érvényben lévő közbeszerzési kiírásunk, amivel kapcsolatban a közbeszerzési hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, ennek a vizsgálatnak az eredményét nekünk meg kell várnunk. Az biztos, hogy önmagában az ügyben nincs nagy politikai vita, ebben mindenki egyetért. Nyilván, minél előbb szeretnénk ezt a rendszert bevezetni, viszont az is fontos, hogy hosszútávon is fenntartható legyen, és anyagilag is megérje az önkormányzatnak. Ha már a zuglói embereknek is kell fizetniük, ha már nem a saját körzetükben akarnak parkolni, akkor legalább láthassák, hogy az így befolyó összegeket mi valóban a kerület fejlesztésére használjuk. Egyébként a fővárosi parkolási rendeletnek volt egy legutóbbi módosítása, ami kapcsán, ha a közbeszerzésnek újra neki kell futnunk, akkor át kell néznünk, hogy a fővárosi szabályozás változása ránk milyen következményekkel jár. Illetve azt is meg kell néznünk, hogy a Városliget autómentessé tétele, mennyire befolyásolja azokat a terveinket, hogy a Városligetben is fizetős parkolást alakítsunk ki. Amennyiben a bizottság úgy dönt, hogy változtatnunk kell rajta, akkor érdemes nekünk is újragondolnunk a tervezett változások alapján”.

Közlekedés

A jelenlegi kerületvezetés számolt bizonyos beruházásokkal, amelyek viszont – nem a kerület hibájából - elmaradnak: nem épül tovább a 4-es metró, nem lesz villamos,  megszűnik a 107-es busz, stb. A polgármester azt mondja, újratervezés következik.

„A zuglói képviselőtestület az én kezdeményezésemre elfogadott egy olyan állásfoglalást, hogy mi támogatjuk a Thököly-Csömöri úti villamospálya megépítését, de csak akkor, hogyha ez a villamos eléri legalább az Astoriát, tehát ha megvan a belvárossal való kapcsolat. Most úgy tűnik, annyi forrás nincs, hogy ez megvalósuljon, ezért nekünk egy új helyzethez kell alkalmazkodnunk. Én egy olyan szakmai koncepció mellett próbálnék majd érvelni, és a XV. kerületi vezetéssel, illetve más kerületi polgármesterekkel közösen lobbizni, hogy a villamosnál egy jóval olcsóbb megoldásra, alapvetően a buszközlekedésnek a fejlesztésére koncentráljunk. Ez azt jelentené, hogy egy védett belső sávban elektromos buszok közlekedhetnének. És ez lehetővé tenné egy olyan technológiai megoldás kialakítását, ami a villamos és a buszközlekedés összes pozitívumát ötvözné: lerövidülne a menetidő, és nem lenne károsanyag-kibocsátás, valamint ki lehet majd alakítani egy rugalmasabb buszhálózatot. Ez pedig azt jelentené, hogy a kisebb forgalmú megállók, mint például a Cházár András utcánál, vagy a Stefánia útnál is elérhető lesz a közösségi közlekedés. Ráadásul, mivel olcsóbb ez a megoldás nem zárná ki azt, hogy egyszer majd 4-es metrót is meghosszabbítsák. Ez az úgynevezett BRT rendszer, amit szeretnénk megvalósítani, ami sok nyugat-európai országban, illetve a világon nagyon sok nagyvárosban működő közlekedés. Ez azt jelenti, hogy a busz egy védett belső sávon közlekedik védett peronokkal, és a menetidő sokkal rövidebb, mint a mostani buszoknál, aminél a sávváltás miatt nagyon sok időt veszítenek. Ez elfér a Thököly úton is, a Csömöri úton is, illetve ki tudná szolgálni a XV. kerületnek az igényeit is. Ráadásul nem kellene hozzá ott kisajátításokat végezni, amit viszont a villamos miatt meg kellett volna tenni. A kialakítás költsége töredéke a villamos bekerülési költségének, a szolgáltatás minőségében azonban versenyképes a villamossal”.

A mostani felemás rendszer azonban természetesen nem jó. A Thököly út most borzasztó: a busz kisorol a megállóba, aztán vissza a buszsávba, és ettől nemcsak a buszsofőrök, hanem az autósok is megőrülnek.

„Igen, viszont éppen az lenne a lényege, hogy a védett peronok, ahogy a villamosoknál is, a középső sávban vannak, és akkor nem kell kisorolni, és akkor a buszok menetideje 30 százalékkal rövidebb lesz”.

Oktatás

Zuglóból elsőként a Teleki Blanka Gimnázium csatlakozott a miskolciak tiltakozásához, de azóta most már több zuglói iskola is szolidaritást vállalt. A képviselőtestület februárban elfogadott egy nyilatkozatot, amelyről vita is volt, de végül állás foglalt a kerület vezetése is az ügyben. A nyilatkozat szerint Zugló egyrészt kiáll a tanárok és a diákok követelése mellett. De a kerület ennél tovább is menne.

„Bejelentettük az igényünket arra, hogy megfelelő állami finanszírozás mellett, de visszavennénk fenntartóként az iskolákat. Az eléggé világossá vált, hogy a KLIK rendszere működésképtelen, és már csak az a kérdés, hogy milyen szintig nyúlna hozzá a kormány. Véleményünk szerint át kellene gondolni azt, hogy van-e szükség egy ilyen típusú központi közigazgatási szervezetre. Ha az állam odaadja a pénzt az önkormányzatoknak vagy közvetlenül az intézményeknek, akkor nincs igazából egy ilyen sóhivatalra szükség. Zugló, amely egyébként méltán büszke az iskoláira, és Magyarország legnagyobb tankerülete, joggal fogalmazott meg egy ilyen igényt, hogy továbbra is szeretne az iskolák üzemeltetőjévé válni. Nyilván nem a saját forrásaiból, de azt a pénzt, amit az állam most a zuglói iskolákra költ, azt mi helyben okosabban tudnánk fölhasználni”.

Merthogy úgyis megcímkézve kapják a pénzt, másra úgysem költhetnék, csak adja oda.

"Mi itt helyben jobban felelősséget tudunk vállalni a döntéseinkért. És ne felejtsük el, hogy most, ha a zuglói iskolákkal bármilyen probléma van, akkor a választópolgárok nem tudják kin leverni a port. Vagy, hogyha elégedettek az iskolával, akkor nem tudnak pozitív visszajelzést sem adni, mert ez egy központi állami rendszer. Hogyha a helyi közösségek vezetői felelősek az skoláikért, akkor nagyobb figyelmet fognak szentelni ezekre. Az önkormányzatnak nagyon sok olyan kiadása van, amit elvileg a KLIK-nek kellene finanszíroznia. Az iskolák saját bevételeiket teljes mértékben olyan költségekre fordítják, amelyeket a KLIK-nek kellene állni".

Voltak itt olyan visszajelzések, hogy diákokat, szülőket, tanárokat vegzáltak amiatt, hogy a február 29-i kockásinges tiltakozáshoz csatlakoztak. Zuglóban is lehetett ilyenekről hallani, de alapvetően minden tanintézményben vagy támogatóan, vagy tudomásul vették a hiányzásokat.

„Pletykák eljutottak hozzám is, én ezt nagyon helytelenítem. Hozzá kell szokni, hogy egy demokratikus társadalomban vannak szakmai viták, például arról is, hogy merre menjen az iskolarendszer? Ez is egy politikai vita, és én nagyon értetlenül állok azelőtt a logika előtt, hogy ne vigyük be az iskolákba a politikát. A politika az életünk, nem lehet a közügyeket az iskola falaiból sem kizárni. Bizonyos esetekben annyira egyértelmű az oktatási rendszerrel szembeni kritikai hang, de én még olyan emberrel nem találkoztam, aki azt mondta volna, hogy ez a rendszer jó. Ezért nyilván korrigálni kell, én azt gondolom, hogy a kormány jelentős mértékben hozzá fog nyúlni szisztémához, már csak az a kérdés, hogy milyen mértékben, és az kielégíti-e azokat a szereplőket, akiknek igenis ugyanolyan állampolgári joguk elmondania  véleményüket, mint bárki másnak, ezt a jogukat nem lehet megkérdőjelezni, és ezzel kapcsolatosan semmilyen adminisztratív nyomásgyakorlást nem tartok elfogadhatónak”.

Nyilván kampánygyűléseket nem kell iskolákban tartani, és oda bevezényelni a diákokat, de ha a gyerekemre kockásinget adok, és úgy viszem iskolába, akkor az is rendben van.

„A politikai nem ördögtől való, a politika az éltünk, a közügyekről való állásfoglalás, és ezt nem lehet mesterségesen elfojtani arra hivatkozva, hogy kampányolunk az iskolában. A szülőknek és a tanároknak is joguk van ahhoz, hogy a saját szakmájukat, a saját gyerekeik életét meghatározó kérdésekben lehet véleményük, és ezt meghallgatni kell, nem pedig adminisztratív eszközökkel elfojtani.

Március 15-én kimegy tüntetni?

Valószínűleg igen. Nekem is van két iskolás gyerekem, pedagógus feleségem, meg nekem is van egy állampolgári véleményem az oktatás helyzetéről. Nyilván Zugló polgármestereként egyébként jó és korrekt viszonyom van a KLIK kerületi vezetőjével, vele semmilyen személyes problémám nincsen. De ezzel együtt azt gondolom, hogy a jelenlegi rendszer nem szolgálja a jövő generációk érdekeit”.